Országos hírek

A héten a növényvédelmi kihívások a témái a Fiatal Gazda Klub-esteknek. Beszámolónk a keszthelyi eseményről.

 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségével (AGRYA) közösen „Fókuszban a növényvédelem kihívásai” címmel tart rendezvénysorozatot 2019. november 12-13-14-én. Ennek keretében Tiszadobon, Keszthelyen, Szegváron, Szekszárdon, Kónyban és Kecskeméten hallhattak-hallhatnak az érdeklődők előadásokat. A rendezvények célja a fiatal gazdálkodók tájékoztatása fontosabb kérdésekben, mint a permetező gépek felülvizsgálata, a növényvédelmi ellenőrzések során felmerülő kihívások, tapasztalatok, illetve a növényvédőszer-hatóanyagok kivonása okozta gazdálkodói nehézségek.

A november 12-i keszthelyi rendezvénynek a Pannon Egyetem Georgikon Karának Pethe Ferenc Kollégiuma adott helyet. Elsőként a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara részéről hallhattak előadást a növényvédelmi gépek felülvizsgálatáról. Mint elhangzott, a biológiai, a fizikai, a kémiai és a mechanikai megoldásokat úgy kell kombinálni, hogy összességében hatékony legyen. Ehhez elengedhetetlenek a precíz gépek, amelyekkel kontrollált a kijuttatás. Általánosságban a permetezőgépek kapcsán elhangzott, hogy csak olyan gép forgalmazható illetve használható, ami – típusminősítési eljárás után – forgalombahozatali engedéllyel rendelkezik (ez öt évig érvényes).

 

Hol tart a felülvizsgálat?

Felülvizsgálati kötelezettség a vásárlástól öt évig nem terheli a gazdát, de utána háromévenként igen. A jogszabály szerint büntethető, ha nincs meg a tanúsítvány. Cél, hogy 2021-ig mindenki bekerüljön a rendszerbe. A tapasztalatok szerint kevés felülvizsgálati igény érkezik, a szakkamara fél attól, hogy 2021-től nagyon sok igény érkezik, aminek nem tudnak eleget tenni. A vizsgálat költsége 40-50 ezer forint, de – mint a jelenlévő szakember elmondta – egy komolyabb gépnél 16-18 óra csak a mérés. Valamint készséggel kimennek telephelyekre is vizsgálni, akár több gépet is egy nap alatt. A drónos permetezés kapcsán fontos tudni, hogy egyelőre tilos: a hazánkban forgalmazott négyféle permetező drónon nincs nyomásszabályozó, nyomásmérő óra, szűrő, keverő, de ettől függetlenül viszonylag pontos a kijuttatás velük, ellenben a típusleírásoknak nem felelnek meg.

Balázs János növényvédelmi felügyelő (a megyei kormányhivataltól) arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy mit vizsgálnak egy növényvédelmi ellenőrzésen. Az uniós és a hazai jogszabályi háttér közül kiemelte a vonatkozó FVM-rendeletet, aminek a legutóbbi módosítása 2019. július 20-tól érvényes. Mint elmondta, az általános ellenőrzéseken (amiket általában télen végeznek) a termelőnek adnak egy hetet a felkészülésre, utána mennek ki a helyszínre. Végeznek úgynevezett célellenőrzéseket is, mint például méhelhulláskor. Praxisából megemlítette, hogy a jogszabályok szerint a gazdának értesíteni kell a szomszédos lakókat a permetezésről, sokan elfeledkeznek erről. Folytatnak technológiai ellenőrzéseket is: a terepen permetezést látva ellenőriznek. Jellemzőek még a KM-ellenőrzések, a területalapú támogatásokhoz kapcsolódva (a központilag kijelölteket ellenőrzik). Az AKG-ÖKO témakörben szintén általában télen tartanak ellenőrzéseket.

A szakember kiemelte: permetezési naplót vezetni köteles minden termelő és értékesítő. Kivéve azt, aki saját részre illetve családja részére termel, de például Zalában az elterjedt fitoplazma miatt a hegyhátakon növény-egészségügyi zárlatok vannak, ott mindenkinek kötelező (a családinak is) védekeznie az amerikai kabóca ellen, s azt rögzíteni a naplóban. Elmondta, ha csak 3-as kategóriájú, szabadforgalmú szerrel permetezi valaki a maga és családja ellátására gondozott területet, akkor nem szükséges növényvédelmi képesítés. Ugyanakkor például az öko és az AKG programban előírás a növénymegfigyelés, előrejelzés, amihez vagy tanfolyam elvégzése vagy növényvédőssel kötött szerződés szükséges. Hangsúlyozta: a 2-es kategóriájú szerrel végzett permetezéshez legalább 80 órás tanfolyamot kell elvégezni, s azt öt évente újra. Az 1-es kategóriájú szerek használatához növényvédelmi szakirányítási szerződést kell kötni növényvédőssel, legalább egy gazdasági évre. A szerek, szermaradványok tárolásához mindenkinél egy külön helység szükséges, benne zárható szekrénnyel.

 

Helyspecifikus kijuttatás

Fröhlich Benjamin, a Bayer fejlesztő mérnöke a jó vetésről tartott előadást, hangsúlyozva, hogy az megalapozza a jó termést. Mint mondta, gyakorlatban is tesztelik a vetési hibákat, például taposással, amivel tapasztalataik szerint 60-100 százalékkal csökken a termőtövek száma. Felhívta a figyelmet a tőtáv-egyenletesség, a vetésmélység-egyenletesség és az alkalmazott tőszám fontosságára. Elmondta, cégüknél a helyspecifikus vetésre fókuszálnak, ami kicsit túl is mutat a precíziós gazdálkodáson. Meglátásuk szerint bár egyre többen használnak precíziós eszközöket, sok esetben hiányzik a szaktudás, és csak egy csomó adat generálódik. A Bayer erre fejlesztett ki egy hardveres-szoftveres megoldást. Eszközük különböző gépek, eszközök ISOBUS kimenetére csatlakoztatható, a kinyert adatok pedig egy felhő tárhelyen jelennek meg. Ezen információkból kijuttatási térképeket tudnak generálni vagy automatikusan kiajánlja azokat a rendszer. Nem mellékesen például a különféle gépek munkája egy tableten vagy mobiltelefonon is nyomon követhető.

József Csilla, a SYNGENTA magyarországi regisztrációs vezetője a hatóanyagok, szerek uniós regisztrációjának hatásairól, a gyártói válaszokról és a termelői kockázatokról beszélt. Mint elmondta, a hatóanyagok értékelése uniós szinten zajlik, és míg korábban az adott ország hatósága önállóan döntött az engedélyezésről, most már zonálisan – gyakorlatilag Írországtól Romániáig – születik határozat. A növényvédelmi szert gyártó cégek álláspontja szerint a helyi mezőgazdasági igényekhez sokkal inkább illeszkedő rendszerre lenne szükség. Az utóbbi időszakban drasztikusan emelkedett az elutasított hatóanyagok száma, ami jelentős kockázatot jelent. 2019 januárjában mintegy 500 hatóanyag van pozitív listán, közülük 400-nak három éven belül lejár az engedélye, ezeket felülvizsgálják az uniós döntéshozók (80 hatóanyag engedélye egy éven belül lejár). A regisztrációs vezető felhívta a figyelmet a rezisztencia kockázatára, amit jelentősen növel az egyoldalú szerhasználat. Ezért is fontos lenne minél több szernek lennie a piacon.

 

Növelni kell az elfogadottságot

A drónokkal permetezés kapcsán kiemelte, hogy az véleménye szerint nagyon gyorsan terjedni fog. Ugyan az Európai Unió légi kijuttatásnak minősítette, ami tilos az unióban, de hazánkban érvényben van légi növényvédelmi rendelet. Ez meghatározott körülmények közt, előzetes bejelentéssel engedélyezi a légi permetezést, de a drónok nem szerepelnek ebben a szabályozásban. A rendelet módosítása folyamatban van, ám majd a jövőben csak olyan szert lehet használni, ami drónos kijuttatásra engedélyezett. Ehhez elsőként egy vizsgálati protokollt is létre kellene hozni.
A szakember felhívta a gazdálkodók figyelmét, hogy a meglévő illetve az általuk ismert szereket is ne csak rutinból használják, hanem figyeljék a szakmai, gyártói híreket akár egyes szerek dóziscsökkentéséről. Mint elárulta, korábban mikor cégük új molekulákat tesztelt üvegházban, a leghatékonyabbat választották ki további tesztelésre. Ma azonban már másképp történik ez, nem a leghatékonyabbat választják, hanem modellezik a toxikológiai, környezeti tulajdonságokat is. Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a növényvédő szakmának és a termelőknek is jobban, hatékonyabban kell kommunikálniuk egymással és a fogyasztókkal, a társadalommal – az elfogadottság érdekében.

 

Jövő héten más témával, a gazdálkodási kockázatok kezelésével folytatódik a rendezvénysorozat. Részletek és jelentkezés: https://www.nak.hu/images/Kamara/Hirlevel/Meghivo/Mellekletek/2019/Meghv_Fiatalgazda-Klub_3ht_2019sz.pdf

 

(nak.hu)

 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei