Május 15-én, a hidegfront előtt labilisabb és nagyobb nedvességtartalmú levegő érkezett hazánkba, amely kedvezett a záporok, zivatarok kialakulásának.
A délutáni órákban a határon túlról, Ausztria felől szupercellás zivatarok érték el Magyarország területét nagyobb mennyiségű jéggel (1.kép). A legveszélyesebb zivatarfelhők Vas megyében alakultak ki, ahol az erőteljes feláramlás hatására a felhők jégveszélyes részei 7000 méter fölé emelkedtek. A Kőszegi járás felett hosszabb ideig (1 óra) tartózkodott ebben a magasságban a jégveszélyes felhőrész, így az alacsony hőmérsékleten (- 25 °C alatti hőmérsékleten) búza, borsó, cseresznye nagyságú jég alakult ki, amely beborította Peresznye és környékét (2.kép).
1.kép: Nagyobb mennyiségű jég hullott Peresznye környékén szombat délután
2.kép: A heves jégesőt okozó szupercellás zivatar Peresznye térségében május 15-én délután
A következő tényezők hatására volt extrém mennyiségű jég Peresznye környékén, május 15-én:
- A felhőzetben lévő fagyhatár magassága nagyon alacsonyan volt (2450 m).
- Minden zivatart jelző meteorológiai paraméter szélsőséges értéket mutatott (3. kép).
- A meleg, páradús levegő gyorsabban tudott feljutni a felhők leghidegebb rétegeibe (7440 méter és -30 °C).
- Ausztriában kialakult, már nagyobb mennyiségű jégszemeket tartalmazó szupercella sodródott be hazánkba. Ezzel megvalósult a széle hatás és a szupercella klasszikus esete, amelyek külön-külön is károkat tudnak okozni, együttes hatásuk azonban fokozottan veszélyes.