Előző cikkeinkben az elillanás eredőjeként keletkező veszteségek több lehetséges okát elemeztük a trágyázás, a trágyatárolás során. Jelen cikkünkben folytatjuk a sorozatot a trágyatárolás terén tett kitekintéssel.
Az ammóniakibocsátás csökkentése tudjuk több szempontból jelentős, melyek közül az egyik fontos tényező az egészségkárosító hatás. Legalább ilyen fontos azonban, hogy a szerves és műtrágyákból a légkörbe kerülő ammónia tápanyagveszteséget jelent, mely ablakon kidobott pénzzé válik. A vegyes gazdaságok saját jól felfogott érdeke, hogy minél többet megőrizzenek a szerves trágyák tápanyagtartalmából, ezzel is csökkentve a műtrágyafüggőséget.
Jelen cikkünkben az istállón kívüli hígtrágyatrágyatárolás során lehetséges opciókat tekintjük át a veszteségeink csökkentése érdekében.
Tudni kell, hogy már az istállóban is ér bennünket veszteség. A kutatók szerint az összes ammóniaemisszió 30-60 százaléka az istállókból, 10-30 százaléka külső tárolókból, 30-55 százaléka a kijuttatás során kerül a levegőbe. A trágyafelszín nagysága döntő hatással van a kibocsátott ammónia mennyiségére.
Most azonban nézzük a trágya tárolásának módozatait a hígtrágyás rendszerekben. Ezek lehetnek nyitottak vagy zártak, azaz trágyatankokat, trágyasilókat, továbbá nyitott trágyalagúnákat, valamint zárt, fóliás trágyatömlőket alkalmaznak.Hígtrágyatárolók (tank, trágyasiló) kialakításához javaslatok:
Méret: A tároló nagysága tegye lehetővé, hogy a növényállomány igényei szerinti optimális időpontokban juttassák ki a trágyát (előírás a 6 havi tárolás).
Felszín: Fontos a tároló szabad felszínének csökkentése. Egy 1000 m3 térfogatú, 5 m mély trágyatároló szabad felszíne több mint egyharmaddal kisebb, mint egy azonos térfogatú 3 m mély tárolóé. Általában elmondható, hogy a trágyatároló mélysége 3 m-nél lehetőleg ne legyen kevesebb.
A trágyatárolók befedése nagyon hatékony emisszió- veszteségcsökkentő csökkentési intézkedés.
Ilyen fedési módszerek lehetnek pl. a szilárd tetők (hatékony, azonban ez igen költséges). A légcsere fontos pl. a metánfelhalmozódás (robbanásveszély) elkerülése céljából. A zárt tárolók további előnye, hogy nagy mennyiségű csapadék megnövelje a trágya térfogatát.
Alkalmazhatunk úszó fóliákat. A trágya felszínén úszó, általában műanyag fedőelemek kevésbé hatékonyak, mint a szilárd tetők, viszont olcsóbbak. Ma már gyártanak olyan úszó elemeket is, amelyek a lehulló csapadék nagy részét is elvezetik a tárolóból.
Lehetséges beszerezni úszó műanyag geometriai alakzatokat: Az úszó műanyag geometriai alakzatok zárt úszó felületet képeznek a hígtrágya felületén. Az elemek felületének kiképzése megakadályozza, hogy az elemek egymásra csússzanak. Ezek az elemek olyan hígtrágyákon használhatók, amelyeken nem képződik természetes kéreg.
Fedést okoz a természetes kéregképződés: általában a szarvasmarha-hígtrágyára jellemző.
Akkor fordul elő kéregképződés, ha a hígtrágya szárazanyag-tartalma magas (>7 százalék) és nem keverik a trágyát. Kialakulása rendszerint időbe telik. Az istállóból kikerülő trágyát a trágyafelszín alatt kell a tárolóba vezetni.
Kialakíthatunk mesterséges úszó kérget (szalma, granulátumok vagy egyéb úszó fedőanyag terítése a hígtrágya felszínén):
▪ Agyaggranulátumok: Drágább, mint a szalma, de a sátortető költségeinek csak egyharmadát teszi ki. A tároló ürítésénél évente az anyag egyharmada veszik el.
▪ Szalmaborítás: Az 1 m2 trágyafelületre szükséges szalmamennyiség a szakirodalmi adatok szerint kb. 4 kg. A szalma hozzáadása a hígtrágya szárazanyag-tartalmát megnöveli, ez emelheti a nem megfelelő kijuttatás során keletkező ammóniaemissziót.
Trágyalagúna
Az ammóniaemissziók csökkentése trágyalagúnák esetén nehezebb. Új trágyalagúnák építését lehetőleg el kell kerülni a szakértők szerint.
Zárt trágyatömlő
A zárt trágyatömlők alkalmasak a tárolás alatt keletkező ammóniaemissziók csökkentésére. A zárt trágyatömlők jelentősen alacsonyabb költséggel valósíthatók meg, mint egy szilárd tetővel rendelkező tároló építése. Nem megfelelő karbantartás esetén azonban megnő a szivárgás, így a vízszennyezés kockázata. A tömlőméret korlátai miatt nagy telepeken nem alkalmazható és nem alkalmas magas szárazanyag-tartalmú hígtrágya tárolására sem
Néhány további szempont a hígtrágya tárolásához
A tárolt hígtrágya keverését és a tároló gyakori ürítését lehetőleg kerülni kell. A trágyafelszín feletti légmozgás szélfogókkal és faültetéssel csökkenthető. tárolók árnyékolásával alacsonyabb trágyahőmérséklet érhető el, ami jelentősen csökkenti mind az ammóniaveszteséget, mind a metánemissziókat.
Forrás: AM „JÓ GYAKORLATOK A KÖRNYEZETBARÁT SERTÉSTARTÁSBAN ÉS TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁSBAN”
NAK/Sztahura