Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Kisebb árharc bontakozott ki a dinnyeszezon közepén a termelők körében. A szakértők szerint ezt hosszú távon a termelői szerveződésekkel lehetne kezelni. Mindeközben a fogyasztókra is figyelnek, hiszen dinnyenapot tartanak számukra.

Egy ragyogó kezdeményezést indít el a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete: 2018. július 14-én, szombaton a „Nyitott dinnyeföldek napja” eseményt rendezi meg az ország több termelőjénél, ezeken a helyszíneken bárki betekinthet a dinnyetermesztés kulisszái mögé és persze nagyokat is kóstolhat a kisebb vagy nagyobb termésekből.

A július 12-i kvázi nulladik napon mi a több mint 70 éves jászapáti Pócs Dinnyészetbe látogattunk el. Itt 8 hektáron termelik a dinnyét, szabadföldön és a fóliasátor alatt. Mint ifjabb Pócs János, a gazdaság társtulajdonosa – és egyben az MDE heves-jászsági régiójának alelnöke – elmondta, utóbbinak azért van jelentősége, mert ezzel a módszerrel meghosszabbítható az idény. Az első szürettel szinte már végeztek, így a június közepe és július közepe közötti időszakban már megkezdhették a közvetlen értékesítést is – például a forgalmas főút melletti, a dinnyészet előtti saját árushelyen – és az áruházlánci értékesítést is. A sátorral borított területen már elkezdték a tápanyag-utánpótlást, itt-ott észlelhetőek az új hajtások is. Ifj. Pócs János szerint, ha a méhecskék is rendben teszik a dolgukat és a kötésekkel sem lesz gond, akkor szeptember körül további dinnyéket tudnak majd leszedni, és persze újból piacra dobni.

Alig 1-2 kilométerrel arrább a napraforgómező közepén terül el a szabad ég alatti dinnyeföld – itt éppen a látogatásunk idején indult el a szüret, egy kisteherautóval két munkás ment a sorok között és „kétkezi erővel” szedték fel az óriás méretű (10-20 kg körüli) dinnyéket, illetve rakták fel a platóra. A gazdaság társtulajdonosa úgy vélte, jó esély van arra, hogy az itteni dinnyék egyszerre érnek be.
– Mi most magos, magnélküli, feketehéjú és sárgabelű, különböző fajtájú dinnyéket termesztünk, ezekre van vásárlói igény – jegyezte meg ifj. Pócs János. – Például a farmunk előtti árushelyünkön kifejezetten a nagyméretű dinnyéket keresik a vevők. De nincs ellentmondás azzal, hogy más réteg a kisebb súlyúakat veszi szívesen: a hipermarketetekben vásárlók körében valóban ezek a népszerűbbek.

Mint mondta, az eladásuknak a 60 százaléka közvetlen értékesítésből származik, és a tapasztalat az, hogy a vásárlók nem sokallják a 130 Ft/kg vagy afölötti árat sem, mivel minőségi és jó árut kapnak érte.

Ha már ár: a dinnyenapot felvezető sajtótájékoztató fel tartva láttunk olyat, hogy egy termelő 199 Ft/kg-ért kínálta a saját termését, ezzel szemben az egyik áruházlánc szórólapjáról 89 Ft/kg „akciós” ár köszönt vissza. És ez a szám bizony meghökkentést váltott ki a szakemberek körében. Pócs János, a gazdaság másik tulajdonosa megpróbált magyarázatot találni a komoly árkülönbségre.
– A jó fajta, minőségi dinnyét hozó területen egy hektáron közel másfél millió forint a termelési költség. Így 130-140 Ft/kg a minimális és reális fogyasztói ár. Viszont vannak olyan hazai termelők, akik gyakorlatilag mennyiségre vonatkozó szerződést kötnek egyes áruházláncokkal; az ő termelési költségük így nagyjából 500-600 ezer forint/hektár lehet, és így bizony már lehet 89 forintért akciózni. Na de ezeknek a dinnyéknek olyan is a minősége – magyarázta.

Pócs János szerint ezzel hosszú távon tönkre lehet a hazai termelést, hiszen aki minőségi dinnyét kap bárhol, az máskor is vesz, ha pedig rosszat vesz, akkor előbb-utóbb leszokik róla. Úgy vélte, jól termelni és értékesíteni az eltérő érdekeket közös összhangba hozó termelői szervezeteken keresztül lehet, ebbe az irányba kellene elmozdulnia valamennyi dinnyetermelőnek.

Ezt erősítette meg a tájékoztatón Mártonffy Béla, a NAK kertészeti és beszállítóipari országos osztályának elnöke. Mint mondta, termelői szerveződés nélkül a kertészeti ágazat nem tud tovább fejlődni. Viszont a szerveződési kedv növeléséhez szükség lenne a zöldségek és gyümölcsök – így a dinnye – 27 százalékos áfájának 5 százalékra való csökkentésére, az őstermelői rendszer korrekciójára és a NAK által javasoltak szerint a családi gazdaság, mint önálló gazdálkodási forma elismeréséhez.

Az osztályelnök hozzátette, a magyar dinnyetermő terület az elmúlt 15-20 évben csökkenő tendenciát mutatott, melyet az utóbbi években sikerült 5 ezer hektár körül stabilizálni. Ami a fajtákat illeti: itthon 40 dinnyefajta vetőmagjait kínálják a forgalmazó, viszont ezekből 10-15 a legnépszerűbb a termelők körében. Mint mondta, a hazai termelés – ami idén várhatóan 192 ezer tonna körül alakulhat a NAK becslése szerint – 60 százaléka itthon, 40 százaléka pedig a környező országokban, valamint Németországban és a Baltikum kel el. Viszont Pócs János szerint az exportot is lehetne növelni. Mint mondta, az unióban augusztus folyamán csak Magyarországon terem dinnye, és ebben a hónapban a magyar dinnyék uralhatnák az európai piacot. De ez szerinte megint csak a termelői szerveződéssel érhető el.

Az augusztusi dinnyékre még várni kell, egyelőre a júliusi terméseket érdemes keresni a belföldi boltokban, na és persze a dinnyenapon…

Frutti és Veggi Jászapátiban is

A NAK és a francia Interfel közösen indított európai uniós zöldség-gyümölcs fogyasztásösztönző programjának is része lett a kamara, az agrártárca és az AMC hazai dinnyekampánya. Így az Európai Friss Kalandok keretében a két kabala, Frutti és Veggi Jászapátiba látogatott, és helyi óvodásoknak kínálták a friss dinnyét, akik nem győzték majszolni a szeleteket.

(nak.hu/RF) (fotó: Pócs Dinnyészet)