Közel ötvenéves működés után szeptember 30-ával megszűnt az Európai Unió (EU) cukortermelésének szabályozására szolgáló kvótarendszer. Az Európai Unió közös agrárpolitikája számos intézkedést tesz lehetővé a piacon keletkező váratlan zavarok esetére.
Az Európai Bizottság hétvégi tájékoztatása szerint a cukortermelésre vonatkozó kvótarendszer kivezetésével lehetővé válik a termelők számára, hogy a termelést a valós kereskedelmi lehetőségekhez szabják, és kiaknázzák az új exportpiacok lehetőségeit. Phil Hogan, a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztos kijelentette, a kvótarendszer megszűnése az európai cukorágazat számára fordulópont, amely megnyitja a lehetőséget a termelők számára, hogy nyissanak a globális piacok felé.
- A kvóták kivezetése után is megmarad a lehetőség, hogy az uniós cukorrépa-termelők és cukorfeldolgozók kollektív tárgyalások útján értékmegosztási záradékot foglaljanak szerződéseikbe - mondta a biztos. Elmondása szerint jelentősen csökkennek a piaci szereplőkre, a termelőkre és a kereskedőkre nehezedő adminisztratív terhek is.
Hogan emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság a kvótarendszer megszüntetésének előkészítéseként javította a cukorpiac átláthatóságát. Az újonnan létrehozott cukorpiaci megfigyelőközpont rövid távú elemzéseket és statisztikákat szolgáltat a cukorpiacról, illetve további elemzésekkel és előrejelzésekkel segíti a mezőgazdasági termelőket és a feldolgozókat tevékenységük eredményesebb szervezésében.
Az Európai Unió közös agrárpolitikája (KAP) számos intézkedést tesz lehetővé az uniós cukorágazat megsegítésére a piacon keletkező váratlan zavarok esetére. Az EB-nak lehetősége van közbelépni az árak hirtelen emelkedését vagy zuhanását eredményező, súlyos piaci válságok esetén az uniós behozatali védővám, illetve magántárolási és egyéb válságintézkedések bevezetése révén. Az Európai Unió a cukorkvótarendszert a KAP első cukorágazati szabályozásának részeként vezette be 1968-ban, és a világpiaci árnál jelentősen magasabb szintű ártámogatást állapított meg a termelők részére. A rendszer felszámolásáról a tagállamok 2006-ban hoztak döntést.
Az EU globális piacvezető a cukorrépa-termelésében, a világ termelésének mintegy 50 százalékát adva. A cukorrépa ugyanakkor a világ cukortermelésének mindössze 20 százalékát teszi ki, a fennmaradó hányadot cukornádból nyerik ki. Az uniós cukorrépa-termelés nagy része Európa északi felében koncentrálódik, ahol a klíma alkalmasabb a növény termesztésére. A cukor uniós átlagára 2016 vége óta mintegy 500 euró tonnánként.
Nem lesz komoly változás
A kvótarendszer megszűnése egyelőre nem hoz drasztikus változásokat a szektorban. Magyarországon csak egy gyár, a Magyar Cukor Zrt. kaposvári üzeme működik, és piaci alapon szinte kizárt, hogy újabb épüljön, noha a rendszerváltáskor még 12 üzemelt - írta a Világgazdaság pénteken. A lapnak nyilatkozó szakértő szerint egy új cukorgyár építése 1,5 millió tonnás kapacitással legalább 120 milliárd forintos beruházást és 25-30 ezer hektár cukorrépa-területet jelentene.
Utóbbiakat csak jelentős támogatásokkal lehet fenntartani, és a 2020 után változó agrártámogatási rendszer körülményei között az lesz a kérdés, hogy milyen módon lehet biztosítani a gyárnak a hazai alapanyagot. Várhatóan az uniós fogyasztói piacon sem lesz nagyobb változás, mert bár az ömlesztve érkező nádcukornak lehet némi ármérséklő hatása, az nem várható, hogy kiváltsa a répacukrot - írta a lap.
(MTI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön