A jégesőkárok elleni védekezés Európában egyedüliként Magyarországon zajlik országos szinten, amelynek finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével a kárenyhítési alapból (későbbiekben AKA) történik. E forrásból évente legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít a tárca a NAK számára, ezáltal hosszú távra garantálja a működtetést. A fenntartása így nem igényel több termelői befizetést, miközben az utólagosan kifizetett kárenyhítési összegeket csökkenti.
A jelenleg működő rendszer sikeressége a bejelentett jégkárok segítségével is jól szemléltethető. 2020-ban immáron harmadik éve működött hatékonyan a jégkármérséklő rendszer, hiszen a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban a jégkárarány a zivatarkárokon belül mintegy 47% volt, míg az országos rendszer indulása előtt ez az arány – a 2015-2017 között – több mint 84% volt.
Ahogy a korábbi években, így a 2020. évi jégkárok összesítése is a gazdálkodók bejelentései alapján történt. Az egységes kérelemre beadott földterületekre vetítettük a kárbejelentéseket, melyekből kivettük az erdőket és a legelőket, hiszen ezekre nem lehet jégkárt jelenteni. A 6 évre vonatkozó (2015-2020) jégkárbejelentések adatait feldolgozva megyei és járás szintű elemzéseket készítettünk. Mindezekből meg tudtuk állapítani, hogy voltak-e összefüggések a jégkárbejelentések és a jégveszélyes zivatarok időpontjai között, a területek nagyságának függvényében.
2017-ben, az utolsó olyan évben amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, összesen 71 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdák, ami az elmúlt 6 év legnagyobb értéke. Emellett, a 2015-2016-os időszakban is jóval magasabb volt a bejelentett jégkárok aránya, mint bármely másik védekezési évben (2018-2020 között).
2018-ban, a védekezés első évében már csak 22 ezer hektár volt a bejelentett mezőgazdasági jégkár. 2019-ben 37 ezer, végül 2020-ban 32 ezer hektárnyi területre történt jégkárbejelentés. Amíg a 2018-as év időjárása sokkal nyugodtabbnak, kevésbé zivatarosnak tekinthető, addig az utóbbi két évben a jégkárokban bekövetkező növekedés, az egyre extrémebb időjárásnak tudható be. A 2020-as év időjárása meglehetősen szélsőségesen alakult, ennek ellenére jól látszódik a jégkármérséklő rendszer nagyfokú hatékonysága (1. ábra).
1.ábra: Mezőgazdasági jégkárok alakulása 2015. és 2020. között hektárban kifejezve
A 2015-2017-es (védekezés nélküli évek) és 2018-2020-as (védekezéssel töltött évek) időszakokban a megyék mezőgazdasági területeinek jégkárarányát vizsgálva az tapasztalható, hogy a legtöbb (összesen 16 db) megyében csökkent azon területek aránya, ahonnan kárbejelentés érkezett. Ennek mértéke változó, mivel vannak olyan megyék, ahol több, mint 90 százalékkal csökkentek a jégkár által érintett területek az utóbbi három évben. Az alábbi táblázatban (1. táblázat) látható, hogy az egyre szélsőségesebb időjárás ellenére valamivel kevesebb járás mezőgazdasági területét érintették a jégkárok. Mindemellett az említett területek jóval kisebb részéin tapasztaltak a jégesők által okozott veszteségeket. Míg az utolsó három védekezés nélküli évben 5-8 olyan járás is volt, amely mezőgazdasági területének több, mint 10 százalékát érte jégkár, addig a jégkármérséklő rendszer által védett három évben ez mindössze 1-2 esetben fordult elő. Összességében nem csak az érintett járások számában, hanem a mezőgazdasági területek jégkárarányában is csökkenés látható.
Az alábbi táblázatban (2. táblázat) az országos és a NEFELA (Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés) területi kárarányainak adatai láthatók éves bontásban. Egyértelműen látszódik, hogy a NEFELA területén 6 év tekintetében a 2017-es év volt a legextrémebb a heves zivatarokat, így a jégkárbejelentéseket illetően is. A szélsőséges időjárás miatt, a védekezés ellenére is keletkeztek a nagyobb jégkárok a NEFELA területén (Baranya, Somogy és Tolna megyék), a rendszer csak enyhíteni tudta a károkat.
*Országos területi kárarány adatok: 2018. és 2020. között országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 (219 automata és 767 manuális) darab talajgenerátorból álló talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer
**NEFELA területi kárarány adatok: 2015. és 2017. között Baranya, Somogy és Tolna megyékben üzemeltek a talajgenerátorok
A 3. táblázathoz hasonlóan a területi kárarány adatokat találjuk alább (3. táblázat) megyénkénti bontásban. Látható, hogy a 2017-es év kiemelkedik a 6 év viszonylatában, a szélsőséges időjárási viszonyok, ezáltal a kárbejelentési adatokat illetően is. Minden évben előfordultak olyan jégveszélyes zivatarok, amelyek nagyobb károkat okoztak egy-egy megyében.
A 2017 nyarán átvonuló zivatarok és kialakult szupercellák, kisebb területet érintve, de meglehetősen nagy károkat okoztak a NEFELA 3 megyéjében. A 6 év alatt ez volt az Egyesülés történetében a legkeményebb szezon, hiszen a szokásos május-júniusi jégesőkön kívül júliusban több szupercella is áthaladt a védett területen, így a korábbi éveknél nagyobb károkat szenvedtek el.
A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen a rendszer működésével, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le. Éppen ezért nem beszélhetünk jégkárelhárításról csak mérséklésről.
Lényeges kiemelni továbbá, hogy a jégkármérséklő rendszernek – a közvetlen kárcsökkentő hatásán túl – a biztosítási díjak meghatározásában is szerepe van. A biztosítótársaságok ugyanis egy adott térségben idősoros összehasonlításban vizsgálják a károkat, és ennek alapján állapítják meg a növény jégkár-biztosítási díjakat. Ha a károk hosszútávon csökkennek, akkor a biztosítási díjakban is csökkenés következhet be, mely tendencia már a 2019-es évben elkezdődött.
A jégkármérséklő rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a biztosítók együttes jégkárkifizetése, addig a 2018. és 2019. évek átlagában „csak” 3,7 milliárd forint volt, amely 59%-a a 2017-ben kifizetett összegnek. A 2019 és 2020-as év időjárása szélsőségesen alakult, ennek ellenére a jégkárokra történő kifizetések aránya csökkent.
Összességében a talajgenerátoros védelem a legtöbb helyzetben nagy mértékű anyagi veszteség elkerülését eredményezheti. Az előzőekben leírtak jól mutatják, hogy a mezőgazdaságban okozott jégkárok meglehetősen lecsökkentek a szomszédos országokkal ellentétben. Ez érvényes egyéb ingóságokra és ingatlanokra vonatkozóan is, ennek következtében a kifizetésre kerülő teljes biztosítási összegek alacsonyabbak lettek az évek során. Fontos továbbra is a megfelelő biztosítások megkötése, hiszen előfordulhatnak jelentősebb jégkárok az egyre inkább szélsőségesebbé váló időjárási helyzetek következtében. Érdemes kiemelni, hogy a jégkármérséklő rendszer a teljes lakosság értékeit védi, így a rögzített kárkifizetési arány csökkenése mellett további károktól és anyagi veszteségtől mentesül hazánk teljes társadalma.
Források:
Adatforrások:
Agrárminisztérium - Az egységes kérelemre beadott földterületekre vetített kárbejelentések.
