Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken.   

Ismét beindítjuk az előrejelző hálózatunkat, melyben április 6-án felszereljük a vadgesztenyelevél-aknázómoly csapdákat. Az ország nyolc pontján követjük majd a molyok rajzását és a fogási adatok alapján javaslatot teszünk a permetezés megindítására. Azonban a kezdés időpontját, csak a saját faállományukba kihelyezett csapdákkal tudják meghatározni. Erről szólt az a közösen megírt cikkünk, mely megtalálható a http://zsigogyorgy.hu/munkaim/ oldalon (ez egyben az idei 1. közterületi levelünk volt).

Égető kérdés, hogy az idén mivel tudjuk megpermetezni a vadgesztenyéket? A Nomolt 15 SC, a Cascade 5 EC, a Rimon 10 EC végleges „betiltása” után már nem engedélyezik vadgesztenyében a Runner 2 F-et sem. A Dimilin 25 WP még elvileg bevethető lenne díszfák, díszcserjék és a vadgesztenye esetében is, de már tavaly sem importálta a gyártója, mert úgy látták, hogy a forgalmazás költségeit sem fedeznék az eladások bevételei.

Maradt a Neemazal-T/S, illetve ennek a vadgesztenyére engedélyezett változata a Camohrex Neem. Előnye, hogy a biológiai gazdálkodásban is engedélyezett „bioszer”, 0 napos munkaegészségügyi várakozási idővel rendelkezik és méhekre nem jelölésköteles. Idézek az engedélyéből, az aláhúzások tőlem származnak:

„A készítményt vadgesztenyében vadgesztenye-levélaknázó moly ellen helyszíni megfigyelésre vagy térségi előrejelzésre alapozva a tojásrakás idején és a lárvakelés kezdetén kell alkalmazni. Megfelelő hatása csak a fiatal lárvastádiumok ellen (L1-L2) van. A kártevők kifejlett alakjai ellen nem elégséges a hatása. A permetlé mennyiségét a vadgesztenyefa koronaméretétől illetve lombfelületétől, valamint az alkalmazott géptípustól függően kell megválasztani. Közterületen, valamint közösségi célt szolgáló területen a készítmény csak a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarai tagsággal rendelkező szakirányító irányításával juttatható ki.” Tehát a permetezés időpontját nagy szakmai hozzáértéssel pontosan kell kitűzni és ezt be is kellene tartani. Reméljük, hogy ebbe nem szól bele az időjárás!

A közterületi engedéllyel rendelkező Mospilan 20 SG kiváló, felszívódó rovarölő, de már csak a levéllemez alá berágott, tehát már az aknakészítést elkezdő lárvák ellen hatásos. Az utóbbi évekre jellemző, elhúzódó lárvakelés miatt a Mospilan 20 SG-vel valószínűleg többször is kellene permetezni egyetlen nemzedék alatt. A már nem virágzó állományban, a permetlé kombinálható a Decis Mega kontakt készítménnyel, mely az éppen jelenlévő repülő lepkéket gyéríti. A növényvédelmi hatóságnál, szükséghelyzeti engedélyt lehet kérni pl. a Coragen 20 SC-re, mely pl. az almatermésűeknél az aknázómolyokra is engedélyezett. Reméljük, beválik!

Egyre rapszodikusabban kezdik a rajzásukat az aknázómolyok és gyakran egybefolynak a nemzedékek. Nem tudjuk meghatározni az újabb nemzedék indulását és a régi technológia alapján, egyetlen permetezéssel megakadályozni a kártételüket. A szerkivonásokkal pedig még inkább beszűkültek a lehetőségeink, mert eltűntek a fent felsorolt tartamhatású rovarölők, melyekkel hetekig meggátolhattuk a hernyók berágását.

Az aknázómolyokat megcélzó, évente kétszeri permetezéssel már nem várhatjuk el a növényvédősöktől a 100%-ban aknamentes fák látványát. Az EU növényvédelemmel kapcsolatos politikáját látva, úgy tűnik, hogy ezzel a helyzettel a jövőben is számolnunk kell…

A permetezés technológiájában nincs változás. Az elmúlt évek tapasztalata alapján bebizonyosodott, hogy az önjáró légporlasztásos, légszállításos permetezőgépek váltak be a legjobban a nagyméretű fák permetezésénél. A nehezen megközelíthető helyszíneken a hagyományos szórópisztolyos gépeket vagy a motoros hátigépeket lehet csak használni! A munkavédelmi előírások betartásáért a növényorvos a felelős.

(Zsigó György, NMNK)