Évente 70 milliárd forint termelési értéket veszít az ország az öntözés hiányával – hangzott el az Agrárgazdasági Kutató Intézet néhány napja rendezett, az öntözésfejlesztésről szóló vitanapján.
„Az öntözhetőség természeti-gazdasági korlátainak hatása az öntözhető területekre” c. könyvtervezet vitáját 2017. május 30-án tartotta az Intézet, amelyen a kutatóműhely munkatársai mellett a Földművelésügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviselői, több egyetem illetékesei, valamint az öntözés mellett elkötelezett mezőgazdasági termelők szervezetei és a technológiát forgalmazó integrátorok vettek részt.
Ma Magyarországon a mezőgazdasági terület mintegy 2,4 százalékát öntözik, miközben az EU-ban 8, az USA-ban 13 százalék ez az arány. Az öntözött terület annak ellenére nem haladja meg jelentősen a 100 ezer hektárt, hogy az öntözéses gazdálkodás magasabb hozamokat, termésbiztonságot és jóval nagyobb jövedelmet generál, mint a szárazművelés. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet legfrissebb könyve szerint bár 800-900 ezer hektáron lehetne gazdaságosan öntözni, a felszíni öntözőművekkel „csak” további 300 ezer hektárt lehetne öntözésbe vonni, és még ezt a lehetőséget sem sikerül kihasználni – ezzel évi több mint 70 milliárd forintnyi termelési értékről mond le az agrárium.
A vitanapon a mezőgazdasági vízkereslet-meghatározó modell, illetve a kutatás eredményeinek bemutatása után az opponensek ismertették véleményüket. Az érdekfeszítő témának megfelelően a jelenlévők körében intenzív diskurzus alakult ki a mezőgazdaság valós vízigényéről, annak kiszámíthatóságáról, valamint az öntözésfejlesztést hátráltató tényezőkről. A könyv megjelenése 2017 őszén várható. A vitaanyag, valamint a könyvet bemutató előadás anyaga itt érhető el.
Vízhelyzetkép
Ide kapcsolódó hír, hogy az AKI elkészítette Öntözés című kiadványát, amely átfogó képet nyújt a magyarországi öntözéses mezőgazdaságról. A beérkezett adatok alapján a vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdálkodók 49,44%-a öntözött 2016-ban.
A vízjogilag engedélyezett öntözhető területek (128 823 ha) több mint háromnegyede az Alföldön található, a többi régióban összesen csak 3500 és 8500 hektár közötti területekre van vízjogi engedélye a gazdálkodóknak. Az öntözésnél a legkisebb szerep Nógrád megyének jut, még a 100 hektárt sem éri el az öntözhető terület (66,5 ha).
Az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség 201 millió köbméter volt Magyarországon a 2016-os évben. Ennek több mint négyötöde az Alföldre esik. Országos szinten az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség megyénként átlagosan 10 millió köbméter, de négy megyében az 1 milliót sem éri el, ezek: Nógrád megye (54 ezer), Zala megye (430 ezer), Heves megye (699 ezer) és Vas megye (798 ezer). Részletek itt olvashatók.
(forrás: AKI)
Kötet az innovációról
Az innováció a gazdasági növekedés egyik motorja, melynek szerepe egyre inkább felértékelődik - Nagy István, az agrártárca parlamenti államtitkára csütörtökön, a Kutatás-fejlesztés-innováció az agrárium szolgálatában című könyv bemutatóján a Földművelésügyi Minisztériumban. Hangsúlyozta, politikusként és agrármérnökként is feladatának tekinti a tudomány fejlődésének támogatását és a fejlett technikára épülő világ megvalósítását. Kiemelte, meg kell tanulni használni és alkalmazni a csúcstechnika legújabb vívmányait.
A könyv a magyar agrár-felsőoktatás, illetve más, agrárprofilú intézmények munkásságába nyújt betekintést. A könyv alapvető célja, hogy olyan kutatásokat mutasson be, melynek a magyar agrárium szereplői számára hozzáférhető és hasznosítható eredménye van. (FM)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön