A kormány elfogadta az éghajlatváltozási cselekvési tervet, az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásáról szóló jelentést, az új nemzeti energiastratégiát és a nemzeti energia- és klímatervet.
A kormány szerdai ülésén megtárgyalta az energia- és klímapolitika aktuális, közép- és hosszútávú stratégiai kérdéseit, elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új stratégiai dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait, 2040-es kitekintéssel. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az elfogadott dokumentumok alapján az idei év végéig dolgozza ki a hosszú távú, átfogó, a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges nemzeti fejlődési stratégiát, amelynek alapelveit a szerdai kormányülés szintén elfogadta.
Az ITM szerint a kormány meghatározó jelentőségű döntéseket hozott energia- és klímapolitikai kérdésekben, ezt a két területet szoros kapcsolódásuk miatt összefüggéseikben érdemes kezelni. A kibocsátás-csökkentést és alkalmazkodást szolgáló klímapolitikai intézkedések döntő részben előnyös hatásai és kisebb mértékben felkészülést igénylő kockázatai alapvetően befolyásolják az ellátásbiztonság, versenyképes árazás és fenntarthatóság energiapolitikai céljainak megvalósíthatóságát.
A kormány ennek tükrében megvitatta és elfogadta az éghajlatváltozási cselekvési tervet, az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásáról szóló jelentést, az új nemzeti energiastratégiát és a nemzeti energia- és klímatervet. Ezek a szakpolitikai dokumentumok a globális trendek, az európai uniós elvárások és irányok, valamint a kárpát-medencei helyzet, a hazai energiapiaci helyzet és klímapolitikai adottságok alapján készültek el. Jelentős részük szakmai és társadalmi egyeztetése az elmúlt egy-másfél évben lezajlott.
A dokumentumok együttesen alapozzák meg Magyarország hosszútávú, átfogó, tiszta fejlődési stratégiáját, amely várhatóan 2020 végéig kerül a kormány elé. A komplex stratégia alapvető irányait a kormány által szintén szerdán megtárgyalt nemzeti tiszta fejlődési stratégia képezi. A dokumentumok hamarosan elérhetőek lesznek a kormányzati honlapon.
A szaktárca közölte: a kormány az összes parlamenti párt részvételével zajló egyeztetéseket kezdeményez, kérni fogja az Országgyűlés ellenzéki vezetésű fenntarthatósági bizottságát, hogy tűzze napirendjére és vitassa meg a dokumentumokat. A részletekről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár nemzetközi sajtótájékoztatón számol be pénteken.
Az ITM leszögezte, „Magyarország számára fontos a környezet védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és élhető klímát szeretnénk; a klímaváltozással szemben cselekvéssel lehet fellépni. Magyarország így tesz, határozott klímavédelmi céljaink, intézkedéseink vannak, vállalásaink teljesítése felé eredményesen és következetesen haladunk. 1990-hez képest közel harmadával csökkentettük az üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásainkat, ez a kilencedik legjobb teljesítmény az EU-ban. Az egy főre jutó ÜHG-kibocsátások mindössze az EU-átlag háromnegyedét teszik ki, ami a hatodik legjobb eredmény. Magyarország mellett világszerte csak 20 további ország mondhatja el magáról, hogy 2000 óta egyszerre tudta növelni a gazdaságot (a magyar teljesítmény 29 százalék), és csökkenteni az üvegházgáz-kibocsátását (24 százalékkal)".
(MTI/ITM)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön