Az élelmiszergazdasági vállalkozások közel harmada tudna felvenni új dogozókat – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mintegy ezer vállalkozás körében végzett munkaerőpiaci felméréséből.
A NAK az Agrárgazdasági Kutató Intézettel (AKI) együttműködve végzett országos munkaerőpiaci kutatást, a személyes megkeresésen alapuló kérdőíves felmérés célja az agrár-munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának átfogó vizsgálata volt. A kutatás eredményei szerint a hazai élelmiszergazdasági vállalkozások vezetőinek többségében tudatosult a humántőke fejlesztésének versenyképesség-növelő szerepe. Túlnyomó többségüknél a tudásbővítés a termelés technológiájának modernizációjával párhuzamosan futó, tervezett folyamat. A megkérdezett vállalkozások közel háromnegyede (73 százalék) fektet hangsúlyt alkalmazottai képzésére. Különösen a termelési folyamatban közvetlenül hasznosítható, gyakorlatközpontú ismeretek iránt nagy az igény, amelyeket az ágazati szereplők értékelése alapján főleg a belső képzések, illetve az üzleti szereplők és a szakmai szervezetek által indított iskolarendszeren kívüli képzések nyújtanak hatékonyan.
A válaszadók bő harmada szerint a gazdaság/vállalkozás továbbfejlődésének egyik legfőbb korlátja a szakképzett munkaerő hiánya. Az élelmiszergazdasági vállalkozások közel harmada tudna felvenni új dogozókat: 51 százalékuk szakmunkást, 18 százalékuk érettségizett, 7 százalékuk felsőfokú végzettségű munkatársat keres, de jelentős a kereslet a betanított munkásokra is (24 százalék). Húsfeldolgozók, állatgondozók, állattenyésztők, pékek, sütőipari szakmunkások, mezőgazdasági gépkezelők és gépszerelők iránt mutatkozik különösen nagy igény. A kutatásból továbbá jól látható, hogy a cégvezetők a pályakezdőknél a szakmai gyakorlati ismereteket, a rendszerben gondolkodás képességét és a gazdasági ismereteket hiányolják a legjobban.
Ugyanakkor a szaktudás hiánya a vezetők jelentős részénél is gondot okoz: legnagyobb hányaduknál a gépészeti, műszaki ismeretek, a növényvédelem és a tápanyag-utánpótlás vonatkozásában merül fel valamilyen elméleti vagy gyakorlati szaktudásbeli hiányosság. Emellett az idegennyelv-tudás, a számítógépes és informatikai ismeretek, valamint a vállalatvezetéshez szükséges adminisztrációs és jogszabályi ismeretek a vezetői szinten leginkább hiányolt elemek.
Az elmúlt három évben a felmért vállalkozások közel ötöde vett részt középfokú duális agrárszakképzésben, illetve tizenkettede felsőoktatásban tanulói/hallgatói szerződéssel, duális képzőhely biztosításával. A gyakorlati képzésbe bekapcsolódott élelmiszergazdasági vállalkozások évről évre több tanulót/hallgatót fogadnak, illetve további cégek is szeretnének bekapcsolódni munkaerő-piaci orientáltságú gyakorlati képzésbe.
A mostani kutatás keretében az egyes alágazatok és szakmacsoportok szerint kiértékelt adatok támpontot nyújthatnak az Országos Képzési Jegyzékben szereplő agrár- és élelmiszeripari szakképesítések felülvizsgálatához is, valamint a szakmai szervezetek képzésekkel kapcsolatos javaslatainak alátámasztásához, elősegítve az élelmiszergazdasági munkaadók munkaerő-igényének hatékonyabb kiszolgálását. A kutatást az agrárszakképzésért felelős Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával végezte a NAK és az AKI. A kérdőív a munkaerő-utánpótlással, agrárszakképzéssel kapcsolatos kérdéskörökre is részletesen kitért. A személyesen felkeresett mintegy ezer élelmiszergazdasági vállalkozás közt kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok egyaránt szerepeltek, a kérdőívek felvételében a NAK megyei referensei, falugazdászai, illetve szakmai partnerszervezetek képviselői működtek közre.
(NAK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön