A „beporzók évének” nyilvánította 2019-et Nagy István agrárminiszter. A rovarok megóvása érdekében a szaktárca több intézkedést is hozott. A tavalyi méhpusztulás okait folyamatosan vizsgálja a hatóság.
Aki nem tudta volna, hogy április 30-a miről nevezetes, az ma a Vajdahunyad várában legalább sejthette, hogy a méhekhez mindenképpen köthető, hiszen egy óriás méhkirálynő-figura köszöntötte az arra járókat. Bizony ez a nap 1994 óta – az Országos Magyar Méhészeti Egyesület kezdeményezésére – a méhek napja, ezzel is felhívva a figyelmet a szorgos, az élelmiszer-előállítás szempontjából nélkülözhetetlen rovarokra. És ez a nap nagyon is alkalmas volt arra, hogy Nagy István agrárminiszter több, a méhészek számára kedvező döntést jelentsen be.
Így például a kormány bevezeti a megporzási támogatást: 600 millió forintot biztosít idén a méhcsaládok egészségügyi állapotának megőrzésére, amelyre a méhészek a kérelmeket a tervek szerint nyáron nyújthatják majd be elektronikusan. A tárcavezető hozzátette, hogy a támogatás mértéke méhcsaládonként 500 forint, amelyet az Országos Méhészeti Egyesület (OMME) tagjai igényelhetnek. További jó hírként elmondta, hogy 2019-2022 között a méhészet támogatására évente mintegy 1,3 milliárd forint hívható le, vagyis az Európai Bizottság több mint 50 százalékkal növelte a nemzeti méhészeti programok keretét, Magyarország pedig hazai forrásból ugyanilyen mértékű forrásemeléssel tudja majd segíteni a magyar méhészeket. A bizottság általi elfogadás függvényében ez összesen akár több mint évi egymilliárd forintot is jelenthet a magyar méhészeknek.
A nemzeti méhészeti program a tárca szándéka szerint így további támogatási célokkal bővülhet. Nagy István példaként említette többek között a méhészszervezetek működését elősegítő intézkedésekhez adható támogatást, amely a hazai 110 tagszervezet együttműködését, a méhésztársadalom kohézióját erősítheti. Emellett a méhviaszcseréhez, valamint a termelői mézek bevizsgálásához és a kaptárvásárláshoz adható támogatás.
– A tavaly márciusban megszavazott Mézjelentés az EU előtt álló feladatokat határozza meg, a méhek védelme és megőrzése, valamint a mézminőség biztosítása terén. Örömmel tapasztaltam, hogy az Európai Bizottság belevette ezeket az ajánlásokat a jövő évi uniós agrárpolitikájáról szóló javaslatába. Komoly magyar siker például, hogy az éves uniós támogatás majdnem duplájára – a jelenlegi 36 millióról 60 millió euróra – történő emelésére tett javaslatot a Bizottság és a Parlament, de elértük a méhészeket segítő, támogatott intézkedések jelentős bővítését, az 50 százalékos uniós társfinanszírozási arány 75 százalékra történő növelését, valamint az importmézek jobb ellenőrzését biztosító uniós fogalmak, mint a méz, méhviasz vagy méhpempő megalkotását – tette hozzá Erdős Norbert EP-képviselő. Mindemellett fontos döntésnek nevezte azt is, hogy európai szinten kötelezővé teszik az adatszolgáltatást a méhcsaládok számáról.
Utóbbi már csak azért is jelentős lépés, mert így nyomon követhetővé válik, hogy mennyi méhcsalád is pusztul el. Nagy István kitért a tavalyi nagy méhhullásra is. Mint mondta, jelenleg is tart az átfogó szakmai vizsgálat, de az biztosan kijelenthető, hogy nem egy tényező okozta, hanem több tényező együttes hatása. Egyik fő – védekező – intézkedésként a tárca betiltotta a neonikotinoidok használatát. A vizsgálat részeként az Agrárminisztérium a növénytermesztők tevékenységének fokozott ellenőrzését is végzi. Így a NÉBIH és az OMME között létrejött együttműködés alapján a hatóság szakemberei mintákat vesznek a gazdálkodók által kezelt szántóföldi növényekből, valamint idén először a gazdák permet-tartályából is. (További információk a NÉBIH ellenőrzéséről itt, a méhek védelmével kapcsolatos növényvédelmi jogszabályokról itt lehet olvasni.) Továbbá vizsgálják a méheknél alkalmazott állatgyógyászati készítményeket, és az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítményeket is. A méhek megóvása érdekében a tárca 2019-et a beporzók évének is nyilvánította.
– Hosszú évek óta vártam már ennyi jó hírre, a méhészek nevében is köszönöm az intézkedéseket – jegyezte meg Bross Péter, az OMME elnöke. – Napjainkban a méh a jelképe a fenntartható mezőgazdaságnak. Kulcsszereplővé lépett elő, hiszen az elmúlt 50 évben megháromszorozódott azon termések, élelmiszerek mennyisége, amelyek méhes megporzást igényelnek. A méhészeti ágazat éves árbevétele 25 milliárd forint körül alakul, de ennek többszöröse a méhek beporzó munkájából származó haszon. A hazai gazdák árbevétele, a hazai lakosság élelmiszer-ellátása egyértelműen függ a méhészeti ágazattól. Erős méhészeti ágazat nélkül nincs erős mezőgazdaság! Legyen a fenntartható mezőgazdaság jelképe a mézelő méh!
Együttműködés és kampány
A sajtótájékoztató zárásaként Nagy István, Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott és Bross Péter aláírta a felek közötti stratégiai együttműködési megállapodást, mely szerint kulcsfontosságú ágazatként tekintenek a méhészetre. Emellett az Agrármarketing Centrum vezetője, Ondré Péter bejelentette, hogy idén is folytatódik a mézfogyasztást ösztönző kampány, illetve a méhészeti ágazat kiemelt szerepet kap majd a 2019. szeptemberében megrendezendő 79. OMÉK-on is.
(nak.hu/RF)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön