Országos hírek

A közelmúltban újjáalakult Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökségei közül ezúttal négy olyan új elnököt mutatunk be, akik most vállalták és kapták meg első alkalommal a lehetőséget a tisztség betöltésére.


– Milyen környezetből és milyen célokkal érkezett? – kérdeztük  Gáspár Ferenc Bács-Kiskun megyei elnököt.
– Szabadszálláson élek feleségemmel és egy fiúgyermekünkkel. Családunk generációk óta a mezőgazdaságban dolgozott, 2002 óta vezetem a családi gazdaságot, amelyben növénytermesztéssel és juhtenyésztéssel foglalkozunk. A Szabadszállási Gazdakör elnöke vagyok 2006 óta. Városunk önkormányzati képviselője voltam 2006–2010 között, majd 2010– 2014 között alpolgármesteri tisztségben dolgoztam. 2014-ben a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlésben képviselői mandátumot szereztem. Ugyanebben az évben a MAGOSZ Etikai Bizottságának elnöki és az agrárgazdasági kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezetének vidékfejlesztésért felelős alelnöki pozícióját tölthettem be. Fontosnak tartom az agrárium és a vidéken élő emberek erősödését, valamint azon folyamatok támogatását, amelyek révén nőhet a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége.

– Milyen programot követ a következő ciklusban?
– A választáson elért siker óriási felelősséget jelent. Célom, hogy a tagság még nagyobb bizalommal forduljon kamaránkhoz, és partnerek lehessünk a napi problémáik megoldásában. Óriási szerep jut az elkövetkező években az agrárintegrációnak. Az agrárgazdasági szereplők is egyre inkább kezdik belátni, hogy a piacon maradásuk előfeltétele lesz az együttműködés erősítése. Föl kell ismernie mindenkinek, hogy az együttműködésnek nincs alternatívája. Ebben szeretném, ha megyénk példát tudna mutatni.

– Mely területeken terveznek változást?
– A következő években eltökélt célom, hogy csökkentsük a bürokráciát, valamint az adminisztrációs terheket. Sürgősen megoldandó feladatnak tekintem megyénkben az öntözésfejlesztés megvalósítását. Nagy segítséget fog jelenteni a gazdálkodóknak, hogy kiépítésre kerül az országos jégkármérséklő rendszer. Szeretném növelni a kamarai szolgáltatások népszerűségét tagjaink körében. Az országban először megyénkben rendeztük meg a szakmák hete programsorozatot, ahol a diákok megismerkedhettek a későbbi szakmájukkal. Erre építve a jövőben az agráriumban is szeretném, ha kidolgozásra kerülne egy duális képzési program.

 


 – Szendrei László is most mutatkozhat be először a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei elnökeként. Mi a fő foglalkozása?
– Jelenleg Egerszóláton egyéni vállalkozóként gazdálkodom, tejelő tehenészettel foglalkozom, valamint egy kis sajtüzemet üzemeltetek. A telephez tartozik körülbelül 100 hektár, ami az állatok takarmányigényét elégíti ki. Hosszú távú terveim között szerepel, hogy a tejelőtehén-állományomat lecseréljem húsmarha-állományra. Iskolai végzettségeim is a mezőgazdasághoz köthetőek, hiszen középiskolai tanulmányomat Gyöngyösön 1988-ban végeztem állattenyésztő szakon. Ezután Vácon végeztem törzskönyvező állattenyésztő technikusként. Munka mellett végeztem el a gyöngyösi főiskolai karon az inszeminátori képzést. 2003-ban Hódmezővásárhelyen állattenyésztő szakon államvizsgáztam 2005-ben ugyanitt mérnöktanárként végeztem.

– Jól feltételezzük, így munkahelyei is az agráriumhoz kapcsolódtak?
– Természetesen, 1988-ban a Füzesabonyi Állami Gazdaság sertéstelepén inszeminátorként kezdtem, majd a katonaság után 1989–2001-ig a maklári szarvasmarhatelepen telepvezető voltam. Ezután 2001–2007-ig a Besenyőtelki Agrár Zrt. szarvasmarha- és sertéstelepein főállattenyésztő, 2007-től pedig a mai napig saját mezőgazdasági vállalkozást üzemeltetek.

– Agrárkamarai megyei elnökként milyen elképzelésekkel vág neki a 2018-as évnek?
– Céljaim között szerepel a Települési Agrárgazdasági Bizottságok megújítása, működtetése, aktívabbá tétele, a társadalmi oldal megerősítése, az osztályok fölállítása, intenzív működtetése. Fontos a szaktanácsadói hálózat és a szolgáltató központ kiépítése és működtetése. A vízstratégia kialakítása, jégkármérséklő rendszer felállítása és működtetése ugyanolyan fontos számomra, mint az, hogy gazdabarát kamaraként tudjunk működni.


– Évek óta tevékenykedik a kamarában, milyen régi ez a kapcsolat? – kérdeztük Vendégh Editet, a kamara Tolna megyei elnökét.
– Friss diplomásként még a jogelőd Tolna Megyei Agrárkamaránál kezdtem el dolgozni. Végigjártam a ranglétra valamennyi fokát munkavállalóként és társadalmi tisztség vonatkozásában is, elnökké választásom előtt a megyei igazgatói pozíciót töltöttem be. Agrármérnök és szaktanácsadó szakmérnök vagyok, tehát nem a termelés, hanem a tanácsadás, a támogatások, pályázatok, adminisztráció területéről érkeztem az elnöki székbe.

