Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAK törvény) rögzíti, hogy ki minősül a Kamara tagjának.

A Kamara tagjának minősül

• a NAK törvény szerinti gazda, valamint gazdálkodó szervezet, akinek a NAK törvény alapján kamarai tagsága keletkezik a NAK törvény erejénél fogva, továbbá
• azon személy, aki a NAK törvényben rögzítettek szerint önkéntesen vállal kamarai tagságot.

Továbbá a Kamara a gazdának vagy gazdálkodó szervezetnek nem minősülő személyek vagy szervezetek számára az alapszabályban meghatározott feltételekkel pártoló és tiszteletbeli tagságot létesíthet.

A kamarai tagsági viszony keletkezésével kapcsolatos szabályokat a NAK törvény 5. §-a valamint a 45. § (2) bekezdése rögzíti.

A kamarai tagság megszűnésével kapcsolatos szabályokat a NAK törvény 6. §-a rögzíti.

A NAK törvény ide kattintva érhető el.

Kamarai tagsága a NAK törvény 2015. január 1-én hatályos állapota alapján

a) őstermelő esetében az őstermelői igazolvány kiállításával;

b) egyéni vállalkozó esetén bármely agrárgazdasági tevékenység végzésére jogosító nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiadásával;

c) agrárgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató újonnan alapított gazdálkodó szervezet esetén a szervezet bírósági bejegyzésével, működő jogalany főtevékenységének agrárgazdasági tevékenységre történő kiterjesztése esetén az agrárgazdasági tevékenység folytatásának kezdőnapjával;

d) agrárgazdasági tevékenységet nem főtevékenységként folytató gazdálkodó szervezet esetén az agrárgazdasági tevékenység folytatása és az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben történő nyilvántartásba vétel együttes fennállásának napján;

e) az a)-d) pontban foglaltak szerinti feltételek hiányában földművesként vagy mezőgazdasági termelőszervezetként történő nyilvántartásba vétellel; valamint

a NAK törvényben szabályozott egyéb feltétel bekövetkezésével (pl. önkéntesen vállalt kamarai tagság)

keletkezik.

Közös őstermelői igazolvány kiváltása esetén a kamara tagjaként azt a gazdát kell nyilvántartásba venni, akinek a nevére a közös őstermelői igazolványt kiállították.

Azon természetes személy, aki azonos tárgyévben őstermelő és olyan egyéni vállalkozó, aki agrárkamarai tagsági jogviszonyt megalapozó tevékenységet is folytat, egy agrárkamarai tagsági jogviszony keletkezik a NAK törvényben leírt módon és feltételekkel.

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltelése alatt az agrárkamarai tagsági jogviszony is szünetel, kivéve, ha a kamarai tagsági viszony az őstermelői igazolvány hatálya miatt egyébként fennáll.

Amennyiben a feljebb írt c) és d) pontja szerinti gazdálkodó szervezet az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó tevékenységét a cégbejegyzést megelőzően megkezdi, a cégbejegyzés kérelmezésével egyidejűleg köteles a Kamaránál bejelentkezni. Ebben az esetben a Kamara ideiglenesen nyilvántartásba veszi az érintett gazdálkodó szervezetet, amelyet a kamarai tag jogai illetnek meg és kötelezettségei terhelnek. Ha a gazdálkodó szervezet a Kamaránál bejelentkezett, a kamarai tagsága a cégbejegyzéssel a Kamaránál történt bejelentkezésének időpontjára visszamenőleg jön létre.

A Kamara létrejöttének napján (2013. március 28.) a törvény erejénél fogva a Kamara tagjává váltak a Kamara létrejöttének napján agrárgazdasági tevékenységet folytató gazdák, gazdálkodó szervezetek.

Nem keletkezik Kamarai tagság, ha az érintett személy vagy szervezet tagja

a) a Magyar Állatorvosi Kamarának,

b) a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának,

c) a Magyar Vadászkamarának vagy más vadászati szakmai szervezet országos vagy területi szervének, vagy

d) valamelyik hegyközségnek,

feltéve, ha az érintett személy vagy szervezet - ide nem értve a kizárólag földművesként vagy mezőgazdasági termelőszervezetként történő nyilvántartásba vétel okán a Kamara tagjává váló személyt – csak olyan Kamarai tagságot megalapozó agrárgazdasági tevékenységet folytat, amely alapján az a)-d) pontok szerinti szervezet(ek)ben törvény alapján kötelező tagsága keletkezik.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 7. pont b) alpontja alapján földművesként nyilvántartásba vett személynek erre vonatkozó nyilatkozata alapján nem keletkezik agrárkamarai tagsága a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet agrárkamarai tagságának tartama alatt, feltéve ha ezen időtartam alatt a legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet részére mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi.

A NAK törvény 2015. január 1-én hatályos állapota alkalmazásában

gazda: Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy telephellyel rendelkező

a) őstermelő,

b) az agrárgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, továbbá

c) az a) és b) pont szerinti feltételek hiányában a földművesként nyilvántartott személy;

gazdálkodó szervezet: Magyarországon székhellyel, telephellyel, kereskedelmi képviselettel vagy fiókteleppel rendelkező

a) agrárgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató,

b) az a) pont szerinti feltételek hiányában az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott és agrárgazdasági tevékenységet folytató

c) az a) és b) pont szerinti feltételek hiányában mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartott,

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. § szerinti gazdálkodó szervezet, kivéve az egyéni vállalkozót.