Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Több témát is érintett az Agrárium 2017 konferencia. A vidékfejlesztési pályázatok esetében a felszólalók a csúszásokat kifogásolták, és a döntések felgyorsítását sürgették. A kormány képviselői szerint az idei tervezett kifizetések tarthatóak lesznek.

Négy nagy témakört érintett a Portfolio szokásos éves mezőgazdasági konferenciája, az Agrárium 2017, amelyet március 8-án rendeztek meg Kecskeméten: szó volt a vidékfejlesztési és az élelmiszeripari pályázatokról, az inputpiaci trendekről és fehérjenövények helyzetéről. A nak.hu-n több részletben foglalkozunk az elhangzottakkal, elsőként a vidékfejlesztési pályázatok ügyét tekintjük át.

Ütemterv készült

Kezdésként Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke tájékoztatott az idei pályázati és kifizetési menetrendről. Mint mondta, a Vidékfejlesztési Program 1300 milliárdos keretéből tizenhárom pályázat révén még mintegy 80 milliárd forint forrás válik elérhetővé március végéig. A hónap végéig így valamennyi, eddig meg nem hirdetett pályázati felhívást elérhetővé teszik. A lehetőségek közül kiemelte a termelői csoportok és termelői szervezetek létrehozását, amelyet 11 milliárd forinttal támogatnak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az érdekeltek kizárólag működési költségek finanszírozására pályázhatnak, beruházás támogatására nem.

Az agrár-innovációs csoportok létrehozásához és az innovatív projektek finanszírozásához mintegy 25 milliárd forintos keret áll majd rendelkezésre. Júliustól pályázhatóvá válik a szaktanácsadási rendszer is, aminek támogatása 14 milliárd forint. Az államtitkár megjegyezte, az Európai Bizottságnál jelentős forrásátcsoportosítást kezdeményeztek annak érdekében, hogy az energiahatékonysági keretet csökkentve a kapacitásbővítésre fordítható forrást növelhessék, mivel ott nagyobb a pályázati igény. Kis Miklós hozzátette, eddig az 1300 milliárd forint közel egyharmadát érintő pályázatról már döntöttek, ez mintegy 458 milliárd forint kötelezettségvállalást jelent.

Az államtitkár megjegyezte, rendkívül nehéz volt a tavalyi év, mivel a kiírási dömping miatt a pályázatokat „rálökték” az adminisztrációs apparátusra. Mint mondta, ennyit máskor nem egy, hanem három-négy év alatt dolgoznak fel és bírálnak el. Szerinte ezért is volt szükség egy ütemterv bevezetésére. Így legkorábban a nagy élelmiszeripari pályázatokat bírálják el, azután a kertészeti vonatkozásút, majd az állattartó telepeké, végül pedig a kisméretű terménytárolóké következik. És ígéretet tett arra, hogy az illetékes megyei kormányhivatalok az értékelési munkát felgyorsítják.

Kedvező bővítések, támogatások

Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a termeléshez kötött támogatásokról, az átmeneti nemzeti támogatásokról és a zöldítésben bekövetkezett változásokról beszélt. Mint mondta, a közvetlen és a nemzeti támogatások idei kerete – az előző esztendőhöz hasonlóan – 500 milliárd forint. Területalapú támogatást tavaly 177 ezer gazdálkodó igényelt, részükre az összegeket már részben kifizették. Hozzátette, a termeléshez kötött támogatás az egyik legnépszerűbb forrásformává vált, komoly megtartó erőt jelent ez vidéken.

Az idei tervekről Feldman Zsolt elmondta, hogy a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatást 9 jogcímen – a dohánytermesztéstől kezdve az állattartókig – fizetnek. Mint mondta, az eddigi tapasztalatok alapján a termeléshez kötött támogatások feltételei részben módosulnak 2017-től, melynek keretében többek között támogathatóvá válnak a zöldségnek minősülő fűszernövények és az étkezési burgonya, külön támogatási kategóriába kerülnek az intenzív gyümölcsültetvények és számos növényi kultúra esetén változni fognak a gyakorlati visszajelzések alapján a termeléshez minimálisan felhasználandó vetőmagvak normái.

A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy az aszály fogalmát a magyar sajátosságokhoz igazítják, hiszen Magyarországon nemcsak a csapadékhiány okoz gondot, hanem a hősokkos nyári napok száma is. Bejelentette, hogy a remélhetőleg minél előbb kiépülő országos jégkármegelőző-rendszer működését a kárenyhítési alapból biztosítják majd.
Feldman Zsolt emlékeztetett: a kormány literenként 10 forinttal megemeli a szőlő- és gyümölcsös ültetvények műveléséhez igényelhető gázolaj támogatásának összegét, a forrást továbbra is évente hektáronként legfeljebb 100 liter után lehet igényelni. A növény-egészségügyben nő az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre igényelhető támogatás mértéke. A szőlőültetvényeken megvalósuló növény-egészségügyi védekezést az agrártárca 2017-től az eddigi 50%-os mértékű támogatást 75%-osra emeli, amellyel párhuzamosan a hektáronként nyújtható összeg is arányosan nő: 8000-ről 12000 forintra. A megnövelt összegű támogatást már a 2017. évben benyújtható kérelmek esetén lehet igényelni.

A helyettes államtitkár elmondta: a tavaszi fagy- és jégesőkárral sújtott településen gazdálkodó, ültetvénnyel és gyümölcsössel rendelkező termelők a 2017. március 31-éig megkötött hitelszerződésekhez 100 százalékos kamat-, kezességi díj és költségtámogatást igényelhetnek. Mint mondta, folyamatban van a hitelszerződés megkötési és hatályba lépési határidejének május 31-ére történő módosítása, valamint a támogatás alapjául szolgáló hektáronkénti hitelösszeg felemelése 500 ezerről 1 millió forintra.

Szorít az idő

A prezentációkat követő pódiumbeszélgetésnek a középpontjában a jelenlegi pályázati rendszer, a kifizetések és a Közös Agrárpolitika voltak. Kis Miklós Zsolt a korábbi MVH tevékenységét némi kritikával illetve megjegyezte, hogy ambiciózus év volt a tavalyi, de egyes esetekben – sajnos időnként egy évet is csúszva – még mindig tartanak a jogosultsági ellenőrzések. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkárhelyettese azt kifogásolta, hogy nagyon elhúzódnak a döntések és a kifizetések, és ezek miatt a megvalósítások is tolódni és torlódni fognak. Azt pedig már Hamarics Imre, a pályázatírással foglalkozó Rekontir TM Kft. vezetője mondta, hogy egyéves csúszás a mezőgazdasági beruházások esetén nagyon sok, ha pedig mégis sor kerül rá, a torlódások miatt gond lehet akár az építőipari és eszközbeszállítói kapacitással is. Éppen ezért a döntések felgyorsítását sürgette. Minderre Kis Miklós Zsolt úgy reagált, hogy valóban lehetnek összetorlódások, de a beruházásokat két év alatt kell megvalósítani. Ugyanakkor megjegyezte, a csúszásokról a pályázók is tehetnek, mivel a kérelmek nem voltak teljes körűek, azok 95 százalékában hiánypótlásra volt szükség, ami pedig késlelteti a konkrét elbírálást.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint arra kell törekedni, hogy a források minél gyorsabban eljussanak a reálgazdaságba. Mint mondta, szándék volt az is, hogy az unió ne találjon kifogást az objektív elbíráló rendszerben, és ennek kialakítására egy év ment rá. Hozzátette, mivel a rendszer kész, a pályázatok kihirdetése, elbírálása és a támogatások kifizetése automatikusan gyorsabbá válik.
Az idei tervezett kifizetéseket – ami a VP esetében 300 milliárdot, a közvetlen támogatások esetében 500 milliárdot jelent – Kis Miklós Zsolt és Feldman Zsolt is tarthatónak nevezte, ellenben Máhr András és Hamarics Imre kissé szkeptikus volt.

A jövőről, a majdani Közös Agrárpolitikáról az FM helyettes államtitkára azt mondta, Magyarország érdeke a stabilitás, a jelenlegi keretszabályok megőrzése, mert az az ország szempontjából kifejezetten jó. Szerinte a közvetlen és a vidékfejlesztési források megőrzéséért „nagy küzdelem lesz”, mint ahogy az elosztás mértékéről is. A Miniszterelnökség államtitkára szerint is az a magyar szándék, hogy minél kevesebb változás legyen, viszont nagy az esély arra, hogy még több zöldítési előírást vezetnek be, és 2020 után a visszatérítendő hitelek és a vissza nem térítendő támogatásokat inkább együtt alkalmazzák majd, mint külön. A MOSZ-főtitkárhelyettes úgy vélte, a jelenlegi ciklusban a hatékonyságnövelő beruházásokat kellene erőltetni, mert a jövőt is érintő versenyképesség csak így őrizhető meg.

(nak.hu) (fotó: Gyulai Tóth Zoltán/NAK)

Vizsga előtt
A Magyar Államkincstár révén új kifizető ügynökség jelent meg az agráriumban 2017 elejétől. Kondra Laura, a MÁK elnökhelyettese a szervezet a rendszerben való elhelyezkedését mutatta be. Mint mondta, három tárca (FM, NGM, Miniszterelnökség) összehangolt működésére van szükség, ugyanakkor a MÁK közvetlen kapcsolatban van többek között a NAK-kal, a NÉBIH-hel, a NAV-val is.
A közelgő beadási időszakra való tekintettel megjegyezte, hogy az egységes kérelmek beadására szolgáló online felület készül és határidőre elérhető lesz. Ezzel kapcsolatban Győrffy Balázs a pódiumbeszélgetésen megjegyezte, hogy ez lesz majd az új rendszerben a MÁK első nagy vizsgája.