Az újjáalakult Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökségei közül ismét két olyan szakembert mutatunk be, akik vállalták az ezzel járó felelősséget és első ízben kapták meg a lehetőséget arra, hogy ellássák az elnöki teendőket.
Megyei küldöttként immár hat éve van kapcsolata a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához Varga Imrének, a köztestület új Fejér megyei elnökének.
– Hogyan indult a kapcsolat a mezőgazdasággal és hol tart most?
– Székesfehérváron élek és gazdálkodom a családommal. Több generációra visszamenőleg gazdálkodó család a miénk. A mezőgazdaság már gyerekként is jelen volt az életemben, de aktívan körülbelül másfél évtizede kapcsolódtam be a gazdasággal kapcsolatos munkálatokba. Főleg szántóföldi növénytermesztésre specializálódtunk. A szükséges munkákat magunk végezzük, így traktorban dolgozó gazdaként magam is megtapasztalom a mezőgazdasági munka kihívásait, szépségeit és sikereit egyaránt. 2015-től a környékbeli gazdák felkérésére megyei és országos szintű érdekképviseleti szervezetekben is tevékenykedem. 2016 óta a Fejér Megyei Békéltető Testület tagja vagyok, ahol az agrárvállalkozások delegáltjaként járulok hozzá a mediációhoz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei szervezetének 2012-től a küldöttje, 2017-től pedig az elnöke vagyok. Az agrárium és az informatika mellett a menedzsment és az adatvédelem területén szereztem diplomát.
– Mit tart fontosnak megyei vezetőként a következő időszakra?
– Alapvető célom, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hatékonyan működjön Fejér megyében, és magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtson a népes tagság számára. Fontosnak tartom a jégkármérséklő rendszer kiépítését, amelynek nemcsak a gazdák, hanem például a gépjármű-tulajdonosok is hasznát veszik majd. Úgy gondolom, hogy megkülönböztetett figyelmet érdemel a falugazdász-hálózat, aminek köszönhetően nagy adminisztrációs terhet veszünk le a gazdálkodók válláról. Kiemelt célom népszerűsíteni a precíziós technológiákra épülő megoldások alkalmazását, hiszen ezeknek köszönhetően hatékonyabbá tehető a termelés, valamint nagyobb valószínűséggel megőrizhető a magyar mezőgazdaság versenyképessége is. Fiatal gazdaként kötelességemnek érzem az agráriumban rejlő lehetőségek megismertetését a diákokkal, és szeretném, ha elérnénk azt, hogy egyre több gyerek válasszon valamilyen mezőgazdasággal kapcsolatos szakmát. Továbbá közös célunk a magyar, illetve a megyére jellemző, helyi termékek népszerűsítése.
Velkei József lett a kamara új Pest megyei elnöke.
– Mikor és hogyan került kapcsolatba az agráriummal?
– Gyermekkorom óta benne élek, a szüleim – akik nem tudtak azonosulni az akkori rendszer ideológiájával – gazdálkodók voltak. Aztán agrárvégzettségeket szereztem, s nagyüzemben dolgoztam, aminek megszűnése után, 1994-től falugazdászként segítettem a gazdákat. Néhány év múlva megyei főfalugazdász lettem, majd 2001-től hivatalvezető- helyettes. Aztán a Fővárosi és Pest megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal földművelésügyi igazgatója 2011-ig, illetve az MVH megyei kirendeltségvezetője. Természetesen a saját családi gazdaságunk működtetésében is részt vettem és veszek. Az 1994-ben létrejött Nagykátai Gazdakör alapító tagja vagyok, valamint a Pest Megyei Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnökségi tagja.
– A NAK Pest megyei és fővárosi szervezetének elnökeként mit tart a legfontosabb célnak?
A kamara fő feladata a tagok tevékenységének segítése. E téren is kiemelkedik a tájékoztatás és a technikai segítségnyújtás, aminek megfelelő végzésében hatalmas szerepe van a falugazdász-hálózatnak. A kamara megyei elnöksége egyöntetűen gondolkodik erről: szívügyünk a tagsággal való törődés. Célom olyan apparátus kialakítása, amely a tagokat teljes mértékben segíteni tudja, hogy tagjaink elégedettek legyenek azzal, amit a tagdíjért cserébe kapnak.
– Mit gondol, mi az agrárium jövőjét leginkább befolyásoló probléma?
Talán azt emelném ki, hogy az agráriumban nagyon magas az átlagéletkor – fontos megszerettetnünk a fiatalokkal az ágazatot. Az iskolai képzésnek, annak milyenségének, a hiányszakmák oktatásának, a felnőttképzésnek is nagy szerepe van, e téren folytatnunk kell a szaktárcával közösen elkezdett munkánkat. Továbbá hiszem, hogy kevés az, ha valaki csak a pénzszerzés miatt választja a mezőgazdaságot. Elhivatottságra van szükség a „szakmánkhoz”, ennek az elhivatottságnak a gyökereit optimális esetben már fiatal korban ki kell alakítani.
(NAKlap, 2018. májusi szám)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön