A vízgazdálkodási gyakorlat minden szintjén paradigmaváltásra van szükség. Az árvízvédelemben pedig reaktív helyett proaktív gyakorlatra kell váltani – hangzott el egy vízgazdálkodási konferencián.
Az árvízi biztonságról rendeztek konferenciát „Homokzsáktól a drónokig” címmel kedden, az október közepén tartott Budapesti Víz Világtalálkozóhoz kapcsolódóan a fővárosi Duna Palotában. Áder János köztársasági elnök a megnyitón lejátszott videoüzenetében úgy fogalmazott, hogy az Új Vásárhelyi-terv végrehajtásakor olyan megoldásokat keresnek, amelyek egyszerre szolgálják az árvízvédelmet, a mezőgazdaságot, a természetvédelmet vagy akár a turisztikai célokat. Hozzátette, a következő években „a gumicsizmák mellett" nemcsak drónokra lesz szükség, hanem a mesterséges intelligenciát is bevető adatfeldolgozásra, a blokklánc-technológiára, továbbá a természet- és társadalomtudományi, valamint a közgazdasági ismeretek magasabb szintű összekapcsolására is - mondta.
Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) professzora nyitóelőadásában azt hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás hatásai nyolcvan százalékban a vízen keresztül manifesztálódnak. Álláspontja szerint a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlat nem fenntartható, annak „minden szintjén", köztük az árvízkezelés terén is paradigmaváltást sürgetett. Beszámolt arról is, hogy a víz szempontjából releváns adatok száma nagyságrendekkel nőtt, majd ismertette a mesterséges intelligencia, a big data, a nagyon gyors adaptív algoritmusok alkalmazási lehetőségeit. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy az emberiségnek több tározótérre lesz szüksége ahhoz, hogy garantálja az élelmiszer-, víz- és energiabiztonságot.
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője előadásában reaktív helyett proaktív árvízvédelmi gyakorlatot sürgetett, az előbbi szerinte „zsákutca és kudarchoz fog vezetni". A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztését is említve szólt a töltések felülvizsgálatáról, megerősítésük fontosságáról. A hullámterek kezelésével kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy a folyamatos töltésmagasítás nem fenntartható. Láng István azt mondta, a proaktív fenntartás alapja a nagyvízi mederkezelés, majd azt is hangsúlyozta, hogy önmagában a vízügyi innováció nem elegendő, természetvédelmi innovációra is szükség van. Konkrét javaslatként pedig egy hullámtérkutató intézet felállítását szorgalmazta.
(MTI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön