Szeptember végén zárult az idei védekezési szezon, addig átlagosan heti négy napon kellett bekapcsolni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jégkármérséklő rendszerét. Az ország közel ezer pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is óvta a mezőgazdaság mellett.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által 2018-ra kiépített országos jégkármérséklő rendszer ez évi védekezési szezonja április 15-én kezdődött és szeptember 30-án zárult. A 169 nap alatt összesen 94 napon – azaz átlagosan heti négy napon – kellett bekapcsolni a generátorokat. A rendszer működésének köszönhetően a jégesők átvonulásakor zömmel csak búzaszem vagy borsó nagyságú jégszemek hullottak. Idén a legtöbbször júniusban (27 napon) és augusztusban (22 napon), a legkevesebbszer szeptemberben (7 napon) kellett bekapcsolni a generátorokat.
A jégkármérséklő rendszer idei védekezési időszakában a tervezetthez képest lényegesen több hatóanyag fogyott. Ez a május végétől érkezett viharos időjárás mellett annak is betudható, hogy a riasztások pontosságát kedvezőtlenül befolyásolta a koronavírus miatt erősen csökkent légi forgalom, a repülőgépek által szolgáltatott meteorológiai adatok hiánya.
Az Agrárminisztérium a rendszer működtetésének finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít, amely a jégesőkár-bejelentési adatok szolgáltatása révén az elemzéseket is támogatja, valamint koordinálja az érintett társszervezetekkel való együttműködést. Az agrárkár-enyhítés keretében az idei évben kiemelkedő számban (21000 db) és területre (515000 hektár) tettek eddig kárbejelentést a termelők, amelyek közül a jégkárbejelentések aránya a 9%-ot sem éri el.
További részletek itt.
(NAK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön