Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Az adatalapú aszály- és belvízkezelésről rendeztek konferenciát Nádudvaron, a KITE Zrt. központjában. Az fokozatosan kiépülő, jelenleg tesztüzem alatt álló aszálymonitoring-rendszer a tervek szerint 2019-re válik teljessé.

Jelenleg még a belvíz miatt egyes területek alkalmatlanok bármilyen mezőgazdasági munkavégzésre, ugyanakkor jó esély van arra, hogy a gyorsan jött meleg hamar „eltünteti” ezeket az alkalmi tavakat. A belvízzel elöntött területek mentesítéséhez a gazdákra, az államra és az erre szakosodott szervezetekre is szükség van, ám a mindenki számára megnyugtató komplex megoldás még messze van.

Ellenben a mezőgazdaság másik ártalmas jelensége, az aszály elleni védekezésben érdemi előrelépés történt: elindult a vízhiány-előrejelző rendszer próbaüzeme. A rendszer működését, jelentőségét 2018. április 17-én Nádudvaron mutatták be a szakemberek.

Talajközpontúság

Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója kiemelte, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint az aszálykár évente meghaladja a belvízkárok dupláját. Példaként említette, hogy 2015-ben mintegy 400 milliárd forint kár keletkezett a mezőgazdaságban vízhiány miatt. Ezért olyan operatív, megelőző módszert – az aszálymonitoring-rendszert – dolgoztak ki, amelynek köszönhetően a jövőben vizet tudnak a területre juttatni mielőtt a növény megérezné a szárazság okozta stresszhatást.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság már 2016-ben elkezdte kiépíteni ezt a rendszert, akkor 16 megfigyelőállomást telepített a leginkább vízhiányos alföldi területekre, valamint az adatokat online is elérhetővé tette. 2017-ben pedig további hat állomás került ki a földekre. Mint Láng István, az OVF műszaki főigazgató-helyettese elmondta, idén ezt további 24 állomással bővítik ki, a végcél pedig az, hogy a 2019-es öntözési idény kezdetére a közel 140-150 állomásból álló hálózat fedje le az ország teljes területét.

A már működő a tervezett mérőállomások alapvetően a talajt, illetve a növényzetet ért hatásokat mérik. A monitoringpontokon a meteorológiai alapparaméterek (csapadék, páratartalom, léghőmérséklet, relatív légnedvesség és levélfelület nedvesség) mellett, hat szinten (10, 20, 30, 45, 60, 75 cm mélységben) történik naponta a talajnedvesség- és hőmérsékletmérés. A szenzorok segítségével a talajnedvesség mértéke pontosan meghatározható, továbbá a beszivárgást akadályozó tényezők (pl. fagyott talaj) is azonosíthatók. A talaj alsó rétegeiben elhelyezett mérőeszközök a talajvízszint emelkedését is jelzik, amely a mezőgazdasági termelési folyamatokat befolyásolja.

Hiteles mutatószám

Az aszály jellemzésére különböző indexeket, különböző célokkal alkalmaznak világszerte. Az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Szegedi Tudományegyetem szakemberei a hazai és a nemzetközi tapasztalatokat elemezve kidolgozták az aszály mértékét kifejező, a megelőzési tevékenységeket támogató, a magyar sajátosságokat figyelembe vevő, napi gyakorisággal számítható HDI (Hungarian Drought Index) aszályindexet. A számítás a meteorológiai adatok mellett alapvetően támaszkodik a termőtalajban több szinten mért talajnedvességre. Emellett figyelembe veszi a szélsőségeket okozó hőség-, valamint a csapadékmentes napok számát is. Ezek az adatok nem minden esetben állnak rendelkezésre, ezért a komplex HDI mellett lehetőség van kompatibilis indexek kiszámítására: így a HDIS mezőgazdasági index a talajnedvesség adatok nélküli, a HDI0 meteorológiai index pedig a talajnedvesség és szélsőséges adatok nélküli mutató.

Kölcsönös adatcsere

Mivel az OVF-nek és az eseménynek otthont adó KITE Zrt-nek is van saját meteorológiai hálózata, a pontosabb előrejelzés és a tökéletesebb precíziós gazdálkodás érdekében kölcsönösen megosztják egymással agrometeorológiai adataikat, mindezt egy együttműködési megállapodással szentesítették. Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs igazgatója megjegyezte, egy-egy mezőgazdasági gépen több tucat mérőegység van, az ezek által szolgáltatott adatokat mindenképpen szükséges kiegészíteni a talajbeli információkkal. Úgy vélte, az ott zajló folyamatok megismerése kell a hatékonyabb öntözéshez, tápanyag-gazdálkodáshoz és precíziós gazdálkodáshoz is.

Mint Láng István elmondta, az OVF 2018 elején kijelölte a vízhiányvédelmi körzeteket, amelyekre az aszályindex területi átlagai alapján lesznek elrendelhetők a – vízhiány mértékének megfelelő – védekezési fokozatok, illetve megtehetők az ezekhez rendelt vízgazdálkodási intézkedések, beavatkozások. A hálózat a talajnedvesség többszintű mérésével a talajtelítettség jellemzésére is alkalmas lesz, ami belvíz idején nyújthat értékes információt. A HDI, illetve a HDIS és HDI0 alapján pedig az állomások környezetében hatásosan alkalmazható a precíziós gazdálkodásra (mikor, milyen növényt kell ültetni, illetve öntözni és milyen mértékben), tervezhető az öntözésfejlesztés, továbbá mivel az állomások csapadékintenzitás mérésére is alkalmasak, alapadatot szolgáltat a települési csapadékvíz-gazdálkodás komplex feladatainak megoldásához is.

Hasznos segítség

Az említett próbaüzem 2018. április 17-től 2018. június 15-ig tart. Ennek befejezését követően a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a KITE Zrt. kijelölt szakembereinek, vállalkozóinak biztosítják a szoftver- és az adatbázis használatát annak érdekében, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján a mezőgazdaság számára szükséges módosításokat is illeszteni tudják a rendszer működésébe.

Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) általános agrárgazdasági ügyekért felelős alelnöke a tanácskozáson a hatékonyabb, versenyképesebb mezőgazdaság érdekében megkerülhetetlennek nevezte a vízgazdálkodás javítását és az öntözésfejlesztést, amihez szerinte az aszálymonitoring-rendszer jelentősen hozzájárul.

(nak.hu/RF)