Zsigó György, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara budapesti szervezetének alelnöke az időszerű közterületi növényvédelmi teendőket osztotta meg nak.hu-val.
„Budapesten nehezen haladunk a vadgesztenyék permetezésével. Viharos szelek és váratlan esők akasztják meg a munkát. A szélsőséges időjárásra és az elhúzódó molyrajzásra számítva a Dimilin 25 WP + Topas 100 EC + Vektafid A keverékünket a Mospilan 20 SG-vel is kiegészítjük. Ez utóbbit a biztosabb és hosszabb hatás miatt adagoljuk a keverékhez. A bőrszövet alá bejutó fiatal hernyókra hatásos lehet, mert felszívódó rovarölő.
A Mospilan kiváló érintő (kontakt) hatását bizonyította, hogy egyes helyszíneken 20-30 májusi cserbogár is lehullott a fákról, rögtön a permetezés utáni percekben. Néhol tömeges rajzásról és nagy levélkártételről tudósítanak az ültetvényekben dolgozó kollégák is. Érdemes nyitott szemmel járni a közterületi fasorokban is, mert a bogarak polifágok, károsíthatják a tölgyet, a juhart, a hársat vagy a kőrist. A levelek megrágásával inkább csak esztétikai kárt okoznak, de a talajba rakott tojásokból kikelő pajorok a legveszélyesebb erdészeti és gyümölcskártevők közé tartoznak. A gyökereket megrágják, a fák hervadnak majd elszáradnak. A talajban nem tudunk védekezni ellenük! Csak a repülő, párosodásra készülő egyedek permetezésével akadályozhatjuk meg a tojásrakást és a pajorok kártételét.
A korábbi években főleg a zselnicemeggy-fákon és bokrokon, tavaly a galagonyákon károsítottak a pókhálós molyok. Az enyhe tél után korai megjelenésükre számítottam, de csak nemrég találtam meg az első kis hernyófészkeket a már virágzó galagonyán. Úgy tűnik, hogy csak néhány fát érint a kártételük. Egyelőre nem védekeztünk, de követni kell a terjedésüket. Nemsokára bábozódnak a hernyófészkükben, majd még a nyáron kirajzanak, párzanak és tojást raknak. A kikelő fiatal hernyók már nem károsítanak, a közös tojáscsomó alatt telelnek át. Egy nemzedékesek. Jövő tavasszal éhesen ébrednek, valószínűleg majd újra találkozunk velük. Az olajos téli lemosással gyéríthetőek. Egyébként a lerágott levelek hiányát gyorsan pótolja a fa. Elsősorban a lakosságot zavarja a vándorló, fonálon himbálózó hernyók látványa.
Még hetekkel ezelőtt beszélgettem Csordás Csaba maroslelei növényvédős kollégával. Egy fenyőhöz, pontosabban a fán vándorló kéregtetvek tömegéhez hívták ki. A minap az egyik óbudai óvodában találkoztam ugyanezzel a jelenséggel. (Alábbi kép.) Hangyák társaságában több ezer kifejlett rovar és lárva csoportosult, feketéllett a falon és a kerti út mellett. A fenyő törzsén pedig hosszú sorokban vonultak a tetvek. Idáig csak elvétve találkoztam ezzel a rovarral és úgy láttam, hogy közterületen nem okozott nagy kárt a növényeken. Inkább csak ijesztő a látványuk. (Az óvoda udvarán természetesen nem vállaltuk el a permetezést, itt csak egészségügyi irtószerekkel pl. egyes aeroszolokkal illetve egészségügyi gázmester segítségével végezhetik el az irtást.)
A növényvédő szereket csak az engedélyokiratukban megadott növényekre és technológiával lehet felhasználni. Az engedélyüktől eltérően lakóépülteket, házfalakat vagy kerti berendezéseket nem kezelhetünk a növényvédő szerekkel, mert ezekben az esetekben nem vizsgálták a hatóanyagok bomlási folyamatait, a készítmények veszélyességét az emberi egészségre illetve a környezetünkre.”
(nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön