Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Több fórumon is elhangzott már a szakemberek részről az utóbbi időben, hogy a mezőgazdaság kiválóan teljesített ebben az évben. Most ezt a statisztikai hivatal összeállítása is igazolja.

A mezőgazdaság kibocsátási volumene 8,5 százalékkal nőtt 2016-ban, amihez a növénytermesztési termékek termelése nagyobb, az állattenyésztés kisebb mértékben járult hozzá: előbbi volumene közel 13, utóbbié 3,1 százalékkal haladta meg az előző évit. A gabonafélék, az ipari növények, valamint az élőállatok kibocsátása húzta az ágazat teljesítményét, kiemelkedő termésmennyiséget takarítottak be többek között búzából, kukoricából, napraforgóból és repcéből is.

2016-ban az előző évihez képest:
- A növénytermesztés kibocsátásának volumene közel 13 százalékkal emelkedett. A kukorica-kibocsátás több mint harmadával nőtt, de a búza és az árpa is emelkedő volumennel járult hozzá a bővüléshez. A gabonafélék kibocsátása összességében közel ötödével haladta meg a 2015. évit. A napraforgó és a repce volumene is tekintélyes mértékben emelkedett, így az ipari növények kibocsátása összességében több mint ötödével nőtt. A takarmánynövények és kertészeti termékek kibocsátása az előző évihez képest nem változott jelentősen. A gyümölcsféléké ezzel szemben kis mértékben, a burgonyáé viszont számottevően csökkent. Utóbbinak jelentős árfelhajtó hatása is volt.
- Az élőállatok kibocsátása 3,9, az állati termékeké 1,2 százalékkal bővült, az állattenyésztés teljes termelési volumene összességében 3,1 százalékkal emelkedett. A baromfi, a sertés, a szarvasmarha, az állati termékek közül pedig a tej kibocsátása is nőtt. Utóbbi áresése az előző évihez hasonlóan folytatódott, ami az egész termékcsoport árszínvonalát visszavetette.
- A mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt számolt) kibocsátásának értéke folyó alapáron 5,3 százalékkal nőtt. A volumen 8,5 százalékos emelkedése mellett az árak 2,9 százalékkal mérséklődtek. A növénytermesztési és az állattenyésztési termékek áresése is hasonló volt.
- A folyó termelőfelhasználás volumene kissé emelkedett (2,4 százalék), árindexe hasonló mértékben, de ellentétes irányban változott. Az első adatok alapján a ráfordítások minden lényeges összetevője bővült.
- A bruttó hozzáadott érték előző évi áron 17, folyó áron pedig 13 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaság éves munkaerőegységben kifejezett munkaerő-felhasználása 2,2 százalékkal csökkent.
- A termelési tényezők jövedelme 16, a vállalkozói jövedelem 22 százalékkal haladta meg a 2015. évit. A termelési tényezők munkaerőegységre jutó reáljövedelme („A” mutató) 16 százalékkal emelkedett.

(KSH)

Minőségi agrár-felsőoktatásra van szükség
A külföldi diákok számára is vonzó magyar agrár-felsőoktatás kialakítása a kormányzat célja – jelentette ki Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára pénteken Hódmezővásárhelyen.
A hódmezővásárhelyi agrárképzés indulásának 120 éves évfordulója alkalmából rendezett konferencián elmondta, a lehetőségek adottak ahhoz, hogy a magyar agrár-felsőoktatás az orvosképzéshez hasonlóan „nemzetközi szinten is jól eladható termék" legyen, mégis alacsony a külföldi hallgatók aránya. Hozzátette: a kormány célja, hogy a következő években a külföldi hallgatói létszám, kutatói-oktatói részarány duplájára emelkedjen. Közölte, folytatódni fog a Stipendium Hungaricum program, és a jövőre már a partnerországok hallgatói számára felajánlott 8 ezer férőhelye jelentős része agrárterületen lesz elérhető. Mint mondta, dolgoznak az egyetemek és a cégek számára is nagyobb szabadságot adó duális képzési forma kialakításán az agráriumban.
A tervek szerint három intézménytípus működik majd ezen a területen: a tudományegyetembe ágyazott agrárképzés, a szűkebb területen kiváló tevékenységet végző szakegyetem, és a különböző agrárképzéseket egy ernyő alá hozó forma.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a mezőgazdaság mellett az agrárképzés is stratégiai ágazat. Hangsúlyozta, sikeres mezőgazdaság elképzelhetetlen megfelelő oktatás, tudás nélkül.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke utalt a KSH számadatira: megjegyezte, az agrárium kibocsátása a 2010-es 1686 milliárd forintról 2015-re 47 százalékkal, 2488 milliárd forintra emelkedett. Szerinte a további fejlődés elképzelhetetlen az új technológiák alkalmazása nélkül, ehhez pedig minőségi agrár-felsőoktatásra van szükség. (MTI)