2018. június 12-én Nádasd újszerű és rangos szakmai rendezvénynek adott otthont. A Vas megyei Nádasdi Agrár Kft. telepén tartotta Durum Nap elnevezésű rendezvényét az Első Magyar Durumbúza Termelési Rendszer.
A rendezvényen – ami az Első Magyar Durumbúza Termelési Rendszer zászlóbontásának is tekinthető – közel nyolcvan szakember volt jelen az ország minden pontjáról. Neumann József, a termelési rendszer igazgatója nyitotta meg a szakmai napot. Köszöntőjében elmondta, négy magyar vállalkozás hozta létre a konzorciumi formában működő Termelési Rendszert, amely a teljes durum termékpályáját átfogja. A termelési rendszer célja: összehangolt és szervezett tevékenységgel egy nemzetközileg is elfogadott brand felépítése: a kiváló minőségű magyar durumbúza. Mindezt az összefogásból adódó kollektív tudásra, a megszerzett tapasztalatokra, a szakszerűségre és a céltudatosságra alapozzák. Ez utóbbiról – a céltudatosságról – a mai ember hajlamos megfeledkezni, figyelmen kívül hagyva Seneca híres mondását: „Aki nem tudja melyik kikötőbe tart, annak mindegy, hogy merről fúj a szél. Kiemelte még, hogy üdvös lenne a magyar fogyasztási szokásokat a hal, zöldség, gyümölcs és a durumtészta irányába átalakítani. Az, hogy egészségesebbek legyünk mindenkinek fontos kell, hogy legyen.
A rendezvény nyitó előadását Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára tartotta. Beszédében kihangsúlyozta: egy termékpálya, úgy a durumbúza jövőjét is az határozza meg, hogy a szereplői jól tudnak-e együtt dolgozni, piaci és szakmai alapon jövedelmezően gazdálkodni. Ezért is tartja fontosnak a termelési rendszer létrejöttét, hiszen a támogatási rendszer csak kiegészítő pénzforrás a fejlesztésekhez, az alapokat az érintetteknek kell megteremteniük, és az összefogással az sikeresebbé válhat. Látva a jelenlegi gabonapiaci folyamatokat, nagyon hasznos olyan speciális irányokat venni, ami stabil, kialakult piaci kereslethez kínál alapanyagokat, illetve állít elő élelmiszert, jobb eredményt, jövedelmet és termelési biztonságot szavatol, hangsúlyozta Feldman Zsolt. Ilyen az Első Magyar Durumbúza Termelési Rendszer.
– A jelenlegi, a magyar agrárgazdaság sajátosságaihoz jól illeszkedő, rugalmas és sokrétű célok megvalósítását lehetővé tevő támogatási rendszer 2020-ig, és ha késik az uniós agárpolitikai modell kidolgozása, az után is tabilan működtethető – emelte ki Feldman Zsolt. – A 2020 utáni költségvetési időszakra vonatkozó bizottsági javaslat szerint a mezőgazdaságnak még eredményközpontúbbnak kell lennie, még több közjót kell előállítani, mind szélesebb társadalmi rétegeket szolgálva. A javaslat szerint a teljes agrárbüdzsé 40 százalékát fenntarthatóságot erősítő célokra kell fölhasználni. Az új KAP több felelősséget kíván a tagállamokra átruházni a közösségi célkitűzések megvalósításában. A környezet-, illetve klímavédelmi elemek a területalapú támogatásnál is alapkövetelményként jelennek meg. Magyarország számára az új javaslatcsomag nem kedvező, mivel többletfeltételeket szab kevesebb pénzért, és nagyobb kiszolgáltatottságot eredményez. Az egyeztető tárgyalás során a magyar kormánymindent megtesz azért, hogy a gazdák érdekei ne sérüljenek.
Jól illeszkedett a témához az Erste Bank vezető elemzőjének gabonapiac előrejelzései Álljunk Trendbe címmel. Fórián Zoltán az Agrár Kompetencia Központ képviseletében állította, hogy egyre népszerűbb a durumbúza, és a miértekre hívta fel a figyelmet. Ehhez szimbolikusan világkörüli kitekintésre invitálta a hallgatóságot, hogy megalapozzuk beruházási döntéseinket. E szerint egyelőre a világ összes búzatermelésének még csak a tíz százaléka alatt vagyunk a durummal, s a termés csupán egyötöde kerül a világpiacra, amelynek a bővülése megtorpant. Egyébként a durumbúza ára az Észak Amerikai (főleg Kanada) készletek függvénye, habár középtávon stabilak az árak e tekintetben. A termelési költség ez esetben ugyan tíz százalékkal magasabb a kommersz búzáénál, de harmadával magasabb az ára. Kontinensünkön, pontosabban az Európai Unióban a felhasználás magasabb a termelés szintjénél, ráadásul növekvő tendenciát mutat az import igény, tehát perspektivikus növényről van szó. Megjegyezzük, hogy az Unióban az olaszok a legnagyobb tészta fogyasztok 24 kg/év átlaggal, amely nagyjából négyszerese hazánkénak. Fórián Zoltán még két fontos dologra hívta fel a figyelmet, az egyik a specializálódás, a másik a szervezettség. Ezért fontos az Első Magyar Durumbúz Termelési Rendszer.
Ezt követően a nemzetközi marketing, illetve a brandépítés jelentőségére hívta fel a jelenlévők figyelmét Dr. Köves András nemzetközimarketing-szakértő a Lánchíd klub alapító tagja. Előadásában kiemelte a márkaépítés, a vásárlói kommunikáció, a „legendagyártás” fontosságát. Két konkrét termék piaci fejlődésének példáján keresztül mutatta be a gyakorlatban. Dr. Varga Zsolt növényvédelmi szakértő a durumbúza speciális növényegészségügyi problémáinak orvoslásához nyújtott hasznos információkat. Dr. Térmeg János tápanyag-gazdálkodási szakértő elmondta, miként lehet kimagasló minőséget elérni a durumbúza termelése során a tápanyagok racionális felhasználásával.
Mátyás Ciprián a Nádasdi Agrár Kft. növénytermesztési vezetője ismertette a jelenlévőkkel a durumbúza termesztési technológiáját. Ennek lényege, hogy itt a legfontosabb a precizitás, nem a termés mennyiség hajszolása. A durumbúzának jó előveteménye a repce, szója és a borsó, viszont rossz a kukorica vagy kalászosok után vetni. Érzékeny a talaj minőségére, s jó magágy előkészítést igényel, a nitrogént három alkalommal kijuttatva. Csak a gyakorlatban már bizonyított fémzárolt vetőmagot vásároljunk! Előadásában ismertette a Nádasdi Agrár Kft. kisparcellás fajtakísérletét. Kiemelte, a fajtasorban 7 nemzet 14 őszi durumbúza vetőmagja szerepel.
Az ígéretes szakmai összejövetelnek egy jól megszervezett szántóföldi bemutató emelte a rangját Mátyás Ciprián vezényletével, ahol több fajta is megnyerte az érdeklődők figyelmét a bemutatott 14-ből. Az előadó kiemelte az elmúlt 10 év során már bizonyított, kiváló tulajdonságokkal rendelkező, Superdur fajtát, melynek a potenciális termőképessége még a hét tonnát is meghaladhatja hektáronként.
Az elméleti részt Csongor Balázs, a Magyar Agrárkereskedőház Kft. fiatal külkereskedője zárta a durumbúzára fókuszálva, aki nem tartja irreálisnak a jövőben akár az ötvenezer hektárra történő felfutást sem. Míg a tengeren túl Kanada, USA és Mexikó a legnagyobbak e témában (30-40 százalékkal), addig Európában Olaszország, Franciaország és Görögország a piacvezetők. Kiemelt cél az ellenőrzött termeltetésen keresztül az élelmiszer-biztonság fenntartása.
(forrás: Nádasdi Agrár Kft.)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön