Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Mindenki számára ismert, hogy egyes támogatások teljes körű kifizethetőségének feltétele a kölcsönös megfeleltetés követelményrendszerének teljesítése. Ennek részét képezi a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásrendszere, illetve a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK). Ezúttal az állattartók számára előírt követelményeket ismertetjük.

Ezen utolsó előtti ismertető a JFGK5, azaz a „Egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagokra és ß-agonistákra vonatkozó felhasználási tilalomról”, valamint az állatok jelölésére vonatkozó követelményeket (JFGK6;7;8) és mindezekre vonatkozó, a MÁK által jelzett gyakori hibákat foglalja össze a MÁK által rögzítettek alapján.

A követelmények célja a növényvédelemmel kapcsolatos eseti kockázatok kiküszöbölése, megelőzése, illetve a növényvédelemmel összefüggő kémiai biztonságra vonatkozó általános szabályok betartásának ösztönzése (növényvédő szerek).

JFGK 5:

A hormonhasználat az Európai Unióban az élelmiszertermelés céljából tartott állatok vonatkozásában nem megengedett azon okból kifolyólag, hogy ezen kockázatos anyagok élelmiszerbe való átkerülését elkerüljük A tenyészállatok vonatkozásában bizonyos kivételek vannak (terápiás, illetve tenyésztéstechnikai célból egyes anyagok használhatók), de itt is szigorított feltételek mellett. A követelmény hatálya alá tartozó tiltott anyagok az alábbiak: tireosztatikus anyagok, stilbének, stilbén származékok, sóik és észtereik, 17-ß-ösztradiol és észterei, ß-agonisták, ösztrogén hatású anyagok, androgén hatású anyagok, gesztagén hatású anyagok.

A követelmény a szarvasmarha, sertés, juh, kecske, ló, nyúl, valamint a baromfi állatfajokat tartók számára ír elő szabályozást.
Nem megengedett olyan haszonállatot tartani a gazdaságban, amelyet tiltott anyaggal kezeltek. Tilos forgalomba hozni olyan állatot vagy termékét, amelyet tiltott anyaggal kezeltek. A jogellenes szerhasználat bizonyítására a hatóság laborvizsgálati eredményt is felhasználhat: ha maradékanyag monitoring terv szerint a gazdálkodónál az adott évben mintavételre került sor, és az eredmények igazolták valamely hormonhatású vagy ß-agonista anyag jogellenes használatát.

Amennyiben jogszabályban megengedett (kivételes) kezelésre került sor, úgy a hatóság vizsgálja, hogy azt szabályosan végezték-e el és megfelelően dokumentálták-e. Továbbá az ilyen kezelésben részesült állatok esetében ellenőrzik, hogy az élelemezés-egészségügyi várakozási időt betartották-e az állatok és termékeik forgalomba hozatala előtt.

MÁK jelzése szerint a gyakran előforduló hibák:
- A gazdálkodó nem őrzi meg a szükséges igazoló dokumentumokat.
- A gazdálkodó nem vezet saját gyógyszernaplót, mert azt gondolja, hogy elég, ha az állatorvos vezeti saját naplóját.
- Olyan lovat kínálnak vágóhídi eladásra, melynek lóútlevelében már nyilatkozott a korábbi tulajdonos, hogy az állatot nem értékesítik ilyen célra. Ezen nyilatkozat a későbbiekben nem vonható vissza.

A következőkben egyes haszonállatok azonosítására és nyilvántartási kötelezettségére vonatkozó követelményeket ismertetjük.

FGK 6: A sertések azonosítása és nyilvántartása

Állat-egészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági okokból alapvető fontosságú az állatok szállítási nyilvántartása, azonosíthatósága és nyomon követhetősége. A követelmények négy területhez kapcsolódnak.
Tenyészet-bejelentési kötelezettség: Tenyészet létesítését, a sertéstartás megkezdését vagy megszüntetését, a tartott kocalétszámot, továbbá bármely bejelentett adatban bekövetkezett változást be kell jelenteni az országos adatbázis felé.

A tenyészettel kapcsolatos bejelentési kötelezettségnek (elérhető: www.enar.hu) TIR nyomtatványokon tíz napon belül kell eleget tenni. Önálló tenyészetek esetében a megyei ENAR koordinátor, megyei körzetek esetében az illetékes hatósági állatorvos ellenjegyzésével köteles az állattartó a bejelentést megtenni.

