Országos hírek

Az agrárkamara perképességének megteremtése a köztestületről szóló jogszabály módosításának legfőbb indoka. A lépést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökei üdvözlik.


A Győrffy Balázs NAK-elnök és Jakab István parlamenti alelnök által közösen jegyzett törvénymódosító javaslat szerint ügyfélnek számítana a kamara minden közigazgatási hatósági ügyben, amikor jogszabály által meghatározott feladatot lát el, és maga is fordulhasson bírósághoz, amikor földbizottságként járt el, és ebből bírósági ügy keletkezik.

A módosítás azzal magyarázható, hogy amikor a kamara földbizottságként fellépve elutasítja egy termőföld-adásvételi szerződés jóváhagyását, ezt a döntést az önkormányzat megváltoztathatja. Bár a földbizottságok nevében eljáró megyei agrárkamarák sok esetben meg tudták állítani a spekulációs célú szerződéseket, de az esetek egy részében az önkormányzat az agrárkamarai elutasítás ellenére átengedte az adásvételt.

Természetesen akadnak olyan esetek, amikor a kamara az önkormányzatok döntésével nem ért egyet, azonban fontos, hogy a birtokpolitikai prioritások az egyedi ügyekben is érvényesüljenek. A NAK a kérdéses esetekben bírósághoz fordult, azok viszont az ügyek jelentős részében nem tekintették perképesnek a NAK-ot. Az agrárkamara által véleményezett, több mint 170 ezer földvásárlási szerződésből körülbelül kétezer az elutasított, de ezek egy részét az önkormányzat felülírta. A kamara több száz ügyet vitt perre, ezek körül alakult ki a perképességről szóló vita.


Önkormányzati döntések: hiányos szakmaiság


– A földforgalmi törvény álláspontom szerint betölti azt a feladatát, amely célból megalkották. A nem tagállami állampolgár külföldiek, a nem gazdálkodó és nem itt élő külföldiek, a csak befektetési céllal vásárlók földszerzését meg lehet akadályozni – mondta a NAKlapnak Radovits Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém megyei elnöke.

A szakember szerint a törvény egy másik fontos célja, a helybeli gazdálkodók helyzetbe hozása szintén működik az új törvény életbe lépése óta. Természetesen keletkeznek érdeksérelmek mind eladói, mind vevői oldalon, de egy ilyen fontos ügyben ez elkerülhetetlenül része a folyamatoknak.
– Probléma akkor van, ha hosszúra nyúlnak a folyamatok a sok szereplő és határidők miatt. Különösen igaz ez valamilyen gond, fellebbezés vagy peres ügy esetén. Az időbeni csúszás a gazdaságra nem jó hatással van –magyarázza az elnök.

A települési agrárgazdasági bizottságok (TAB-ok) véleménye meghatározó. Ez így is van rendjén, hisz a helyi viszonyokat, sajátosságokat, az agrárgazdasági szereplőket ők ismerik legjobban. Veszprém megyében a törvény életbelépésekor a megyei elnökség határozatban rögzítette, hogy minden esetben a TAB-ok helyi ismereteken nyugvó véleménye mellé állunk. Annak azonban jogszerűnek és megfelelő indoklással ellátottnak kell lennie. A TAB-ok működése a legfrekventáltabb, az ingatlanforgalom szempontjából kiemelt helyeken a legnehezebb. Ezeken a településeken az agrárérdekek és az ingatlanforgalom más szempontjai nehezen összeegyeztethetőek.

Az önkormányzati döntések több esetben nélkülözik a szakmaiságot, a törvény céljaival számos esetben nincsenek szinkronban. Azok egy része valamilyen érdek mentén születik.
– Az a jó megoldás, ha az önkormányzat együttműködik a TAB-bal, a megyei elnökséggel, vagy legalább meghallgatja a szakmai véleményeket, ugyanis ez sok esetben nincs így. Számos önkormányzati testületnek nincs ,,agrárszereplő” képviselő tagja, így teljesen más az adott jogügylet, adásvétel megítélése – állítja Radovits Tibor. – A törvénymódosítás szükséges, a kamara perképességére a fent jelzett probléma megoldása, a bírósági ítélettel le nem zárt ügyek befejezése miatt van szükség. Amennyiben következetesen, a földforgalmi törvény szellemében, ágazati érdek mentén akarjuk a vitás ügyeket lezárni, akkor a bírósági döntés előkészítésének folyamatában is szerepet kell vállalni és kapni.


A legjobbkor jön a változtatás


– Felelősségünk az örökölt, torz birtokszerkezet arányosabbá tétele, életképes mezőgazdasági üzemek kialakításának támogatása. Tevékeny részesei vagyunk egy hosszútávra ható átalakításnak. Valójában a földügyek birtokpolitikai aspektusai lényegesek igazán, ami stratégiai kérdés, ezért a feladat is csak jól felépített stratégiával oldható meg. A kérdést a föld- és a kapcsolódó törvények nehézkességük ellenére jól szabályozzák – véli Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei elnöke.

A földbizottság csak a döntéshozatal csúcsa, bár felelős feladat, de a tevékenységének sikere a szervezettségen múlik. A döntések alapját minden esetben a helyben gazdálkodók szándéka, tehát a TAB-ok véleménye és indoklása adja. A folyamat felépítményét a szakszerű ügyintézés és előkészítés teszi, amit a kamara földügyi referenshálózata, valamint a kormányhivatal földhivatali osztályának szoros együttműködése szavatol. Ezt követően az elnökség (földbizottság) döntése csupán betetőzi és az esetek többségében lezárja az ügyet.

Somogy megyében 7407 földügyből csupán 180 esetben érkezett kifogás, amelyből 69 ügyben vétózta meg az érintett önkormányzat az állásfoglalást. Ezen ügyek száma nem éri el a 0,93 százalékot, bár ezek indokoltsága a legtöbb esetben nem állná ki a törvényesség próbáját. Ezt jól példázza, hogy csupán 24 eset, az esetek 0,3 százaléka eddig nem volt orvosolható megegyezéssel, ezért bírósági rendezés van folyamatban.
– Véleményünk szerint a törvényi változás olyan helyzetet teremt, amit régóta vártunk, mivel eddigi munkánk során nem csupán a törvény szellemi erejét, hanem azok írott betűjét is betartva döntöttünk. A jogorvoslati lehetőség megteremti, hogy döntéseink megalapozottsága jogi megerősítést kaphat. A törvényi változás a legjobbkor jön, mivel feladataink megsokasodtak és összetettebbé váltak – húzza alá a vezető. – Mint eddig is, a földügyekben megalapozott döntéseink javítják a kamara megítélését. A birtokpolitika alakításában betöltött szerepünk ígéretes távlatokat nyithat, mivel ezek mezőgazdaságunk távlati lehetőségeit jelentősen befolyásolják.


Védhető álláspontot eredményezhet a perképesség


Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei elnöke szerint a földbizottságok sok esetben meg tudták állítani a spekulációs célú szerződéseket, de az esetek egy részében az önkormányzati képviselő-testületek megváltoztatták a kamarai állásfoglalást.
– A kamara szakmai álláspontot képvisel, a TAB-okat és a megyei elnökséget agrárszakemberek alkotják. Míg az önkormányzati képviselő-testületeknél más szempontok is felmerülhetnek. Például a kifogást benyújtó kedvező elbírálás esetén a településen eltakarítja a havat vagy levágja a füvet – tette hozzá.

Az önkormányzati vétók ellen a kamara bírósághoz fordult. A bíróságok viszont az ügyek jelentős részében nem tekintették perképesnek a NAK-ot. Miután a bírói gyakorlat a kamara ügyféli jogállását és a kereshetőségi (keresetindítási) jogát egymástól szétválasztja, ezért a javaslat egyik legfontosabb rendelkezése a kamara ügyféli jogállásának, valamint kereshetőségi (keresetindítási) jogának a törvényi szinten való rendezése. Továbbá a NAK-nak ezután lehetősége lesz a vételi ajánlatot tevő személyről megtudni, milyen ingatlanok vannak a birtokában, illetve használatában, amivel ki lehet szűrni a felhalmozási célú földvásárlásokat is.

– Békés megyében a bíróságok nem egységesen értékelték a kamara perképességi jogát. Sok esetben elfogadták a jogorvoslatunkat és az önkormányzatot új eljárásra ítélték, de több esetben nem ismerték el perképességünket – osztja meg a tapasztalatokat Kulcsár László. – Azáltal, hogy a NAK perképességet, pontosabban kereshetőségi (keresetindítási) jogot szerez, bíróság előtt képes lesz megvédeni álláspontját. A kamara perképességének köszönhetően egyrészt az önkormányzatok kevesebb kamarai állásfoglalást vétózhatnak meg, hiszen perképességünk tudatában jobban átgondolják, hogy helyt adjanak-e a kamarai állásfoglalások elleni kifogásoknak, másrészt a keresetindítási jogunkkal élhetünk a jogorvoslati eljárásban, ezáltal állásfoglalásunkat képesek leszünk megvédeni.

 


(NAKlap, 2017. májusi szám)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei