A fenntartható, intenzív mezőgazdaság gyakorlatáról tartott szakmai napot a Syngenta az európai Interra® Farm Hálózat magyar állomásán, a dióskáli Plótár-családi gazdaságban. A szakértők azokra a helyes gyakorlatokra, fenntartható megoldásokra hívták fel a figyelmet, amelyek megelőzik a vizek szennyeződését, a talajok pusztulását, illetve megőrzik a biológiai sokszínűséget az agrártájban.
A Syngenta már eddig is kiemelten kezelte a fenntarthatóság témakörét. Ennek szellemében hozta létre Interra® Farm Hálózatát is, melynek hazai helyszínén, Dióskálon valós gazdálkodási körülmények között vizsgálják a szakemberek a környezetért vállalt felelősség mellett megvalósítható termesztéstechnológiákat.
– A kísérleti területeken intenzív, jövedelmező gazdálkodás mellett a környezet, talaj és vízbázisok megóvására irányuló megoldásokat kutatjuk 2003-tól a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködésben – mondta Pecze Rozália, a cég fenntarthatósági menedzsere az Európai Fenntartható Fejlődés Hete keretében szervezett június 5-i bemutatón.
A magyar Interra® Farm a Kis-Balaton vízgyűjtő területén, a Plotár-család gazdaságában található. Plótár Istvánék mintegy 700 hektáron gazdálkodnak. A családi gazdaságban nagyrészt barna erdőtalajon klasszikus szántóföldi kultúrákkal – kukoricával, őszi búzával, őszi és tavaszi árpával, napraforgóval, őszi káposztarepcével – foglalkoznak. Gyümölcsösükben alma és szőlő terem. A szántóföldi gazdálkodás mellett juhokat és szarvasmarhákat is tartanak. A farm lehetőséget biztosít a legújabb innovatív, precíziós technológiák vizsgálatára és digitális megoldások tesztelésére.
– A gazdaságban bevezetett forgatás nélküli művelésmód javítja a talaj szerkezetét és a talajéletet, stabilizálja a terméshozamot, melyet mérési adataink is alátámasztanak. Ez a fajta gazdálkodás kedvezően hat a talaj nedvességének megtartására, csökkenti a víz elfolyását és az eróziót. Emellett fontos eredményeket értünk el a biodiverzitás növelése területén: háromszor nagyobb tömegben található a földigiliszta a hagyományos műveléshez hasonlítva, madárfajokat tekintve hatszor több egyed és kétszer több faj táplálkozik a talajkímélő művelésben. A talajveszteség is a tizedére csökkent; a csapadék a talajba szivárgott és nem folyt el a területről – ismertette Pecze Rozália a program eredményeit.
Az előadásokon elhangzott: a becslések szerint a mintegy a 4 millió hektáros összgazdálkodási területből csaknem 1 millió hektáron használnak részben talajkímélő megoldásokat. A cél az, hogy egyre- több gazdálkodó ismerje fel a természeti erőforrások – mint a talaj és az ivóvízkészlet – védelmének fontosságát, ugyanakkor használják fel a gazdálkodás javára is a környezetkímélő megoldásokat. Plótár István, a családi gazdaság tulajdonosa a saját tapasztalatairól szólva elmondta: a forgatás nélküli talajműveléssel javult a talaj vízbefogadó és vízmegtartó képessége. Ez nagyon fontos, hiszen kevesebb, ám sokkal kiszámíthatatlanabb csapadékmennyiség hullik a térségben. Emellett a termésmennyiségek növekedése mellett is mintegy 15 százalékkal csökkentek az költségeik, így a vállalkozás fejlesztésére is sokkal több lehetőségük nyílik.
A magyar mezőgazdaságban a lejtős területeken általános tapasztalható nagy probléma a csapadék okozta talajerózió. A földterület mintegy 40 százaléka érintett eróziós kockázattal. A heves, nagy intenzitású esők ezt a jelenséget fokozzák. A Dióskál közelében található szentgyörgyvári kísérleti eróziós állomáson a Syngenta és a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei 15 éve folytatnak méréseket a hagyományos szántásos és a forgatás nélküli talajművelésre vonatkozóan. A kísérlet eredményei szerint a talajkímélő művelésmód kedvezően hat a talaj nedvességének növelésére és megtartására, jelentősen csökkentve a víz elfolyását a talajfelszínen és a talajpusztulás kockázatát.
A gazdálkodók felelős növényvédőszer-használattal is sokat tehetnek a környezet megóvása érdekében. Nagy kockázatot jelentenek a pontszerű, azaz kisebb területen keletkező szennyezések, amelyek belekerülhetnek a terület vízgyűjtő rendszerébe, felszíni vizeibe és a talajvízbe. Ezt csökkenthetik, ha permetező gépeik külső-belső tisztítását olyan helyes és módon végzik, hogy utána a mosóvizet biztonságosan össze lehessen gyűjteni. Dióskálon ezt speciális ülepítőberendezéssel oldják meg: a napfény és a szélenergia felhasználásával a víz elpárolog, a növényvédőszer-maradék pedig leülepszik a berendezés tartályában, ami egyszerűen eltávolítható, majd veszélyes hulladékként megsemmisítésre kerül.
A fenntarthatósági napon részt vett a vállalattal nemrégiben együttműködési megállapodást kötött szekszárdi AM Dunántúli Agrárszakképző Központ, Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium több mint negyven tanulója is. A középiskola főigazgatója, Simonné Szerdai Zsuzsanna hangsúlyozta: az intézmény kiemelt feladatának tekinti, hogy a tanulók tényleges gazdálkodási körülmények között is megismerjék a legkorszerűbb művelési módokat. Ezért a saját gazdaság mellett nagyon fontos, hogy partnerük modern technológiáiba is betekintést nyerhettek ezen a napon.
– Nagyon fontos törekvésünk, hogy az intézményünk diákjai, akik reményeink szerint a mezőgazdaságra, mint leendő pályájukra tekintenek, tisztában legyenek a környezetet is szem előtt tartó, azt megóvó modern agrárgazdálkodási technológiákkal és ezeket későbbi munkahelyükön is alkalmazzák – tette hozzá Simonné Szerdai Zsuzsanna.
(forrás: Syngenta) (Fotó: Láng Péter)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön