Óvatos bizakodással várják az új évet a magyar agrárvállalkozások. A válaszadók az általános hazai élelmiszer-kereslet és a gazdasági szabályozás kedvező alakulására számítanak, ám a gazdálkodási környezetet és a világpiaci helyzetet borúlátóan ítélik meg.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. az Agrár kezdeményezésére, az EU módszertanát felhasználva, ez év őszén elkezdte felmérni az agrárvállalkozások üzleti várakozásait. A GKI konjunktúraindexe – az EU gyakorlatának megfelelően – ugyanis nem tartalmazza az agrárvállalkozások várakozásait. A GKI ezért elindított egy félévente ismétlődő (őszi és tavaszi) felmérést a mezőgazdasági termelők körében, az uniós felmérés technikáit alkalmazva.
2018 őszén a magyarországi mezőgazdasági cégek óvatos bizakodással néztek a következő fél év elé. Az üzleti környezet némi javulását várták, elsősorban az általános hazai élelmiszer-kereslet és a gazdasági szabályozás kedvező alakulása miatt. Emellett a hitelhez jutásban is némi könnyebbségre számítottak. A hazai gazdálkodási környezetet és a világpiaci helyzetet azonban borúlátóan ítélték meg. A piaci várakozások ellentmondásosan alakultak: miközben a válaszadók a belföldön és a külpiacokon is a saját termékeik iránti kereslet csökkenésére számítottak, aközben minden termékcsoportnál az eladási árak emelkedését várták, különösen a szántóföldi növények esetében.
A válaszadók szerint az elmúlt időszakban a szántóföldi növénytermesztés termésátlagai némileg nőttek, de a kertészetben és az egyéb növénytermesztésben a kedvezőtlen időjárás miatt nem. A válaszadók nem tervezték az állatlétszám emelését, sőt a baromfi és a szarvasmarha állomány fogyását jelezték előre. Az agrárvállalkozások csekély létszámemelést terveztek a következő félévre, igaz, az üres álláshelyek száma is alacsony.
A válaszadók 61%-a nem tervez beruházást a következő félévben. Akik mégis, azok közül legtöbben a növénytermesztés gépeit és épületeit akarják fejleszteni. A beruházások finanszírozása során elsősorban saját forrásra kívánnak támaszkodni, másodsorban pedig támogatásokban reménykednek. A bankhitelek iránt mérsékelt az érdeklődés.
Három évre előretekintve a válaszadók a belföldi és a külföldi kereslet növekedésére számítanak, s kedvezően ítélik meg az élelmiszeripar kilátásait is. Emellett az általuk használt földterület kismértékű csökkenését is valószínűsítik. A válaszadók meglepően mérsékelt borúlátással ítélték meg az EU Közös Agrárpolitikájában várható reformok hatásait.
Az OTP-GKI agrárkonjunktúra index a felmérés egyes kérdéseire adott pozitív és negatív válaszok egyenlege. Az index értéke -100, ha minden kérdésre minden válaszadó negatív választ („sokkal rosszabb”) ad, és +100, ha az összes válasz pozitív („sokkal jobb”). A 2018. őszi, első felmérés során az összes kérdéscsoportot többen ítélték meg optimistán, mint pesszimistán. A válaszadók ugyanakkor bizakodóbbak voltak hosszabb, mint rövidtávon, emellett az üzleti környezet tényezőit optimistábban ítélték meg, mint a keresleti és áralakulási elképzeléseket összefogó piaci várakozásaikat. A jövőben az indexek változásai majd azt mutatják, hogy az ágazat szereplőinek bizalma az adott kérdéscsoportban javult, vagy romlott.
(forrás: GKI/OTP Agrár)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön