Újabb mérföldkőhöz érkeztünk. A mai napon a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gazdakongresszusán a Kormány és a MAGOSZ, illetve a Kormány és a NAK meghívott vendégek és kétezer határon inneni és túli gazda jelenlétében ünnepélyes keretek között erősítette meg stratégiai együttműködési megállapodását, melyet Győrffy Balázs, Jakab István, és Orbán Viktor miniszterelnök írt alá.
Győrffy Balázs elnök úr beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar vidék jelenti az ország gazdasági tartalékát, amely az élelmiszerellátást a legnehezebb időkben is biztosítja. A gazdák tudásának, munkájának, kitartásának köszönhetően a válság éveiben sem kellett nélkülözni belföldön. Magyarország számára tehát az agrárium stabilitása különösen fontos, miként az is, hogy a magyar falurendszer fennmaradjon és fejlődjön.
A Kamara elnöke a kormánnyal folytatott együttműködés eredményei közül kiemelte az uniós agrártámogatásokhoz kapcsolódó állami hozzájárulás növelését, amely kivételesen szerencsés helyzetet teremtett a magyar élelmiszer- és mezőgazdaság számára. Fejlesztések nélkül az agrárium nemcsak a külföldi piacokról esne ki, belföldön is háttérbe szorulna - indokolta a vidékfejlesztés jelentőségét. Kifejtette, hogy bízik abban, hogy a kormánnyal megkötött együttműködés a következő években is folytatódhat, sőt - mint mondta - az eddigieknél is több eredményt hozhat a magyar vidék számára.
Győrffy Balázs az országgyűlési választásra is utalt a rendezvényen. A baloldalt vidékellenesnek nevezte, amely "sose állt ki az agrárium mellett, elképzelés nélküli, gyenge, káoszba döntené a magyar mezőgazdaságot". El lehet képzelni, hány családi gazdaság maradna életképes, mennyi termőföld kerülne külföldi tulajdonba, ha az ellenzék kormányozta - tette hozzá. A NAK elnöke ezért abban bízik, hogy a kormánnyal megkötött együttműködés a következő években is folytatódhat, sőt - mint mondta - az eddigieknél is több eredményt hozhat a magyar vidék számára.
Jakab István úr, a MAGOSZ elnöke szintén úgy látja, hogy az érdekképviseletek és a kormány közös munkája a gazdák javát szolgálja. Jakab István szerint "a nemzet sorsa függ attól", hogy az eddigi eredményeket sikerül-e a következő években is megőrizni. A jövő - mint fogalmazott - azt üzeni, hogy a magyar földet magyar tulajdonban kell tartani, az ország erőforrásait hatékonyan kell fölhasználni, és meg kell teremteni az "élelmiszer-önrendelkezést" a Kárpát-medencei gazdák összefogásával. Jakab István a következő évek legfontosabb feladatai közül kiemelte a vízgazdálkodási és vízhasznosítási stratégia megalkotását, biztosítva ehhez a szükséges forrásokat és beruházásokat.
A MAGOSZ elnöke az összefogást azért is szükségesnek tartja, mert a járvány még alig ért véget, az ukrajnai háború máris újabb válsággal fenyeget. A végét egyelőre nem is látni, de az már most biztos, hogy a hatásait nem lehet kikerülni - mondta Jakab István, hangsúlyozva, hogy Magyarországon minden ukrajnai menekült segítséget kap, nemzetiségétől függetlenül. A felajánlásokból a gazdatársadalom is kiveszi a részét, egy jövő heti szállítmányban például 24 tonna lisztet küldenek a szomszédos országba - közölte.
Miniszterelnök úr beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság alappillére a vidék, a magyar vidék jelenti az ország gazdasági tartalékát, amely az élelmiszerellátást a legnehezebb időkben is biztosítja. Ezért a kormány az elkövetkezendő években 17,5 százalékról 80 százalékra fogja emelni az agártámogatások nemzeti kiegészítésének mértékét. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti, az uniós és várható magánbefektetői forrásokkal együtt a következő években 9000 milliárd forint jut majd az agráriumnak. Ez háromszor annyi pénz, mint amennyi eddig volt.
A kormányfő szerint ezzel az összeggel el kell oda jutni, hogy az agrár-feldolgozóipar 80 százalékban magyar tulajdonban legyen. Hozzátette: ha 20 százalék a külföldi és 80 százalék a magyar tulajdon az élelmiszeriparban, akkor azt is el lehet érni, hogy az emberek által fogyasztott élelmiszer 80 százalékban magyar legyen.
A legfontosabb, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból. "A háborút elítéljük, különösen, hogy itt van a szomszédunkban; az erőszakra nemet mondunk, szövetségeseinkkel együtt vagyunk, és ez mind fontos, de a legfontosabb, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborús konfliktusból" - mondta Orbán Viktor. A kormányfő fontosnak nevezte, hogy a kormány most és a következő hónapokban olyan döntéseket hozzon, amellyel megakadályozza, hogy "a háború árát a magyarokkal fizettessék meg".
Beszámolt arról, hogy míg az Oroszországba és Ukrajnába irányuló magyar agrár- és élelmiszerexport együttesen az agrárkivitel kevesebb mint 5 százalékát teszi ki, vagyis ezen a téren a kitettség menedzselhető, addig az import kérdése már nehezebb. Oroszországból ugyanis a nyersanyagimport 7 százaléka, Ukrajnából pedig 8,4 százaléka érkezik.
Elmondta, hogy ennek rendezéséről folyamatosan egyeztet az agrárminiszterrel, a kérdés megoldása érdekében pedig szombaton is várható egy kormányhatározat.
A kormányfő azt mondta: míg 2004 és 2010 között a mezőgazdaság kibocsátása 20 százalékkal csökkent, az élelmiszeriparé pedig 16 százalékkal esett vissza, addig ez 2010 és 2020 között 29 százalékkal emelkedett, az egy hektárra jutó hozzáadott érték pedig 45 százalékkal bővült.
A mezőgazdaság jövedelmezősége 2010 és 2021 között több mint kétszeresére nőtt, ami az egész unióban a legjobb eredmény, és míg 2010-ben új gépek beszerzésére 40 milliárd forint állt rendelkezésre, 2020-ban 256 milliárd - sorolta a miniszterelnök. Úgy folytatta: 2020-hoz képest 2021-re több mint tíz százalékkal emelkedett az agrárexport.
Az agrárkamarával, valamint a MAGOSZ-szal való együttműködésről hangsúlyozta: azt azért kellett formalizálni, mert amikor a baloldal visszatért a kormányzásba, arra a magyar vidék ráfizetett. Ezért szerinte a mezőgazdaság elemi érdeke, hogy a baloldalt távol tartsa a magyar agrárpolitikától és az ország kormányrúdjától.
Mint Orbán Viktor miniszterelnök úr az aláírás előtt fogalmazott: az agrárium nem múlt, hanem a jövő; vidék nélkül nincs Magyarország, vidék pedig nincs a magyar gazdák nélkül. A kormány érti, érzi és megbecsüli a mezőgazdaságot, a vidéket. A jövőről szólva azt hangsúlyozta: akié a föld, azé az ország, ezért a földnek magyar kézben kell lennie. “Magyarországon a magyar föld magyar kézben van, mert a magyar gazdák az elmúlt harminc évben egyetlen kormánynak sem engedték meg annak eladását.”
Együtt felépítjük a jövő agráriumát!
forrás: MTI
fotó: NAK
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön