A gyermekek egészségének megőrzése céljából hároméves edukációs kampányt indított el Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Interfel francia szakmaközi szervezet. A program mindkét országban azonos minta szerint zajlik.
Ahogy Franciaország, úgy Magyarország is elsősorban agrárország, és mindkettőben erősek a zöldség- és gyümölcstermesztési hagyományok, ám nem csak ennyi a hasonlóság a két államban. Sajnos az is, hogy az általános iskolai korosztály (6-14 évesek) rendkívül kevés „zöldet” eszik rendszeresen. Így adta magát a helyzet, hogy ezen valahogyan változtatni kellene.
Ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a francia zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet, az Interfel közösen pályázott egy fogyasztásösztönző kampány tervével az Európai Bizottsághoz, amely 133 millió eurót különített el az agrártermékek népszerűsítésére. Az uniós testület néhány hónappal ezelőtti döntése nyomán – mint arról korábban már beszámoltunk – támogatta az 5 millió euró összköltségű ötletet, aminek 80 százalékát az EB finanszírozza, a 20 százalék a két fél önrésze.
Azóta zajlottak az Európai Friss Kalandok elnevezésű, 2018, 2019 és 2020 alatt „kifutó” kampány előkészületei. Előbb Franciaországban, Párizsban március 21-én, míg most, március 27-én Budapesten – stílszerűen a Francia Intézetben – tartották az azonos forma szerinti megnyitót.
– A promóció célja kettős – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke. – Egyfelől egészségügyi, hiszen a rendszeres zöldség- és a gyümölcsfogyasztás csökkenti a halálos betegségek kialakulásának kockázatát. És ennek tudatosítását gyermekkorban szükséges elkezdeni, amikor döntően kialakulnak a későbbi felnőttkori étkezési szokások. Másfelől pedig gazdasági célja is van. Ugyanis, ha a jelenlegi napi 260 g/fő fogyasztást ennek segítségével sikerülne 460 grammra emelni, az önmagában 730 ezer tonna termésbővülést jelente és 100 milliárd forint új érték előállítására adnak lehetőséget az ágazatban tevékenykedő magyar gazdák számára.
Eric Fournier, Győrffy Balázs, Bruno Dupont és Mártonffy Béla, a NAK országos kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke ismertette a részleteket
Ha lehet azt mondani, a franciák egy fokkal rosszabb helyzetben vannak, amit Eric Fournier budapesti francia nagykövet egy példával illusztrált. Mint mondta, az ottani családok többsége jóformán csak készételeket vásárol az üzletekben, amiket aztán meg kell melegíteni és lehet tálalni. Friss zöldség, gyümölcs ritkán kerül az asztalokra. Megjegyezte, az ő családjánál ez fordítva van, és amikor gyerekeinek barátai érkeznek hozzájuk vendégségbe, meglepődnek, hogy mennyi minden finomságot lehet alkotni a zöldségekből.
A kampány részleteiről Bruno Dupont, az Interfel elnöke megjegyezte, hogy Franciaországban a 6-10 éveseket és rajtuk keresztül felnőtt családtagjaikat célozzák meg, és a helyi szamócát, uborkát és paradicsomot népszerűsítik a körükben. Győrffy Balázs hozzátette, itthon a 6-14 évesek és persze famíliáik a célcsoport, és a kajszi, a meggy, a dinnye, az alma, a dió, a paradicsom és a gomba kerül fókuszba.
Az Európai Friss Kalandok nevű program jelmondata a „Fedezd fel a zöldségek és gyümölcsök valódi erejét”, amelyet a Vegapolis elnevezésű univerzumon és a fiktív karaktereken keresztül tapasztalhatnak meg a családok legfiatalabb tagjai mindkét országban. A „mesevilág” két központi figurája Frutti és Veggi – a gyümölcs és zöldség testvérpár –, akik játékos kalandjaik, történetük révén igyekeznek népszerűvé tenni a gyermekek számára a zöldség- és gyümölcsfogyasztást. Így rajtuk keresztül a gyermekek játékos, interaktív módon ismerkedhetnek meg a kampány mondanivalójával, valamint szórakoztató, ugyanakkor informatív módon tapasztalhatják meg azt, hogy milyen élvezetes is a zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A mostani, márciusi nyitányt követően idehaza május 27-én – majd augusztus végén is – egy workshop keretében a célközönség számára is bemutatkozik a két figura és a Vegapolis világa, majd lesz zöldség-gyümölcs ünnep is a júniusi hétvégék folyamán. Később pedig 15 hazai vidéki városban roadshow keretében ismerkedhetnek a témával a gyerekek. Emellett a CBA, az Auchan, a Coop és a Tesco áruházaiban is, valamint két mesecsatornán egy minisorozatban a tévében is felbukkan Frutti és Veggi. (A programokat részletesebben hamarosan ismertetjük.)
Veggi és Frutti, a főszereplők
A NAK-elnöke bizakodik, hiszen, mint mondta, az előzetes felmérések során tesztelték a programelemeket a gyerekek között, és volt, aki megjegyezte, hogy nem érti, otthon miért csokival kínálják a szülei, amikor finom zöldségek és gyümölcsök is vannak.
– Van remény – célzott arra Győrffy Balázs, hogy a kampány zárása után a fogyasztás érdemben emelkedhet itthon is és Franciaországban is. – Sikeresség esetén valamilyen más formában szeretnénk ugyanezt az ösztönzést folytatni, illetve ugyanezt a mintát esetleg más termékkörökre is kiterjeszteni.
Rossz irány
A GfK 2016-os kutatása szerint az idősebb korosztály a legjelentősebb zöldség- és gyümölcsfogyasztó Magyarországon. Míg a gyermekes családok a magyar lakosság azon részét képezik, akik a legkevésbé vásárolnak és fogyasztanak rendszeresen friss zöldséget vagy gyümölcsöt. A KSH kimutatása szerint 2005 és 2011 között 9 százalékkal csökkent a napi fejenkénti zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Ezt a tendenciát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2013-as kutatása is alátámasztja, miszerint csak napi 260 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk lakosonként, amellyel az Európai Unióban az utolsók között vagyunk.
A rossz étkezési szokások pedig komoly egészségügyi problémákhoz vezethetnek. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) 2014-es kutatásában a 4-10 éves korú gyermekek étkezési szokásaikkal kapcsolatban kimutatta, hogy a túlsúly és az elhízás mértéke évről évre egyre magasabb. Emellett a tanulmány azt a nemzetközi tendenciát is alátámasztotta, miszerint a 4-6 éves kor közötti gyermekek 20 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, és mire iskoláskorúak lesznek, ez az arány már 30 százalékra nő.
(nak.hu/RF) (fotó: Gyulai Tóth Zoltán/NAK)