A gyógynövények hallatán, köszönhetően a naponta megjelenő, nem mindig hiteles információknak, egy idilli, mesébe illő illatokkal és virágokkal teli világ jut az eszünkbe. Cikkünk megpróbál szakmailag hitelesen utánajárni a gyógynövényágazat kihívásainak.
A magyar gyógynövényeknek évszázadok óta belföldön és külföldön egyaránt nagy elismertsége van. Az élelmiszer, gyógyszerkozmetika és vegyipar egyre több természetes alapanyagot használ fel termékeiben, s az ágazat a turisztika számára is kiemelkedő lehetőségeket nyújt. A gyógynövénygyűjtésben jelenleg mintegy ötezer – elsősorban alacsonyan iskolázott társadalmi rétegekből, valamint az elmaradott régiók munkanélkülivé vált lakosságából származó – ember vesz részt.
Hazánkban 120–130 növényfaj gyűjthető, de ebből a legfontosabb, mintegy 70–80 faj kerül rendszeres begyűjtésre a természetes élőhelyekről. A feldolgozásra kerülő gyógynövényfajok mintegy 70 százaléka vadon termő állományok gyűjtéséből származik. Magyarországon a vadon termő gyógynövények gyűjtése hatósági engedély nélkül folytatható. A nemzeti parkokban történő gyűjtés, valamint a magán- és állami területek szabad „bejárhatósága” azonban engedélyhez kötött. A legnagyobb tömegben gyűjtött fajok és növényi részek: vadgesztenye, csipkebogyó, cickafarkfű, aranyvesszőfű, csalánlevél, zsurlófű, kamillavirág, fehér ürömfű, orbáncfű, fehérmályva, feketebodza, fagyöngy.
A gyógy-, fűszer- és aromanövények termesztő területe 18 000–21 000 hektárra tehető és évente mintegy 50 fajt érint. Jellemző, hogy a technológiák egy része magas fokon gépesíthető, míg mások speciális gépesítést igénylő nagy kézimunkaigényükkel kifejezetten a családi-háztáji gazdaságok növényei. Termesztett gyógynövényeink: mustár (fehér+barna), mák, konyhakömény, koriander, édeskömény, máriatövis, ánizs, kapor, kamilla, orbáncfű, citromfű, levendulafajok, majoránna, bazsalikom, borsfű, macskagyökér. A gyógynövények mindenkori termesztő területének nagyságát jelentősen befolyásolja a gabona- és ipari növények területe, illetve azok jövedelmezősége. 2016-ban valamennyi jelentősebb gyógynövény termesztési területe emelkedett.
Ma már nem igazán vannak „bebetonozott” termelő-felvásárló kapcsolatok. A gyógynövényágazat szereplőinek olyan éles versenyhelyzetben kell helytállniuk, amelyben a hazai és a külföldi szereplők ugyanabból a tortából szeretnének lehetőleg minél nagyobb szeletet maguknak. Európában a gyógynövények esetében egy koncentrált felvevőpiacról beszélhetünk, ahol csaknem mindenki ismer mindenkit. A piacon csak a legjobb minőséggel lehet megjelenni, itt a siker záloga nem feltétlenül a mennyiség, hanem az egységnyi területre, súlyra vonatkoztatott hatóanyag. Ennek hiányában a megtermelt növény gyakran a komposztban végezheti. A minőségbiztosításra egyre szigorúbb előírások vonatkoznak. A tételek mikrobiológiai, nehézfém-, szermaradvány- és egyéb tisztasági vizsgálatoknak történő megfelelés nélkül aligha értékesíthetőek. A betakarított gyógynövényt szárítják, válogatják, aprítják, tisztítják, ennek a folyamatnak az eredménye az elsődlegesen feldolgozott gyógynövény drog. A gyógynövényipar exportkibocsátásának jelentős része feldolgozott gyógynövény drog formájában valósul meg.
Az ágazat felemelkedéséhez alapot adhatnak azoknak a folyamatoknak és intézkedéseknek az eredményei, amelyeket a kamara gyógynövény alosztálya, együttműködve a szakmai szervezetekkel és a tagokkal, az elmúlt időszakban elindított. A gyűjtés adminisztratív terheinek egyszerűsítése a vételi jegy bevezetésével bizonyos gazdasági folyamatok kifehérítéséhez vezettek, másrészt bárkit be lehet vonni a gyűjtésbe, nincs szükség vállalkozásra vagy őstermelői igazolványra.
A Vidékfejlesztési Program kertészet korszerűsítése, gyógynövénytermesztés fejlesztése felhívásban 3 milliárd forintos forrást hirdettek meg. Ez az összeg elsősorban évelő gyógynövények telepítésére és az ezzel kapcsolatos, vetés, ültetés, talajelőkészítések költségeire használható fel, az egyeztetéseknek köszönhetően mára kibővült a post harvest tevékenységekhez szükséges eszközök beszerzésének támogatásával. Az idei évtől lehetővé vált bizonyos zöldségként szereplő fűszernövényeknél a termeléshez kötött támogatás igénylése.
A fenti rövid összeállításból kitűnik, hogy kellő szaktudással és megfelelő gépesítéssel lehetővé válik a gyógynövényekben rejlő értékeink továbbvitele.
(NAKlap, 2017. márciusi szám)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön