2017. július 1-jével a belügyminiszter kihirdette – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett – tartósan vízhiányos időszakot. Így visszavonásig a gazdálkodóknak nem kell vízkészletjárulékot fizetniük.
Kihirdette a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett tartósan vízhiányos időszak kezdetét Pintér Sándor belügyminiszter – áll a Magyar Közlöny június 30-án megjelent mellékletében. A vízgazdálkodásról szóló törvény alapján a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai és a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével az ország egész területén a tartósan vízhiányos időszak kezdete 2017. július 1-vel állapították meg. Egyúttal a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló rendelet szerint a 2017. június 17-től 2017. június 30-ig történt vízkivételekhez kapcsolódó vízkészletjárulék összegét 20 százalékkal csökkenteni kell.
A NAK korábban – a biztonságos élelmiszer-termelés fenntartása érdekében – a vízhiányos időszak visszavonásig érvényes megállapítását kezdeményezte. A lépés a megelőző időszak csapadékhiányával magyarázható, amely miatt már akkor nagyjából 10-20 százalékkal kevesebb gabonatermést prognosztizáltak. A meteorológiai előrejelzések alapján, hosszabb távon is száraz, meleg, csapadékmentes időszakot vártak, amely azóta be is igazolódott.
A kialakult helyzet fokozza az aszálykárokat, valamint a szabadtéri tűzesetek kockázatát. A NAK kezdeményezése megteremti a mezőgazdasági és halászati termelés vízzel, illetve öntözővízzel való térítésmentes kiszolgálását, ami az éghajlati anomáliák által okozott további termésátlag-csökkentésének megállítását, valamint az agrárium költségterheinek mérséklését szolgálja.
Mindez azt is jelenti, hogy július 1-től visszavonásig a gazdálkodóknak nem kell vízkészletjárulékot fizetniük az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után az éghajlati változások által okozott költségterhek mérséklése miatt.
(NAK)
