Magyarország az uniós források 60 százalékát a kis- és középvállalkozások fejlesztésére fordítja – hangzott el az EU-támogatásokat értékelő tanácskozáson. A mostani ciklusban eddig 4640 pályamű kapott 1611 milliárd forint támogatást.
Magyarország a 2014-2020-as fejlesztési időszakban a versenyképesség növelésére helyezi a hangsúlyt – mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára csütörtökön, a Nemzetgazdasági Minisztérium „Programvégrehajtás félideje: 2017” című budapesti konferenciáján. Az eseményen a közép- és kelet európai tagállamok, valamint az Európai Bizottság képviselői vitatják meg az 2014-2020-as fejlesztési időszak tapasztalatait, a jó gyakorlatokat.
Vitályos Eszter kiemelte: Magyarország a források 60 százalékát a kis- és középvállalkozások fejlesztésére fordítja, alapvető elvárás, hogy minden eurócent a versenyképesség növelését szolgálja. Az államtitkár kiemelte: Magyarország átalakította az uniós fejlesztésekkel foglalkozó intézményrendszert, nagymértékben csökkentette a bürokráciát, a pályázati rendszert egyszerűsítette, felgyorsította a forráshoz jutás folyamatát, az egész pályáztatást elektronikussá tette.
– Magyarország az unió egyik legszigorúbb és legmodernebb közbeszerzési törvényét alkotta meg annak érdekében, hogy kiküszöbölje a korrupciós kockázatokat – hangsúlyozta.
Andriana Sukova-Tosheva, az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociális ügyek és társadalmi befogadás igazgatóságának igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Szociális Alap fontos szerepet tölt be a versenyképesség és a szociális helyzet közötti ellentmondás feloldásában, erősíti a szociális modellt. Elmondta: Magyarország a 2007-2013-as fejlesztési időszakban jelentős összeget tudott lehívni az alapból a munkaerőpiaci és képzési programokra.
Thomas Bender, az Európai Bizottság regionális fejlesztési főigazgatósága Magyarországot felügyelő főosztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kohéziós alap felhasználásának sikere kedvező hatással lehet a kohéziós politika jövőjére, a tagállamok versenyképességi operatív programjainak végrehajtása az európai gazdaságot erősíti. Elismeréssel szólt arról a magyar gyakorlatról, hogy már az összes pályázatot megjelentette a 2014-2020-as fejlesztési időszakra.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai szerint a kkv-szektornak a 2014-2020-as fejlesztési időszakban a kutatási és innovációs tevékenységére 498 milliárd forint, infokommunikációs fejlesztésekre 134,2 milliárd forint, energiahatékonyság javítására 66,5 milliárd forint áll rendelkezésre a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban a kkv-prioritás 466,8 milliárd forintján felül. A program 2604 milliárd forint teljes keretére a pályázatokat 2017. március 31-éig kiírták. A 101 pályázati felhívásból 38 nyitott 1256 milliárd forint értékben. Eddig 17 041 kérelmet nyújtottak be 2700 milliárd forint támogatásra, 4640 pályamű kapott 1611 milliárd forint támogatást, ebből 4496 projektre megkötötték a szerződést 1479 milliárd forint értékben. (MTI)
Mezőgazdasági fejlesztés kínai támogatással
A Export-Import Bank of China és a magyar Eximbank által létrehozott, 1 milliárd dolláros befektetési alapból finanszírozzák majd a közép-kelet európai országokban az infrastrukturális, energetikai, illetve mezőgazdasági fejlesztéseket, valamint a telekommunikációs ipart – mondta Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Az alapba a magyar pénzintézet 70 millió dollárnyi befektetéssel száll be, cserébe pedig a kínai Eximbank kötelezettséget vállalt arra, hogy a magyar pénzintézet által befizetett összegnek legalább a kétszeresét Magyarországon fekteti be. 2014-ben a kínai és a magyar Eximbank már létrehozott egy 500 millió dolláros alapot, amelyet két év alatt fektettek be a közép-európai országokban. (MTI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön