A megváltozott klimatikus viszonyok nem kedveznek a brokkoli és a karfiol hazai termesztésének. Mivel javulásra kevés az esély, így e növények visszaszorulhatnak itthon.
Igencsak borsos lett a karfiol és a brokkoli ára a hazai boltokban, ahogyan a kelkáposztáért is többet kell fizetniük a vásárlóknak a megszokottnál. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet piaci árinformációs rendszere szerint a fogyasztói piacokon a múlt héten a karfiol kilója 400-500 forint volt, míg egy évvel korábban az árak jellemzően 300-400 forint körül alakultak. A brokkoli is drágábban kerülhet a kosarakba: van olyan fővárosi piac, ahol egy kiló 880 forintba került a múlt héten.
A jelentősnek mondható áremelkedés mögött a szerényebb termés áll. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a FruitVeb elnöke elmondta: idén a kánikula és egy kártevő is megnehezítette a gazdálkodók munkáját. Az elmúlt években igencsak elszaporodott hazánkban az üvegházi molytetű, amelynek kedvenc növényei épp a kelkáposzta és a karfiol, de a brokkoliban is jelentőst kárt tud tenni. A legnagyobb baj az – hívta fel a figyelmet a szakember –, hogy nem tudnak védekezni a kártevő ellen a termelők. Nincs olyan szer a piacon, amely egyszerre tudná hatékonyan távol tartani a rovart és biztosítani az élelmiszer-biztonsági kritériumok betartását.
Ugyanakkor a szakember szerint a klimatikus viszonyok már olyannyira nem kedveznek e növények hazai termesztésének, hogy ma nagyon nehéz minőségi árut termelni az országban. A legnagyobb baj az, hogy nyáron az éjszakai hőmérséklet sem megy 17-18 fok alá, holott a rózsaképződéshez elengedhetetlen az enyhén hűvösebb időjárás. Emiatt az elmúlt években alaposan visszaesett a termőterület.
A FruitVeb adatai szerint kelkáposztával 250-300 hektáron foglalkoznak itthon, holott 2010-ben a termőterület nagysága még elérte az 550 hektárt. Karfiolt és brokkolit a korábbi 1100 hektár helyett ma már csupán 600 hektár körüli területen termelnek a gazdák. Ehhez adódik hozzá a hajtatott karfiol, ami további 100-150 hektárt jelent országosan. Ledó Ferenc szerint mennyiségben nem ilyen rossz a helyzet, mivel a termésátlagok javultak 2010 óta, így a 40 százalékos termőterület-csökkenés ellenére a betakarított mennyiség csak 25-30 százalékkal esett vissza az utóbbi hét évben. Mivel a hazai termelés csökken, a fogyasztás viszont nő, egyre több importra szorulunk. Mivel a klimatikus viszonyokban nem várható javulás, így a karfioltermesztés is fokokozatosan visszaszorulhat.
(forrás: Magyar Idők)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön