Zsigó György, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara budapesti szervezetének alelnöke az időszerű közterületi növényvédelmi teendőket osztotta meg nak.hu-val.
„Április 2-án az ország több pontján felszereltük a vadgesztenyelevél-aknázómoly előrejelzésére szolgáló csapdákat. Már a kihelyezés pillanatában rajzó lepkéket csábítottak a feromonok Kecskeméten és Újbudán is. (Az első hét fogási adatai megnézhetők a www.zsigogyorgy.hu oldalon, illetve követhetők a rajzások is.) Az idei korai kitavaszodásnál résen kell lennünk! A hó eleji fotón már majdnem teljesen kitelt leveleket láthatnak, az egyik budapesti temető idős fáján. A növényorvosok a rajzás és lombozat fejlettsége alapján határozzák meg a permetezés időpontját. Megnehezíti a döntést, hogy a vegyes genetikai állományú idős vadgesztenyék gyakran egy fasoron belül is elhúzódóan fakadnak. Ahogy a termelésben, úgy a közterületen sem dolgozhatunk megszokásból. A növényvédő szerek kiválasztásában és védekezési időpont kijelölésében, kérjék ki a növényorvos kollégák véleményét!
A figyelem középpontjába került a fatörzsinjektálás. A rügypattanás után már el lehet indítani a kezeléseket. Gyakran a más szakmákból érkezők vágtak bele ebbe a kis beruházással járó, de nagy haszonnal kecsegtető vállalkozásba. Számtalan ajánlatot találhatunk az interneten is. A durván elvégzett fúrások, a helytelen seblezárások eredménye a baktériumos befertőződés, a fúrt lyukakat övező váladékos sötét gyűrű. A helyes technológia kialakítása, a megfelelően felszívódó készítmény kiválasztása és engedélyeztetése, a fertőzést okozó kórokozók meghatározása még folyamatban van. Sajnos a felelőtlen vállalkozók kiterjesztették az eljárást és a gyümölcsfákat (pl. a diót) is injektálják. Erre már a növényvédelmi hatóság is felfigyelt. Nem engedélyezett az eljárás, nem folytatták le a kísérleteket, így nem tudjuk, hogy mennyi növényvédő szer marad a termésben! Úgy vélem, hogy az injektálás esetében érdemes a jogszabályokat komolyan venni.
Közterületen csak kamarai tagsággal rendelkező növényorvos irányításával lehet növényvédelmi tevékenységet folytatni. Őket rendszeresen ellenőrzik és biztosan növényvédelmi végzettségű („zöld könyves”) dolgozókkal végeztetik a munkát. Valamennyien ismerik a készítmény veszélyességét, nem vállalkoznak gyümölcsfák injektálására. Az engedélytől eltérő felhasználás jogi következményeivel is tisztában vannak. Javaslom, hogy kérjék el a vállalkozótól a növényorvos adatait.
A Vivid II. volt az egyetlen injektálásra és kizárólag a vadgesztenyében engedélyezett rovarölő. Ez már nem kapható, helyette csak az ún. szükséghelyzeti engedély megkérésével juthatnak hozzá a vállalkozók a megfelelő készítményhez, a Vertimec Pro-hoz. Úgy gondolom, hogy aki a neve megadásával beadja a hatósághoz ezt a kérelmet, az egyben a nyilvánosság előtt vállal garanciát a munkájára és azt is tudja, hogy bármikor számíthat a hatóság ellenőrzésére. Ők valószínűleg dolgoztak már tavaly is, erről referenciát kérhetnek tőlük.
Az injektálás környezetkímélő eljárás, a jövőben is használni fogjuk. A felvetett problémák megoldására megindultak a laborvizsgálatok a Szent István Egyetem budai karán. Egyre újabb technológiai megoldások születnek: például Dr. Guttermuth Ádám gyorsabb sebgyógyulást ér el a fúrás nélküli injektáló készülékkel, illetve Cigány Zoltán kéregkaparás után, kisebb átmérőjű fúrószárral dolgozik."
(nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön