Az Európai Unió kiemelt célkitűzései között szerepel a fenntartható mezőgazdasági termelés kialakítása, melynek szerves részét képezik a zöldtrágya növények.
A zöldtrágya magkeverékek kiválasztásakor is figyelembe kell vennünk az integrált növényvédelem alapelveit. Elsőként meg kell határoznunk, hogy mi a zöldtrágyázás célja. Sajnos a gyakorlatban még mindig lehet találkozni azzal a jelenséggel, hogy egyhangú magkeverékek kerülnek a területekre, ezzel lehetőséget biztosítva a rovarkártevők felszaporodására, amely később a kultúrnövénynél jelentkezik problémaként.
A méhek nélkül nincs élet! - Egyre többet találkozhatunk ezzel a mondattal. Különböző kampányok hívják fel a figyelmet arra, hogy mindenki tegyen azért, hogy a méheket megvédhessük.
Mint termelők, mit tehetünk a méhek védelme érdekében azon kívül, hogy betartjuk a növényvédelmi szabályokat?
Választhatunk hosszan virágzó zöldtrágya keverékeket, melyekkel méhlegelőket tudunk létrehozni a hasznos beporzó rovarok számára.
Kiváló komponensek lehetnek a pillangós növények, melyek közül egyre népszerűbb a bíborhere. Mindenki számára feltűnhetnek az egész országban megjelenő gyönyörű bíborhere mezők.
Szőrözöttsége miatt a növény takarmányozási célra kevésbé alkalmas, főleg magtermesztésre és zöldtrágya célból termesztjük.
Kiváló elővetemény, gyenge talajokon is jól termeszthető, rövid tenyészidejű egyéves növény. Viszont a termőhely kiválasztásakor figyeljünk arra, hogy a talajvízre érzékeny, így ezeken a területeken kerüljük a termesztését.
Másik kedvelt pillangós komponens az alexandriai here. A legtöbb méhlegelő keverék alkotóeleme, mivel a legtöbb herefélével szemben nyár végi–őszi fejlődése erőteljesebb, így a korán vetett takarónövény keverékek remek pillangósvirágú összetevője. A pillangós növények között az alexandriai here a legkevésbé hidegtűrő, tavaszra elfagy, biztosítva ezzel a megfelelő környezetet a következő kultúrnövény számára.
A pillangósok legismertebb jellemzője, hogy 120–140 kg/ha nitrogén megkötésére képesek, illetve gátolják a nitrátkimosódást, így a pillangósok a zöldtrágya keverékek kihagyhatatlan komponenseinek tekinthetők. A nitrogénmegkötő, talajjavító és gyomelnyomó tulajdonságai mellett a már említett méhlegelő komponensként betöltött jelentős szerepük is jelentős.
A facélia, vagy más néven mézontófű kiváló méztermelő képességének köszönhetően kétségkívül kiérdemelte hangzatos nevét. A méhek szívesen látogatják a szemet gyönyörködtető lilás facélia mezőket.
Emellett kiváló zöldtrágya komponens, a környezeti hatásokkal szemben jól ellenálló növény, szinte az egész ország területén termeszthető. Amennyiben vetőmag célra termeszthetjük, figyeljünk oda arra, hogy gyommentes területet válasszunk számára, mivel a facéliai kezdeti fejlődése lassú, viszont később jó gyomelnyomó képességgel rendelkezik.
Ne feledkezzünk meg fonálféreg-gyérítő hatásáról sem. Különösen a cukorrépának, burgonyának, kertészeti kultúráknak kedvező előveteménye, de valamennyi utóvetemény meghálálja a zöldtrágyázást.
A pohánka kevésbé ismert növény, pedig a zöldtrágya keverékek kiváló összetevője. 100-140 napot igényel a mag beérleléséhez, 60 napot a zöldtömeg kifejlesztéséhez, így kedvelt összetevőjévé válhat a zöldítő magkeverékeknek is.
Fontos kiemelni, hogy a pohánkának nincs közös kártevője a legtöbb termesztett kultúrnövénnyel. A talaj minőségére nem igényes, így a legtöbb területen sikerrel termeszthető. Viszonylag gyorsan, vetés után egy-másfél hónapon belül virágzik, 30 napon keresztül méhlegelőt biztosítva a beporzók számára. A pohánka agresszív növény, magja évekig életképes a talajban, ezért figyeljünk arra, hogy beforgassuk, mielőtt magot érlelne. Ha elhanyagoljuk, megnehezítheti a terület gyommentesen tartását.
A felsoroltakon kívül még számos jó tulajdonságokkal rendelkező növények állnak rendelkezésre a zöldtrágya keverékekben, érdemes bátran kísérletezni velük annak érdekében, hogy mi is tegyünk egy lépést a fenntartható mezőgazdasági termeléshez vezető úton.
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön