`

Több növényvédő szer kivonása várható a közeljövőben az Európai Unió döntése nyomán, mivel azok a vadon élő, beporzó rovarokra erősen mérgezőek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökei a témában eltérő véleményen vannak.

 


Az Európai Unió számos növényvédő hatóanyagot ki akar vonni, a lépést az indokolja, hogy a növényvédő szerek tekintetében az EU a kockázatalapú elbírálást felcseréli a veszélyesség elvére. Azt senki sem vitatja, hogy a növényvédő szerek veszélyes anyagok, azonban használatuk elengedhetetlen a nagy mennyiségű és kiváló minőségű élelmiszer előállításához, de csak szigorú szabályok betartása mellett. A szóban forgó neonikotinoid növényvédő szerek a beporzó rovarokra, köztük a méhekre komoly veszélyt jelentenek. Az EU tagországok nagy része a neonikotinoidok használatát már korábban betiltotta, bár a tilalom csak a méhek számára különösen vonzó növényekre vonatkozott. Három ilyen vegyszer engedélyezését 2013-tól, kétéves türelmi időre, meghosszabbították. Ennek lejárta után, 2016. novemberében az illetékes hatóság ismét kedvezőtlen véleményt adott a még forgalmazásra engedélyezett neonikotinoid növényvédő szerek alkalmazhatóságáról, mivel azok a vadon élő, beporzó rovarokra erősen mérgezőek. A szakemberek szerint bizonyos vadméhek állományának drasztikus csökkenése közvetlenül kapcsolatba hozható ezeknek a szereknek az alkalmazásával. Egy többéves kísérlet kimutatta, hogy a neonikotinoidokkal kezelt olajosmagvak vetéseiben a vadméhek pusztulása az egyéb forrásokkal táplálkozó állományokhoz viszonyítva jóval nagyobb arányú volt.


A kivonás terméshozam-csökkenéssel is járhat


– A jelenleg vizsgált készítmények esetleges kivonása esetén várható a nagy gazdasági kárt okozó károsítók előretörése, ami a termelésben markáns mennyiségi és minőségi kockázatokat jelent. A terméshozamok csökkenése mellett a minőségi paraméterek is jelentősen romolhatnak. Itt nem kizárólag az értékmérő tulajdonságokban megjelenő kedvezőtlen változásokra kell gondolni, hanem adott esetben az okszerű gombaölő szeres kezelések elmaradása a termés felületén megjelenő toxinokat termelő gombafajok előretörését indukálhatja – véli Szandai József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nógrád megyei elnöke.


A szakember szerint valós veszély továbbá, hogy az igazán hatékony készítmények kivonása esetén a megmaradó szerekből nagyobb mennyiség kerülhet ki, növelve a környezetterhelést és a nem célszervezetek kitettségét, miközben az elért hatás jócskán elmarad az optimálistól. Ezen folyamatok oda is vezethetnek, hogy a károsítók egyre szélesebb körben kialakuló, növényvédő szerekkel szembeni rezisztenciájának megakadályozását célzó szerrotációs lehetőségek köre egyre szűkülhet. Fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a kivont szerek pótlására nincs valós alternatíva.
Különös veszélyt jelent például a glifozát hatóanyag esetleges kivonása. A legfontosabb kultúrákban (őszi búza, napraforgó, kukorica, káposztarepce) az évelő gyomok, többek között tarackbúza, fekete üröm, mezei acat, apró szulák elleni védekezés nagyon megnehezül. A tarlókezelés során alkalmazott glifozát hatóanyagtartalmú növényvédő szerek kivonásával sokkal nehezebben lehet irtani az évelő gyomokat, ezért nő az állománypermetezések száma, így a környezeti terhelés. Nőni fog a gyomos, nem megfelelő kultúrállapotú táblák száma, mivel állománykezeléssel gyakran megoldhatatlan egyes gyomok elleni védekezés. A tarlókezelés elmaradása a parlagfű és fásszárúak elterjedését is segíti.


A neonikotinoidok rendkívül mérgező hatásúak a méhekre és más megporzó rovarokra, ugyanakkor a csávázószerként való használatával kapcsolatosan még a méhésztársadalomnak sincs teljesen kikristályosodott álláspontja. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület tavaly elvégzett kísérlete igazolta, amit a gyártó korábban nem ismert el, hogy a növények generatív szerveiben is kimutatható a szer, tehát a virágport gyűjtő méhek érintkeznek vele, sőt, a kaptárba viszik. A méhészeti szakmának a neonikotinoid hatóanyaggal kapcsolatos bizonytalannak tűnő álláspontja abból a félelemből fakad, hogy a neonikotinoidos csávázást kiváltó más növényvédő szerek és technológiák esetleg nem jelentenek-e majd nagyobb veszélyt a méhekre. Ezt alátámasztani látszik, hogy a neonikotinoidok kivonásával a kukorica, napraforgó esetében a termelők a csávázásról áttértek a talajfertőtlenítésre, repcénél nőtt az állománykezelések száma, ami a költségek növekedése mellett növeli a környezeti terhelést is.
– A jelenleg alkalmazott termesztéstechnológiák esetében egyes érintett készítmények kijuttathatóságának fenntartása az előny-kockázat mérlegelése alapján támogatandó, természetesen az előírásoknak megfelelő módon és megerősített színvonalú hatósági kontroll mellett – húzta alá Szandai József.


Szemléletváltozást hozhat a szigorítás


A megnevezett növényvédő szerek kivonása egyértelműen és bizonyíthatóan indokolt – állítja Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke –, ráadásul a nevezett növényvédő szerek kivonása a mezőgazdaságban jelentős szemléletváltozásnak a kiindulópontja. A lépés a mezőgazdaságban ráirányítja a figyelmet az igen gazdag agrotechnikai megoldások alkalmazására.
– Ez a növényvédőszer-kivonás a klórozott szénhidrogén-mentesítési programhoz hasonlóan új korszakot nyit a növényvédelemben, a mezőgazdálkodásban. A továbbiakban is szükségesnek látszik olyan kontrollrendszer továbbfejlesztése, ami a növényvédő szert egy-egy alkalommal felhasználható eszköznek tekinti – állítja Hubai Imre.
A peszticidterhelés megállítása, folyamatos csökkentése arra ösztönzi a mezőgazdaság szereplőit, hogy a természethez közel álló, a biodiverzitást alapvetően alkalmazó biológiai szemléletű termelést folytassanak. Ez a váltás fokozott átállási program megalapozását, folyamatos fenntartását, szigorúbb ökológai szemléletű növényorvos társadalmat fog kinevelni. A környezetvédelem, az ökológiai szemlélet, a magasabb szintű gazdálkodás magasabb biológiai értékű termékeket fog kibocsátani a fogyasztók részére szigorú szakmai feltételrendszer betartásával.


Megállapítható hogy az elkövetkezendő időkben a mezőgazdálkodók, növénytermesztők, kertészek, erdészek, állattenyésztők az egészséges környezet érdekében minden esetben a hagyományokra építve megfelelő tudományos alapon alkalmazott technológiákkal, a műszaki fejlesztés eszközeinek felhasználásával gazdálkodnak tovább.
– Minden esetben fontos szempont, hogy a környezetre alapvetően káros készítményeket, növényvédő szereket ne engedjük be a mezőgazdaságba, és ne megalapozatlan pótcselekvés legyen a növényvédő gépek ellenőrzése. A totális szerek elfedik a fejlődés igényességét. Mindezek alapját az informatikai adatok rendszeres felhasználásával állítunk elő környezetbarát, magas biológiai értékű termékeket – mondta.


Kevesebb termék – dráguló növényvédő szerek


– Szőlész-borászként fájt a szívem, mikor tízegynéhány évvel ezelőtt uniós támogatással sorra vágták ki a gyakran fiatal szőlőültetvényeket. Az üzenet világos volt: csökkentsük a megtermelt szőlő mennyiségét, még akkor is, ha ez majd később fájni fog nekünk. A növényvédő szerek folyamatos kivonása is ilyen gondolatokat ébreszt bennem, hiszen drágábban és nehezebben fogjuk tudni megtermelni terményeinket – állítja Székely Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei elnöke.
– Azt mindannyian tudjuk, hogy a növényvédőszer-biznisz a fegyverkereskedelem vagy a humán gyógyszeripar szintjén jövedelmez. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a növényvédő szerek szabályozásában Európát három zónára osztották. Mi, magyarok paradox módon a Brit-szigetekig tartó zónában kaptunk helyet. Mókásnak tűnhet, hogy egy óceáni éghajlatú és egy néha a sivatagosodás jeleit mutató ország növényvédőszer-forgalmazása együtt kezelendő. Ráadásul a Brit-szigeteken más, fejlettebb technológiát alkalmazhatnak a termelők és annak ellenére, hogy ott sokkal nagyobb a talajvíz nitrátterhelése, mégsem korlátozza őket jogszabály a műtrágya felhasználásban – jegyezte meg.


Székely Zoltán arra számít, hogy a gombaölő szerek több mint felét, valamint a rovarölő és gyomirtó szerek 10-15 százalékát vonhatják ki a közeljövőben. A szakember szerint a kivonás nem egyszerre, hanem több év alatt valósulhat meg, azonban ha egy új növényvédő szer kifejlesztése legalább 10 évig tart, biztosra vehető, hogy űr keletkezik a gazdák által használt növényvédő szereknél. Az új szerek forgalomba hozatala során egyre inkább a humán egészségre gyakorolt hatás jelenti a szűrőt. Ezért egyre több egészségre ugyan kevésbé káros szer kerülhet forgalomba, azonban ezek hatástartama nagymértékben csökkenhet, így a védekezések száma emelkedhet. A piac törvényszerűsége: hogy ha a felhasználható termékek száma szűkül, akkor a maradék szerek ára emelkedik.
– A növényvédőszer-piacnak háromszereplősnek kellene lennie. A növényvédő szer előállítója és az engedélyező hatóság mellett a termelő is beleszólhatna az üzletbe. Hiszen mégiscsak én, mint termelő fizetek a kasszánál, és mint valós felhasználó tulajdonképpen a megrendelő is én vagyok – véli a Heves megyei elnök.

 


(NAKlap, 2017/1-2.szám)

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • 1 ha alatti belterületi telkek mezőgazdasági művelésének igazolásaAz 1 hektár alatti, művelés alól kivett belterületi telkek szőlő, szántó, gyümölcsös, kert művelési ág szerinti megművelésének igazolása iránti kérelmek benyújtása elektronikus úton.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
  • Egyéb NAK megkeresésNAK együttes védjegy használata, Jogsegélyszolgálat, Közérdekű adat megismerési iránti igény, Közhiteles adatbázisban való adatjavítás kérés, Védjegy bejelentés, Egyéb (Egyéb típusú ügy(menet) indítása előtt kérjük, győzödjön meg róla, hogy fenti választható űrlap kategóriák között, nincs-e megfelelő, mert konkrét ügytípus választással az ügyintézési idő jelentősen csökkenthető!)
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám