Nemzetközi hírek

Nem a jövedéki adó emelése az egyetlen intézkedés.

Témától függően hol intenzívebben, hol kevésbé látványosan esik szó a különböző polgári kezdeményezésekről. Az egyik ilyen témakörben született dokumentumról 2022. augusztus 24-én döntött úgy a Bizottság, hogy befogadja, „Felhívás a dohányzásmentes környezet megteremtésére és az első európai dohánymentes generáció létrehozására 2030-ra” címmel. A kezdeményezés szervezői arra kérik a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az új generációk megmentésére a dohányzástól, a kapcsolódó környezeti veszélyek és a dohányzás elleni fellépés érdekében. Mivel ez az európai polgári kezdeményezés megfelelt a formai feltételeknek, a Bizottság jogilag elfogadhatónak tartotta, és adott szakaszban nem elemezte a javaslat lényegét. A kezdeményezéssel kapcsolatban hamarosan megkezdődik az egy éves aláírásgyűjtési szakasz, ami azt jelenti, hogy ha 1 éven belül 1 millió támogatási nyilatkozat érkezik legalább 7 különböző tagállamtól, a Bizottságnak reagálnia kell.

A kezdeményezés 6 célt tűzött ki:

1. Támogatni kell az első dohánymentes generáció létrejöttét 2028-ra azzal, hogy a 2010 után született európai polgárok ne vásárolhassanak dohány- és nikotintermékeket. (Azaz még nagykorúvá válásuk, 18 éves koruk felett sem.)
2. Dohány- és csikkmentes strandok és folyópartok európai hálózatának létrehozása, amivel ezeket a helyeket egészségesebbé és környezetileg fenntarthatóbbá tennék.
3. Létre kell hozni a dohány- és csikkmentes nemzeti parkok európai hálóját, így egészségesebbé téve ezeket és csökkentve a szennyeződést és a tűzveszélyt.
4. Több kültéri területen kell elérni, hogy az dohány- és páramentes legyen, különösen azokon a területeken, amelyeket kiskorúak is látogatnak (parkok, uszodák, sportrendezvények- és központok, bemutatók és éttermek teraszai)
5. Meg kell szüntetni a dohányreklámokat, és dohánytermékek jelenlétét az audiovizuális termékekben, közösségi médiában, különös tekintettel az infuencerek és termékelhelyezés révén történő burkolt reklámozásra
6. Kutatás-fejlesztési projekteket kell finanszírozni a dohányzás okozta betegségekkel kapcsolatban, hogy javítsák azok prognózisát és gyógyíthatóvá tegyék azokat.

A dohányzás visszaszorításával kapcsolatos elképzeléseknek régebbre visszanyúló történetük van, a témához szorosan kapcsolódik a 2021. decemberében megjelent „Tanulmány a dohányfüstmentes környezetről, valamint a dohány és kapcsolódó termékek reklámozásáról” című dokumentum, mely szintén visszamutat ezekre. Ebben a tanulmányban kiemelik, hogy bár a reklámozási és szponzorációs tevékenységet a hagyományos dohánytermékek esetében a tagállamokban betiltották (kivétel a szakmai-kereskedelmi szaklapok), azonban kevesebb nemzeti szabály létezik az e-cigaretták és hevített dohánytermékek promóciójával kapcsolatban.

A mostani kezdeményezéssel elérni kívánt célok egybeesnek továbbá az Európai Rákellenes Tervben foglaltakkal, ám ott még 2040-re tűzték ki célul, hogy a lakosság kevesebb, mint 5%-a fogyasszon dohányt az aktuális 25% helyett. Köztes célként a WHO célkitűzésének elérését jelölték meg, ami azt jelenti, hogy 2025-re a 2010-es évhez képest 30%-kal csökkenjen a dohányzás (ez kb 20%-os dohányzási arány). Itt jelölték meg hangsúlyosan, hogy a dohánytermékek adóztatása a dohányzás elleni küzdelem egyik lehatékonyabb eszköze, ezen kívül előirányozta a dohánytermékekről szóló irányelv, a dohánygyártmányok adóztatásáról szóló irányelv és a magánszemélyek határokon átívelő dohányvásárlására vonatkozó jogi keret felülvizsgálatát, melyek folyamatban vannak. (Például hazánkban is kötelezővé vált a „plain packaging” az egységes csomagolás.) A Bizottság 2023-ig fogja javasolni a dohányfüstmentes környezetről szóló tanácsi ajánlás aktualizálását, illetve 2024-ig fogják az uniós árukövetési és nyomonkövetési rendszert valamennyi dohánytermékre kiterjeszteni.

Az Európai Bizottság jelenleg is dolgozik a dohánytermékek európai adóztatásának kereteit meghatározó irányelv felülvizsgálatán, amiről nyílt konzultáció is folyt 2021-ben. A szövegszerű javaslatot 2022. végére ígérték.

Ne felejtsük el, hogy idén már történt emelés, az „extraprofit adók” beszedésének bejelentése folyományaként, a 2021-es kétlépcsős adóemelés után. Májusban jelentették be, hogy a cigaretta esetében júliustól decemberig a jövedéki adó mértéke 27 800 forint/ezer darab, és a kiskereskedelmi eladási ár 23,5 százaléka lesz, de legalább 40 800 forint/ezer darab. 2023. január 1-től 29 500 forint/ezer darab lesz az adó mértéke, valamint a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, minimum 41 800 forint/ezer darab.

Tehát az adóemelés már a küszöbön van Magyarországon, ám a médiában napjainkban az általános minimumadó-emelésről megjelent információkból annyi tudható hivatalosan, hogy a DG SANTE májusban kifejtette, hogy a dohánytermékek adóztatásáról szóló irányelv felülvizsgálata folyamatban van. A TAXUD munkatársai akkoriban véglegesítették a Bizottság hatásvizsgálatát, és az elfogadás 2022. negyedik negyedévében várható. A kulcsfontosságú szempontok: a minimális kulcsok emelése, a feltörekvő dohány- és nikotintermékek bevonása. A dokumentumban arról is szó esett, hogy az e-cigaretta, valamint a nyersdohány adóalapja is napirendre került az egészségügyi törekvések mentén.

A NAK részéről a Copa-Cogeca munkacsoportokon keresztül tudjuk képviselni termelőink érdekeit. A legutóbbi ülésen egyetértettek a különböző tagországok képviselői abban, hogy a kiegyensúlyozott termelést tovább kell folytatni, és hangsúlyozni kell az európai termelés nyomonkövethetőségét, szervezettségét, a fenntarthatóbb termelési standardokkal történő működést, mely egyre több zöldebb intézkedést is magában foglal, szemben az importtermékekkel, melyekkel szemben nem ugyanazok a fenntarthatósági elvárások érvényesülnek.

Aktuális, hivatalos információkért érdemes az Európai Bizottság Egészségügyi és- élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának portálját figyelni.

NAK/ Pető Krisztina