A nitrogén a növekedés motorjaként a növénytermesztés legfontosabb tápanyaga. A növények számára elsősorban a vegetatív növekedés során van kiemelt szerepe. A növényen belüli nitrogénszállítás kétirányú, nemcsak a hajtáscsúcs irányába, de a gyökércsúcsokhoz is szállítódik. A növények a nitrogént elsősorban nitrát formájában veszik fel a talajból, kisebb mennyiségben ammóniumként is. Minden tápanyag között a nitrogén befolyásolja leginkább a termésmennyiséget.
A nitrogénhiány csökkent növekedéssel és fehérjeképződéssel jár. A növények vegetatív fejlődése lerövidül, meggyorsul a reproduktív fejlődési szakasz. Gabonaféléknél és más növényeknél a fehérjetartalom is csökken, a keményítő, a cukor és néhány más szénhidrát mennyisége növekszik. A magvak korábban érnek, de aprók, így kisebb lesz a szemtermés. Láthatjuk, hogy a hiánya nemcsak mennyiségi, hanem minőségi romlással jár, ami a gazdálkodó számára anyagi veszteséget jelent, s vélhetően annál nagyobbat, mint a nitrogén pótlására befektetett anyagiak. Tehát érdemes e részletekre odafigyelni a megfelelő agrotechnikák mellett. Ugyanis lehetséges, hogy kiadtuk a nitrogén hatóanyagot, de annak egy részét elviheti a víz, vagy pl. száraz időben kiszórt, nem beforgatott karbamidnál elillan a levegőbe, veszteséget okozva.
Célszerű a hiánytünetek megelőzését elkerülni a növényi igénynek megfelelő hatóanyaggal. Amennyiben ez mégis elmarad – vagy a hasznosulásnak gátat szab pl. az időjárás, vagy a tömörödött talaj stb. - úgy a nitrogénhiány látható hiánytünetek formájában is észlelhető: a levelek fakó, világossárga színűek, esetenként vöröses színárnyalat is megfigyelhető. Nitrogén hiányában törpenövés alakulhat ki, ugyanis a növény növekedése gátolt, ezért képtelen elérni az ideális méretet. A N-hiány jellemző tünete továbbá a “merevtartás”, ami a száron és a leveleken is megnyilvánul. A nitrogén hiánya először mindig az idősebb leveleken és növényrészeken megfigyelhető sárgulási és elhalási tünetekkel jelentkezik, míg a növény fiatalabb részei még hosszú ideig megőrzik zöld színüket. A N-hiány tünetei abban térnek el a többi hiánybetegségétől, hogy a leveleken megjelenő vöröses színárnyalatok mindig a teljes növény világosabb zöld vagy sárga színével járnak együtt.
A gabona nitrogénhiánya elsősorban a fejlődés korai szakaszában (bokrosodási fázisban), világoszöld színnel jelentkezik. A bokrosodás ilyen esetben kisebb mértékű, az állomány ennek következtében hiányos.
A nitrogén (N) a gyümölcstermő növények életfolyamataiban minden fenológiai fázisban fontos szerepet játszik. A nitrogénhiány során a hajtásnövekedés gyenge lesz, a levelek kisméretűek, halványzöld színűek lesznek, erősebb hiány esetén elsárgulnak, majd lehullanak. Ha a korai lombhullás miatt nem tud jól felkészülni a növény a téli nyugalmi időszakra, fokozottan fagyérzékennyé válik.
A nitrogénhiány esetén a gyökérzet is gyengén fejlődik, sok elágazás nélküli gyökérrész képződik. A lecsökkent gyökértömeg a többi tápelem felvételét sem biztosítja kellő mértékben.
A bőséges nitrogéntáplálás ezzel szemben sötétzöld, üde növényzetet eredményez, a növények lédúsak és széles levelűek. A nitrogén-túladagolás fokozott vegetatív fejlődést, kései érést idéz elő, gabonáknál dőlési veszélyt okoz. A nagy nitrogénadagok egyes kultúráknál kedvezőtlenül hatnak a termék minőségére.
(NAK/Sztahura)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön