Tovább fog erősödni az élelmiszer-előállítás ipari jellege a jövőben, ugyanekkor közelebb kellene vinni azt az emberekhez – ez az ágazat egyik nagy kihívása a „Fenntartható élelmiszer-előállítás a XXI. században” címmel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által a XXX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint.
A beszélgetésen részt vevő Nagy István agrárminiszter meglátása szerint következményekkel járna az ember további elszakadása a természettől, így újra meg kell tanítanunk a gyerekeket arra, hogy mi a természet rendje, valamint meg kell ismertetni a társadalmat azon folyamatokkal, amelyek eredményeként az élelmiszer az asztalra kerül. Ezt a munkát rendkívül hátrányosan befolyásolják az olyan kezdeményezések, mint például a ketreces tojás bojkottja vagy a sertés ivartalanításának betiltása, hiszen ezek vagy alacsonyabb minőségű vagy nagyobb kockázatú alternatívákat eredményeznek, azonban a kezdeményezők erről már nem tájékoztatják a fogyasztókat.
Folyamatosan változnak az irányzatok, az életmódunk, ez új termékeket, új versenyhelyzetet hoz magával, amire reagálnunk kell. Ezzel együtt Magyarország a távoli jövőnek tekinti a szintetikusan előállított húst, ugyanakkor a növényi fehérjék szerepének erősödésére számíthatunk.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint elsősorban az ismeretlentől való félelem áll a mezőgazdaság utóbbi időben erősödő hátrányos megítélése mögött. Rengeteg félinformáció vagy akár álhír kering, amelyek eredményeként a társadalom egyre több elvárást támaszt az ágazattal szemben – ezek betartása az árak emelkedéséhez fog vezetni. Meg kell értetni a társadalommal, hogy a gazdálkodóknak elemi érdekük a környezetet védeni, hiszen az biztosítja a megélhetésüket, akár generációkon keresztül. Ennek egyik kulcsa a gyerekek felé nyitás, akár az iskola keretén belül, akár közvetlenül a gazdaságokban bemutatva a termelést.
Az élelmiszer bizalmi termék, és a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a korrekt, tudományon alapuló tájékoztatásra Jakab István, a MAGOSZ elnöke szerint. Emellett a korszerű vízgazdálkodás kialakítását is kulcsfontosságúnak tartja, anélkül az egyébként legkorszerűbb technológiákat sem tudjuk kihasználni.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének Szövetsége elnöke úgy látja, hogy a jövőben a növekvő igények kiszolgálása érdekében tovább fog erősödni az élelmiszer-előállítás ipari jellege, ezzel együtt a Kárpát-medencének nagy lehetőséget jelent, hogy jobb minőségű, prémium termékeket állítson elő. Erdélynek pedig külön lehetőséget biztosít, hogy jelenleg 1,5-2 millió hektár olyan szántóterület van, ami korábban erdő volt, a XXI. század egyik legfontosabb alapanyaga és hiányterméke viszont a fa lesz, így most kell még elkezdeni a telepítéseket.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke kiemelte, hogy Erdélyben a nagy gazdaságok határ nélküli támogatása helyett a kisebb gazdaságokra kell a hangsúlyt helyezni, amiben számítanak Magyarország segítségére is.
A beszélgetés zárásaként a résztvevők mindegyike egyetértett abban, hogy ma is érdemes a mezőgazdasági pályát választani, hiszen az élelmiszerre mindig szükség lesz.
(Cseszlai István, NAK)
