Országos hírek

A kamara országos kertészeti osztályának soros tanácskozásán elhangzott, hogy az érintett minisztériumok elkötelezettek a felszín alatti vizek kaotikus vételezésének megszüntetésében és szabályozott keretek közé szorításában.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti osztálya március 29-én Dunaharasztiban tanácskozott, amelyen több fontos témát is érintettek az előadók és a megjelent kamarai tagok.

Győrffy Balázs NAK-elnök általános áttekintést adott a kamara tevékenységéről és jövőképéről. Többek között szólt a tervezett jégesőelhárító-rendszerről – amelynek kialakítására pályázik a kamara –, valamint a Közös Agrárpolitika folyamatban lévő felülvizsgálatáról is. Utóbbi kapcsán arra biztatta a jelenlévőket, hogy a NAK online felületén megtalálható kérdőív kitöltésével maguk is véleményezzék a KAP-ot. Mint mondta a kamara célja, hogy a jövőben egyszerűbb, átláthatóbb, gyakorlatiasabb KAP legyen.

Gombakampány is lesz

A tervekről szólva Győrffy Balázs megemlítette, hogy a nagy sikerű tavalyi alma- és dinnyepromóciós kampányt idén is folytatják, sőt ez kiegészül a hazai gomba vásárlását ösztönző akcióval is. Ehhez kapcsolódva megjegyezte, hogy a NAK a francia INTERFEL szakmai szervezettel közösen uniós zöldség- és gyümölcsnépszerűsítő pályázaton vesz részt, siker esetén jelentős összeget tudnak ilyen irányú kommunikációra és marketingre fordítani.

Az elképzelések között említette a mezőgazdaságot érintő adórendszer áttekintését – ahol szükséges, az egyszerűsítésre tesz javaslatokat a kamara –, a közmunkaprogram átalakítását úgy, hogy az érintetteknek lehetővé váljon korábban már betanított, gyakorlott mezőgazdasági munkaerő újbóli alkalmazása. Szólt arról is, hogy jelentős szakmai visszhangot váltott ki az új integrációs szerződésre vonatkozó kamarai javaslat, a társadalmi egyeztetésre bocsátott munkaanyaghoz pedig már most több, érdemi észrevétel érkezett. Kitért a növényvédelmi gépek felülvizsgálatára vonatkozó rendeletre is: mint mondta, új szabályozás még nincs, viszont ez várhatóan egy a korábbinál kedvezőbb eljárásokat tartalmaz majd.

Tárcaközi egyeztetés a kutakról

Győrffy Balázs előadásának jelentős részében a kertészeti osztálytagokat is érintő öntözésről, illetve a kutak engedélyezési eljárásáról beszélt. Mint mondta, néhány nappal korábban az ügyben illetékes minisztériumi vezetőkkel egyeztetett, és abban mindannyian egyetértettek, hogy túl költséges és bonyolult az új kutak létesítésével, az engedély nélkül épült kutak legalizálásával és a meglévő kutak újraengedélyeztetésével kapcsolatos eljárás, amely terheken a kamara részéről könnyítést, egyszerűsítést javasolt.

Megjegyezte, a minisztériumi vezetők is elkötelezettek a könnyítés érdekében, és készül egy erre vonatkozó rendelet is. (A 24.hu a témával kapcsolatban megkereste a Belügyminisztériumot, és a tárca azt közölte, a készülő új rendelkezés a jelenleg hatályos szabályozás kisebb mértékű módosítása, pontosítása, amivel az adminisztrációs és a pénzügyi teher csökken. Például a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó kutak esetében a jövőben nem kell beszerezni a vízügyi igazgatóságok vagyonkezelői hozzájárulását. Továbbá a tárca szerint a magánszemélyek által fúrt kutak engedélyezéséhez, vagy a már meglévő kutak üzemeltetéséhez és fennmaradási engedélyéhez nem terveznek plusz költséggel járó kötelezettséget. Illetve a már meglévő vízkivételi helyeket – amennyiben a kút a jegyzői engedélyezés hatáskörébe tartozik – egy 3000 forintos eljárási díj ellenében utólag be lehet jelenteni és legalizálni.)

Győrffy Balázs hozzátette, a NAK a tervezői oldalról is szeretne változást elérni: megkeresték a mérnöki kamarát, hogy a kutak esetében egy egyszerűsített tervezést, tervezői eljárást dolgozzanak ki. Mint mondta, a mérnöki kamara nem utasította el az elképzelést, de döntés még nincs.

A sok illegális kút csak pazarolja az értékes vizet

Öntözési stratégia készül

A NAK elnöke úgy vélte, a felszín alatti vizek kivételét egyszer és mindenkorra rendezni kell, mert ez a mostani rendezetlen és kaotikus állapot fenntarthatatlan, veszélyezteti a meglévő értékes vízkészletet – szerinte ad absurdum következményként az is előfordulhat, hogy egyes helyeken víz helyett homokot hoz majd fel a mélyből a kút. Úgy fogalmazott, a kamara célja, hogy a vízkivétel és az öntözés szabályozott keretek között történjen.

Az egyik kamarai tag ezzel kapcsolatban felvetette, hibás az a mostani gyakorlat, hogy az öntözéshez mindenki a felszín alatti vizeket akarja használni. Úgy vélte, mivel a csapadékos időszakokban az országon rengeteg víz folyik át, érdemes lenne az ilyenformán ide jövő „szabad vizet" tározókban felfogni, az öntözést pedig ezekből biztosítani. Győrffy Balázs válaszában megjegyezte, az öntözésfejlesztési stratégia egyeztetése, kialakítása „magas politikai szinten” zajlik.

Egy másik kamarai tag azt javasolta, hogy az értelmetlen kútfúrások helyett alakítsanak ki öntözővíz-hálózatot, amelynek fejlesztésében akár a NAK is részt vehetne. A kamara elnöke úgy reagált – részben visszacsatolva az előzőekre is –, hogy az öntözésfejlesztési stratégiához felmérik az öntözővíz-igényeket, amelynek célja, hogy oda juttassák el az öntözővizet elsősorban, ahol a talajtani és klimatikus viszonyok feltétlenül indokolják.

Győrffy Balázs megemlítette, hogy a kutakra vonatkozó szabályozást úgy alakítják majd ki, hogy az új feltételekre mindenki felkészülhessen, és várhatóan 2019. január 1-től már érvényes és hatályos lesz. Úgy fogalmazott, aki addig nem rendezi a saját helyzetét, „brutális büntetésre számíthat” a klímaváltozással járó vízstressz, az uniós elvárások, valamint hazánk stratégiai vízbázisvédelme miatt.

Veszélyes tevékenység

Az illegálisan fúrt kutak a felszín alatti vízkészletet mennyiség és minőségi tekintetben egyaránt veszélyeztetik. Elszennyezhetik és kimeríthetik Magyarország stratégiai, tiszta vízadó rétegeit (ahogyan az a talajvízkészletekre már jellemző probléma), valamint ivóvízbázisait. A kitermelt vízmennyiség nem jelenik meg a vízgazdálkodásért felelős minisztérium, a vízügyi hatóságok és vízügyi igazgatóságok nyilvántartásában, a rendelkezésükre álló adatok nem tükrözik a tényleges vízkivételt, ezért vízkészlet-gazdálkodási feladataik ellátása sem megfelelő.
Az agrár-vízhasználatokra vonatkozóan nagyságrendileg közel 100 ezer engedélyes rendelkezik vízjogi engedéllyel, akik végig járták a hazai szabályozás követelményeit, ezért őket hátrányosan érinti az illegális vízhasználat.

(nak.hu)