Április 22-én világszerte a Föld napját ünneplik, amelynek során kiemelt figyelmet kap a bolygó természeti környezetének megóvása. Ehhez az agrárium a megújulóenergia-források használatával járulhat hozzá. A magyarországi mezőgazdaságban egyre inkább teret nyer a nap-, a szél-, a geotermikus energia, illetve a biomassza alkalmazása.
A Föld napját először 1970. március 21-én tartották, amelyet az ENSZ 2009-ben – az alternatív energiaforrások kutatója, Denis Hayes amerikai egyetemi hallgatónak a Föld védelmében indított mozgalma hatásra – módosított április 22-re. A Föld védelméhez az agrárium a megújulóenergia-források felhasználásával tud hozzájárulni.
Megújulóenergia-forrásnak számít olyan közeg vagy természeti jelenség, amelyek emberi időléptékben képesek megújulni, úgy, mint a napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza vagy geotermikus energia. A mezőgazdálkodás mindig is energiatermelő tevékenységet jelentett, így a megújuló energiákkal nemcsak a környezetszennyezés és a fosszilis energiáktól való függés csökkenthető, hanem a lokális energia felhasználásával a termék előállítására fordított költség is mérsékelhető. A hazai Nemzeti Cselekvési Terv szerint jelentősen növelni kell a megújuló energiaforrások alkalmazását.
A szélerőművek segítségével termelt villamos-energiával többek közt a kutak és tavak vízkezelésénél szerepet kaphatnak a szélkerekek. A mezőgazdasági művelés alatt álló szántóföldeken telepített kis alapterületű szélerőművek okozta légörvények felgyorsíthatják a növények és az atmoszféra alacsonyabb része közötti természetes légcserét, amely minimalizálja annak esélyét, hogy a leveleken elszaporodjanak a gombák, a betakarítás idején pedig – szárazabb gabona esetében – csökkennek a mesterséges szárítás költségei. A fokozott légáramlás miatt a kukorica és a szója könnyebben tudja a légkörből kivonni a szén-dioxidot. A nap energiája, megfelelően elhelyezett eszközökkel, kiválóan hasznosítható például melegvíz előállítására, fűtésre, szárításra, stb., továbbá kiegészítheti akár a villamosenergia-hálózatot is (pl. villanypásztor).
Az élelmezési és takarmányszükségletet meghaladó mennyiségben képes a magyar mezőgazdaság fenntarthatóan biomasszát előállítani és jelentős a biogáz-előállítási potenciál is. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik, megteremtve ezzel a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás lehetőségét. A biomasszából bioetanolként üzemanyag is készíthető. Az állattartás szerves anyagainak energetikai felhasználása (biogáz) produktív hulladékkezelést tehet lehetővé, javítva az ágazat versenyképességét.
A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld középpontja felé haladva kilométerenként átlag 30 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet. Magyarország Európa kedvező geotermikus potenciállal rendelkező régiói közé tartozik. Az első, termálvizet használó hajtató-kertészetek az 1960-as években jöttek létre, és ekkor készült Magyarországon a legtöbb termálkút is. Jelenleg közel 200 mélyfúrású termálkútból lát el növényházat. 2010-ben
Az energiatermelés 0,6 százaléka már termálenergiából származott 2010-ben, és ebből mindössze 27 százaléknyi felhasználás realizálódott a mezőgazdaságban. Az 1,7 millió tonnás hazai zöldségtermelés mintegy negyede származik a hajtatásból, melynek elsődleges termelési értéke az ágazati kibocsátás közel felét adja. Ehhez járul még hozzá a dísznövényhajtatás termelési értéke. A fő hajtatási területeink a dél-magyarországi és a közép-magyarországi régiókban találhatóak, melyek együttesen a hajtatás 90 százalékát teszik ki. Az optimális fejlesztés mintegy 200 ezer tonna plusz termék előállítását és jelentős foglalkoztatás bővülést és megélhetést jelentene a kertészek számára.
(nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön