Országos hírek

A 2021-es év több szempontból is kiemelkedő volt az előző évekhez képest. Az elmúlt 4 évben a 2021-es esztendő állította legnagyobb kihívás elé a jégkármérséklő rendszert, mivel ez az év bizonyult zivatarok szempontjából a legextrémebbnek. Több alkalommal is nagy területi kiterjedésű szupercellák alakultak ki, viszonylag rövid idő alatt hazánk területén, illetve határainkon túlról már nagyméretű jéggel érkezve. Ezek a szupercellák több helyen is heves zivatarokkal és nagy erejű széllökésekkel, valamint gyakran jégesővel és felhőszakadással érkeztek. A legerősebb szupercellák 2021-ben június 25-én és július 9-én is nagyobb pusztítást okoztak. Ezeknek a szupercelláknak az életútját az alábbi cikkben elérhető két videón követhetjük végig: (https://www.nak.hu/kamara/kamarai-hirek/orszagos-hirek/104100-2021-ev-szelsoseges-idojarasa-szupercellak-kialakulasa)

A 2021-es év védekezési időszakát jelentősen megnehezítette, hogy a szupercellák többsége határainkon túlról érkezett. Ebben az évben a védekezési időszak április 15-től szeptember 30-ig tartott. A 169 napból 92 napon kellett kiadni riasztást. Az időszakban keletkezett jégeső károk jelentős hányada a fentebb említett két napra tehető.

Az alábbiakban, hazánk 5 fő gabonaféléjében bekövetkezett jégeső károk alakulását elemezzük, ezek a növénykultúrák a következők: kukorica, őszi búza, őszi árpa, napraforgó, őszi káposztarepce. Ez az 5 kultúra 2021-ben Magyarország mezőgazdasági területeinek 60%-át tette ki. Minden növény esetében látható egy táblázat, melyben lekövethető az adott növénykultúra jégeső károsodásának mértéke az érintett járásokban. Ezen adatok térképesen is áttekinthetők, elsőként az adott járást ért jégeső károk százalékos arányát láthatjuk, majd az adott területet ért károsodás mértékét ha-ban megadva.

Az egyes kultúrák esetében az 1. térkép (piros) azt mutatja, hogy az elvetett kultúra hány százalékát érte jégeső kár, míg a 2. térkép (zöld) nominálisan mutatja, hogy az adott járásban hány hektár károsodott a jég következtében.

Kukorica

2021-ben 1 037 000 ha-on vetettek kukoricát, ebből mindösszesen 13 000 ha-t ért jégeső kár országos szinten. Az alábbi táblázatban látható, hogy a legnagyobb mértékben mely három járást érintette jégeső kár a védekezési időszakban (április 15 – szeptember 30). (1.táblázat)

1. táblázat: A jégeső kár által legnagyobb mértékben érintett járások 2021-ben

Az adatok alapján jól látható (1. táblázat), hogy a makói járás esetében 14 208 ha területen vetettek kukoricát, ebből 1 934 ha-t ért jégeső kár. Ez a teljes kukoricával vetett terület 14%-a. A táblázat adataiból az is kiderül, hogy a kialakult, legerősebb szupercellák (június 25. és július 9.) minden esetben a jégeső kár által érintett területek kb. 85%-ért felelősek. A fent említett 92 napos riasztási időszakból ez a két nap okozta a károk jelentős részét, például a kaposvári járásban a június 25-i szupercellák és az azokkal érkező nagyméretű jég okozta a károk 85%-át.

A kár mértékét a térkép alján található skála segítségével értelmezhetjük.

Fontos megjegyezni, hogy a térképen (1. kép) több olyan járás is van, amelyek esetében a skála alapján magasabb értékek láthatók, ennek ellenére mégis kisebb területen vetettek kukoricát. Ehhez képest az ország déli részein, jóval nagyobb területen gazdálkodtak kukoricával, viszont kisebb százalékban volt jellemző a jégeső kár. Összehasonlításképpen az Egri járásban 294 ha-on vetettek kukoricát, aminek a 36 %-án, közel 107 ha-on keletkezett jégeső kár míg a Makói járásban 14 207-ha-on vetettek kukoricát, aminek a 13 %-át érte jégeső kár. Mindent összevetve, az alábbi térképen (2. kép) jól látszódik, hogy a déli részeken a károsult területek mérete jelentős volt.

A kár mértékét a térkép alján található skála segítségével értelmezhetjük

Őszi Búza

2021-ben 846 220 ha-on vetettek őszi búzát, ebből mindösszesen 4 489 ha-t ért jégeső kár országos szinten. Az alábbi táblázatban látható, hogy a legnagyobb mértékben mely három járást érintette jégeső kár ebben az időszakban (április 15 – szeptember 30).

2. táblázat: A jégeső kár által legnagyobb mértékben érintett járások 2021-ben

A 2. táblázat adatait megvizsgálva láthatjuk, hogy az őszi búzával vetett területen is ugyanaz a 3 járás volt érintett. Az őszi búza esetében jól látható, hogy ugyanazokon a napokon okozta a legnagyobb károkat a jégeső, mint a kukoricánál (június 25. és július 9.). Ezen a két napon érkező szupercellák a károsodott területek szinte egészéért felelősek (3. és 4. kép).

 Őszi árpa

2021-ben 242 026 ha-on vetettek őszi árpát, ebből mindösszesen 1 463 ha-t ért jégeső kár országos szinten. Az alábbi táblázatban látható, hogy a legnagyobb mértékben mely három járást érintette jégeső kár ebben az időszakban (április 15 – szeptember 30).

3. táblázat: A jégeső kár által legnagyobb mértékben érintett járások 2021-ben

Napraforgó

2021-ben 655 564 ha-on vetettek őszi árpát, ebből mindösszesen 5 921 ha-t ért jégeső kár országos szinten. Az alábbi táblázatban látható, hogy a legnagyobb mértékben mely három járást érintette jégeső kár ebben az időszakban (április 15 – szeptember 30.)

A 4. táblázatban, egy járás kivételével, az előző kultúrákhoz hasonlóan, a már jól ismert területek szerepelnek a két legextrémebb napon, illetve a május 23-a, amely szintén egy szupercellás nap volt a Törökszentmiklósi járásban. A napraforgó esetében is elmondható, hogy szupercellás napok okozták a károk jelentős részét (7. és 8. kép).

Őszi káposztarepce

2021-ben 258 071 ha-on vetettek őszi árpát, ebből mindösszesen 3 359 ha-t ért jégeső kár országos szinten. Az alábbi táblázatban látható, hogy a legnagyobb mértékben mely három járást érintette jégeső kár ebben az időszakban (április 15 – szeptember 30.).