Az állat-egészségügyi hatóság az előírt feltételek biztosítása esetén a száz vagy annál több sertést tartó üzemeket önálló, a száz sertésnél kisebb létszámú üzemeket megyei körzetbe sorolt tenyészetként kezeli. A megyei körzetbe sorolt tenyészetben a megyei kapcsolattartó állatorvos, míg az önálló tenyészetben az állattartó, vagy az általa megbízott ENAR-felelős látja el az ENAR-feladatokat.
Az állatmozgás- és sertésnyilvántartás vezetése: A tartási helyen lévő, a tenyészetbe érkező, illetve az azt elhagyó sertésekről az előírtaknak megfelelően állatmozgás- és sertésnyilvántartást kell vezetni. Az állatmozgás- és sertésnyilvántartás adatait legalább három évig, illetve a három éven belül indított tartás esetén a tartás kezdetétől kell megőrizni.

A sertés szállítólevél használata: Az állattartónak, illetve az állat szállítójának gondoskodnia kell arról, hogy az állatokat szállításkor érvényes sertés szállítólevél kísérje. A sertés szállítólevelet és az egyéb ENAR bizonylatokat három évig, illetve a három éven belül indított tartás esetén a tartás kezdetétől kell megőrizni és az ellenőrzés során be kell mutatni az ellenőrzést végző személynek.
A sertések jelölése: A sertéseket a tenyésztési hatóság által engedélyezett ENAR füljelzővel kell megjelölni, ha az állat elhagyja a tenyészetet, tenyészállat esetén az első vemhesítést, illetve az első fedeztetést vagy mesterséges termékenyítést követő hét napon belül.

Önálló tenyészetből hazai vágóhídra történő szállításkor az állatok jelölése jelölőkalapács használatával is történhet.

A sertéseket az alábbi esetekben kell megjelölni:
-    az állat születési tenyészetből történő kiszállítását megelőzően;
-    importált (az EU területén kívülről származó) állat esetében a karanténból történő kiszállítást megelőzően;
-    amennyiben az állat-egészségügyi okból indokolt;
-    tenyészkocasüldő és tenyészkan esetében az első vemhesítést, illetve az első fedeztetést vagy mesterséges termékenyítést követő hét napon belül.

Gyakran előforduló hibák:
- A bizonylatok kitöltésre kerülnek, de a központi ENAR adatbázishoz történő elküldésük elmarad.
- Nem kerül korrekcióra a hibajelzés ellenére sem a súlyos hibát visszaigazoló bizonylatokra.
- Az állatmozgás- és sertésnyilvántartó mellékletét képző sertés szállítólevél hiányzik, illetve hibásan vagy hiányosan kerül kitöltésre, továbbá nem kerül 3 évig megőrzésre.

JFGK 7: A szarvasmarhák azonosítása és nyilvántartása

A követelmények célja, hogy valamennyi szarvasmarhaféle (szarvasmarha, bivaly és bölény) azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhető legyen. A követelmények három területre vonatkoznak.
Bejelentés: A tenyészetbe, illetve az onnan kifelé irányuló valamennyi állatmozgást, az állatok gazdaságban történő születését, illetőleg kiesését, továbbá ezen események időpontját be kell jelenteni.
Az állomány-nyilvántartás vezetése: A tenyészetben lévő szarvasmarhafélékről az előírtaknak megfelelően állomány-nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás adatait legalább három évig, illetve a három éven belül indított tartás esetén a tartás kezdetéig visszamenőleg kell megőrizni.

A szarvasmarhafélék jelölése: Minden Magyarországon született szarvasmarhafélét mindkét fülben, a NÉBIH által engedélyezett füljelzővel kell megjelölni. Az állatok jelölését a borjú születését követő húsz napon belül kell elvégezni. Amennyiben az egyed a születéstől számított húsz napon belül elhagyja a tenyészetet, akkor a jelölést a tenyészet elhagyása előtt meg kell tenni. Az ún. harmadik országból, azaz az EU területén kívülről importált szarvasmarhafélék esetén az eredeti füljelzőt el kell távolítani, és helyette –a szükséges állat-egészségügyi vizsgálatok elvégzésével számított húsz napon belül –a NÉBIH által engedélyezett füljelzőt kell behelyezni.

Gyakran előforduló hibák a MÁK ismertetője szerint a következőek:
- Ha az egyed egyik füléből kiesik a füljelző, annak pótlását 48 órán belül nem igénylik meg.
- Az állomány-nyilvántartás nem áll rendelkezésre, vagy azt nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően vezetik, illetve a gazdálkodó nem tuja azt három évre visszamenőleg bemutatni.
- Az állomány-nyilvántartást nem vezetik naprakészen, ezért a nyilvántartott állomány eltér a ténylegestől, és így a későbbiekben nehézzé válik a visszakövethetőség.
- Nem a borjak valós születési dátumát jelentik be. (A tejelőtehenek esetében a laktáció indulásának bejelentett dátuma kizárhatja a borjú születési dátumának adott napra történő bejelentését!) Amennyiben egy tehénnek ikerborjai születnek, az ikerellés tényét elfelejtik belejelenteni. (Ennek pótlására/módosítására mindössze 15 nap áll rendelkezésre.)
- Az állomány-nyilvántartás vezetésekor a naptári év kezdetekor új nyilvántartást nyitnak. A már megkezdett nyilvántartást nem idősorosan (három évre visszamenőleg) vezetik.
- A kiesett, eltört, használhatatlanná vált füljelzőt házi megoldásokkal javítják (esetleg újra írják), behelyezik ugyanabba, vagy másik állatba. (Mivel ez hamisításnak minősül, büntetőjogi következményei is lehetnek!)

JFGK 8: A juh- és kecskefélék azonosítása és nyilvántartása

A követelmény célja, hogy valamennyi juh és kecske azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhető legyen. A követelményre vonatkozó szabályok két témakör köré csoportosíthatóak.
A juh- és kecskefélék jelölése: Az állatokat mielőtt elhagyják a születéskori gazdaságot, de legkésőbb 6 hónapos korukig meg kell jelölni. Az állatok jelölésére csak engedélyezett ENAR-füljelző használható. Amennyiben a jelölésre használt füljelző megrongálódik, illetve olvashatatlanná válik, gondoskodni kell annak cseréjéről. A füljelzők eltávolítására csak a vágóhídi vágáskor kerülhet sor.Más tenyészet részére legyártott füljelző nem használható fel. Amennyiben az állattartó nem rendelkezik felhasználható füljelzővel, sürgős esetben a területi felelős (instruktori) füljelző készletéből igényelhet.

Az állomány-nyilvántartás vezetése: Az állattartónak a tenyészetben található egyedekről, valamint a be- és kiszállításokról állatfajonként az előírtaknak megfelelő tartalommal naprakész nyilvántartást kell vezetni. Az állomány-nyilvántartás adatait legalább három évig, illetve a három éven belül indított tartás esetén a tartás kezdetétől meg kell őrizni. Annak érdekében, hogy fülszám szerint nyomon követhető legyen az állomány változása, az állatok jelölésekor az ENAR-füljelzőkkel együtt kiküldött kiszállított fülszámok listáján is jelezni kell a felhasználást.

Az alábbi gyakran előforduló hibákat emeli ki a MÁK:
- Az állatmozgásokat, a tenyészetből történő ki- és beszállításokat nem jelentik az országos adatbázisnak.
- Különösen fontos, hogy a súlyos hibát jelző hibaüzenetre javító válasz érkezzen, mert e nélkül az állatmozgás ténye, az állatok fülszáma és egyéb adatai nem kerülnek rögzítésre.
- Az állomány-nyilvántartó mellékletét képző szállítólevél illetve egyéb mellékletei hiányoznak, vagy hibásan kerülnek kitöltésre illetve nem kerül 3 évig megőrzésre.
- Az állomány-nyilvántartót, a nyilvántartott egyedek listáját, valamint a fülszám-nyilvántartó listát nem vezetik naprakészen.
- A kiesett, megrongálódott füljelzőket nem pótolják, a tetoválás nem megfelelő minőségben készül, rosszul olvasható.

Forrás:MÁK – NAK/Sztahura E.