BEKAPCSOLÁSI ADATOK
2023. május 8. és 21. közötti időszak zivataros napjainak bemutatása a generátorok bekapcsolása és a meteorológia helyzet szempontjából
Az időszak hűvös és csapadékos időjárását a hazánkat délnyugat felől elérő mediterrán ciklonok okozták, melyek bőséges csapadékot hoztak térségünkbe. Az országban sokfelé nagyobb mennyiségű csapadék hullott, mint ami optimális lett volna. A csendes áztató májusi eső mellett záporok, zivatarok is előfordultak, melyek a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű eső miatt villámárvizeket okoztak.
Az időszak időjárására jellemzően több jégveszélyes zivatar is kialakult az országban, melynek következtében a talajgenerátorok 7 napon kerültek bekapcsolásra.
A jégveszélyes zivatarok érkezésének, kialakulásának megfelelően kerültek bekapcsolásra az érintett talajgenerátorok.
A következő térképeken látható, hogy a generátorokat vármegyénként mennyit kellett átlagosan üzemeltetni a vizsgált időszakban (1. kép), illetve a kialakult zivatarok milyen mértékben voltak veszélyesek, és mely területeket érintették (2. kép).
1. kép: A generátorok átlagos bekapcsolási időtartama vármegyei bontásban május 8. és 21. között
2. kép: Jégkárveszélyességi térkép május 8. és 21. között
METEOROLÓGIAI ADATOK
A május közepén kezdődött csapadékos időszakban az ország nagy részén 40-70 mm eső esett, de a Dunántúlon 100 mm fölötti mennyiség is előfordult. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege hazánk nyugati részén jelentősen, 60-80 mm-rel meghaladta a sokéves átlagot (május 22-i állapot szerint). A május 11-től érkező mediterrán ciklonoknak köszönhetően – több országban heves esőzéseket, villámárvizeket okozva - nagyobb csapadék-utánpótlás érkezett hazánkba, ezért a talaj nedvességtartalma országszerte kedvezően alakult és az aszály is megszűnt (3. kép).
3. kép: Aszályszint május 21-i állapot szerint
Határainkon túl nem csak hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék és a villámárvizek okoztak nagy problémát, hanem több helyen nagyobb mennyiségű és méretű jég is hullott, ami nálunk elmaradt a rendszer működésének köszönhetően.
Május 11-én (4. kép) és 15-én (5. kép) Olaszországban hullott nagyobb mennyiségű jég. Május 17-én Koszovó (6. kép), Szerbia (7. kép) területén esett jég. Emellett május 18-án Görögországban (8. kép), május 20-án pedig Törökországban (9. kép) hullott jég.
4. kép: Május 11-én Olaszországban hullott nagyobb méretű jég
5. kép: Május 15-én nagyobb mennyiségű jég hullott Olaszországban
6. kép: Koszovó területén hullott nagyobb mennyiségű jég
7. kép: Szerbiában több területen esett nagyobb méretű jég
8. kép: Május 18-án Görögországban hullott jég
9. kép: Törökországban is nagyobb mennyiségű jég hullott május 20-án
Az elmúlt két hétben hullott nagyobb mennyiségű csapadék kedvezően alakult az ország teljes területén. Természetesen ez nem azt jeleni, hogy a nyári időszakban - a tavalyi évhez hasonlóan - nem lesz aszályosabb periódus, hiszen a klímakutatók szerint folytatódhat a szélsőséges időjárás Európában a La Niña után az El Niño jelenség következtében. Az előrejelzések szerint az év hátralévő részében egyre erősödik az El Niño jelenség, ami azt jelenti, hogy az átlagosnál melegebb időjárás követi, ami a klímaváltozással együtt azt eredményezheti, hogy 2023 lehet a legmelegebb év a mérések kezdete óta.
További információk a jelenségről:
La Niña után El Niño? Folytatódik a szélsőséges időjárás Európában? (klimapolitikaiintezet.hu)
Az eddigi legmelegebb év lehet 2023 az erősödő El Niño miatt (idokep.hu)
Forrás:
- https://www.eswd.eu/
- La Niña után El Niño? Folytatódik a szélsőséges időjárás Európában? (klimapolitikaiintezet.hu)
- Az eddigi legmelegebb év lehet 2023 az erősödő El Niño miatt (idokep.hu)
- https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/