– Mi a következő ciklus elnöki programja?
– A köztestületként ránk ruházott feladatok és hatósági munka szakszerű és gazdabarát elvégzése mellett prioritásként kívánom kezelni a minőségi termékelőállítást, a biotermesztést, valamint a fiatal gazdák szakmai segítését. Ennek érdekében szeretnénk hamarosan megnyitni az első Ifjúgazda Információs Pontunkat. Nagyon fontosnak tartom a szakképzési, pályaorientációs tevékenységeink megerősítését, hogy már fiatal korban megismertessük a kamarát a leendő mezőgazdászokkal. Nagyon fontosnak tartom, hogy minél több gyerek válasszon agrár- vagy élelmiszeripari szakmát, hivatást. A következő elnöki ciklusban tehát a fiatalok megnyerésére szeretnék nagy hangsúlyt fektetni.

– Milyen területeken tervez erősítést?
– Szeretném felpezsdíteni a szakmai osztályok munkáját, amelyben az osztályelnökök támogatására és aktív közreműködésére számítok. Véleményem szerint megyei szinten az osztályokban zajlik a legfontosabb munka. Ez gyakran nem túl látványos, de annál fontosabb, hiszen itt születnek meg azok az ötletek, javaslatok, amelyek mentén továbbhaladva jogszabály-módosítások vagy hasznos szakmai programok jönnek létre. Fejleszteni kívánom a társadalmi kapcsolatainkat és ezáltal az elismertségünket.


– Polgármester, családi gazdálkodó, két fiúgyermek édesapja és tavaly év végétől az agrárgazdasági kamara Csongrád megyei elnöke is Szél István. Kevesen hinnék, hogy mindezt ilyen fiatalon el lehet érni. Önről lényegében elmondható az is, hogy fiatal gazda?
– Valóban mondhatjuk ezt is, hiszen idén töltöttem be a 32. életévemet. Családi gazdaságunk 25 hektáron gazdálkodik kertészeti kultúrával. 2010 óta vagyok Székkutas község polgármestere, 2014 óta Csongrád megyei képviselő. 2010 óta vezetem a hódmezővásárhelyi, 2014 óta a vásárhelyi és makói térség LEADER szervezetét. 2017 tavaszán lettem Hódmezővásárhely és Térsége Gazdakörének elnöke.

– Kamarai megyei vezetőkén mi a következő ciklus elnöki programja?
– A magyar vidék hordozza a „magyarság” lelkét , a magyar föld szeretete a nemzeti identitásunk alapja – az elmúlt 7 év során a közéleti szolgálatom legfontosabb feladatának azt tartottam, hogy a vidéket erősítsem, fejlesszem, lehetőséget teremtsek az élhető és jó vidéki életért. A vidék sikeres felzárkóztatása nem lehetséges a gazdák megsegítése nélkül. Az egészséges, versenyképes mezőgazdaság az agrárközéposztályra kell hogy épüljön. Ez a kormányzati szándék is! Szükség van a nagyüzemekre, az önellátó őstermelőkre, családi gazdálkodókra is. Mindenkinek érvényesülnie kell és partnerként kell tekinteni minden szereplőre. Hiszem azt, hogy a munkaalapú társadalom megerősítése nem működik a gazdák megsegítése nélkül. Továbbá személyes kampányt szeretnék folytatni a magyar mezőgazdászok által megtermelt termékek népszerűsítése érdekében, a külföldi termékek ellenében. A fogyasztói tudatosság elengedhetetlen feltétele a magyar agrárium fejlődésének. Magyar terméket, magyar asztalra! A fiatal agrárszakemberek képzése, felemelése mindannyiunk közös érdeke. Szükséges és fontos megismertetni a fiatalokkal, hogy a mezőgazdaság is cool és trendi dolog, és éppúgy tud jövedelmezővé válni, ha az ember szorgalmas, alázatos és tettre kész.

– Milyen területeken terveznek erősítést?
– A kamarai tagok számára az agrárkamara megtestesítője a falugazdász-hálózat. A falugazdászok azok a szakemberek, akik tulajdonképpen „házhoz viszik” a kamara szolgáltatásait, ezért mindenképpen fontosnak tartom a falugazdász-hálózat megerősítését mind szakmai szempontból,  mind a munkakörülményeik javítása szempontjából. Méltó helyszíneken, magas szakmai szintű tanácsadást kell hogy végezzenek a jövőben. A célunk az, hogy a mezőgazdasági termelők ne az adminisztrációval töltsék az idejüket, hanem kizárólag a termelésre, érték-előállításra koncentráljanak, míg a falugazdászaink elvégzik helyettük az adminisztrációt és amennyiben igénylik, akkor olyan szaktanácsokkal látják el őket, amelyek segítséget jelentenek a számukra.

– Melyek a 2018-as év célkitűzései megyei szinten?
– A megyei szervezetet tekintve 2018-as év kiemelkedő eseménye a költözés. Hódmezővásárhelyen, Lázár János országgyűlési képviselő javaslatára a Modern Városok program keretében kerül áthelyezésre az „agrárpolitikai” központ. Ezzel a lépéssel a NAK Csongrád Megyei Szervezete is részévé válik annak a megyei agrárcentrumnak, amely középes felsőfokú agrárképzési, kutatási, közigazgatási és köztestületi intézményei egy településen, összehangoltan szolgálják az agrárium szereplőinek igényeit. Természetesen a szokásos éves feladataink (területalapú támogatások benyújtása, tagdíjbefizetés, őstermelői ügyintézés stb.) mellett szeretnénk, ha 2018 nyarán megyei szinten is sikeresen „vizsgázna” a NAK országos jégkármérséklő rendszere, amely egy európai mértékkel mérve is igen jelentős projektünk.


(NAKlap, 2018. februári szám)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Egységes kérelem

ŐSTERMELŐ, ŐCSG KERESŐ

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei