Országos hírek

Több mint 150 szakember vett részt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által a nagyvad-gazdálkodás időszerű kérdéseiről rendezett konferencián.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke a konferencia megnyitóján többek között arról beszélt, hogy a NAK-nak 12 ezer olyan tagja van, aki az erdő- és a vadgazdálkodásban érintett, ezért nem véletlen, hogy a NAK szervezeti keretein belül e témával külön kamarai osztály foglalkozik. Az ágazat súlyát jelzi az is, hogy a NAK az ügy támogatása érdekében több stratégiai megállapodást is kötött - mondta az elnök.

A Földművelésügyi Minisztériummal (FM) együttműködve az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) és a vadászkamara - megkérdezve a magyar vadászokat és vadászatra jogosultakat - elkészítette a vadászati törvény koncepcióját - mondta a miniszterelnök-helyettes, az OMVV elnöke.

Semjén Zsolt elmondta: az idei év fontos feladata az egységes szemléletű vadászati, erdészeti és természetvédelmi törvények előkészítése, és beterjesztése az Országgyűlésnek.   

A vadászati törvény három fontos szempontot rögzít majd. Kimondja, hogy 3 ezer hektár alá nem csökkenthető a vadászterület nagysága, mivel ellenkező esetben gyakorivá válhatna az úgynevezett átmenő vad lelövése, ami veszélyeztetné a magyar vadállományt.

Emellett az üzemterv időtartamát és a bérleti időszak idejét is meg kívánják emelni az új törvényben 20 évre, gazdaságossági szempontok miatt. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: az a cél, hogy "az arasson, aki vetett", ez pedig rövidebb időszak alatt nem lehetséges.

Továbbá a szakemberek szerint elkerülhetetlen a trófeabírálat szankciókkal való visszaállítása, mert a vadak egyre fiatalabbak, ez megmutatkozik a trófeák minőségének romlásában is. Nem a túlzott szigor a cél, hanem a magyar vadállomány minőségének javítása - tette hozzá.

Bitay Márton Örs, a FM állami földügyekért felelős államtitkár az elfiatalodás, a vadállomány minőségének visszaesését a rossz jogszabályoknak és a vadászetika gyengülésének tulajdonította.

Olyan trófeabírálati rendszert kell kialakítani - mondta az államtitkár -, ami pozitív ösztönzéssel, de kellő visszatartó erővel is ösztönzi a magyar vadállomány minőségi összetételének javítását.

A természetvédelmi törvénynek zsinórmértéknek kell lenni az átalakítás során, hogy a jövő nemzedékek számára is hasznos intézkedések szülessenek. Ezért az említett három törtvényt kódexszerűen kellene elfogadni, "a három jogszabálynak kéz a kézben kell járnia"  - vélekedett Bitay Márton Örs.

Az államtitkár szerint szükséges egy valós állománybecslési rendszer létrehozása; továbbá rendezni kell a hivatásos vadászok státuszát; emellett csökkenteni kell az elkerített területeket, "csak a szakmailag indokolt kerítéseket szabad fenntartani; a tervezés során a térségi szemléletet kell erősíteni; és felül kell vizsgálni a különleges rendeltelésű területek besorolását. A vadkár becslésére hasonló metodikát kell alkalmazni, egységes vadkár-becslési protokollra van szükség - tette hozzá.

(MTI/NAK, Fotó: Gyulai Tóth Zoltán)