Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Kedvező termesztési tulajdonságai és beltartalmi értékei miatt egyre fontosabbá válik a tritikálé takarmányként történő hasznosítása.

Az egészséges hús előállításának feltétele az egészséges takarmány, s a tritikálénak nagy szerepe lehet ebben – mondta Bóna Lajos, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. igazgatója a kalászos termesztéséről és hasznosításáról rendezett nemzetközi konferencián.

Hangsúlyozta: beltartalmi értékei és bioaktív komponensei miatt egyre több állattartó gazdaság és takarmány-előállító cég alkalmazza a tritikálét; újdonság, hogy nem csak a szemtermést használják föl, hanem – a kukorica siló mellé – a zöld növényt is igénybe veszik a szarvasmarhák tömegtakarmányának dúsítására.

Mint az igazgató fogalmazott, a takarmányozás mellett a humán élelmezésben is egyre nagyobb szerepe lehet a gabonafélének az egészségtudatos táplálkozás térhódításával. A tritikáléőrlemény a kedvező rostösszetétel és a magas beltartalmi értékek miatt jól alkalmazható élelmiszeripari célokra.

Az elmúlt öt-tíz évben drámaian megnövekedett a hősokkos napok száma, és komoly problémát jelent az erős ultraibolya-sugárzás is. A hőstressz a kukoricát leperzseli, az erős UV-sugárzás pedig sterillé teszi a polleneket, a tritikálé viszont jobban bírja az időjárási anomáliákat – mondta a kutató.

A növény kedvező ökológiai tulajdonságokkal rendelkezik: tápelem-hasznosítása jó, a lemosódott elemeket – melyek előbb-utóbb a talajvízbe jutnának – mélyre nyúló gyökérzetével képes összegyűjteni. Mindenekelőtt a gyengébb talajok növénye, de a Szegeden nemesített, köztermesztésbe került GK szemes fajták kifejezetten meghálálják az intenzív termesztési viszonyokat, kísérleti körülmények között már előfordult, hogy egy hektárról több mint 13 tonnát takarítottak be belőle – részletezte Bóna Lajos.
Az elmúlt négy-öt évben némileg emelkedett a növény termőterülete, Magyarországon hozzávetőleg 130-140 ezer hektáron termesztenek tritikálét, ezzel a búza és az árpa mögött a harmadik legfontosabb gabonanövény.

Szegeden negyven ország szakembereinek részvételével kezdődött május 24-én tudományos tanácskozás a tritikálé termesztéséről és hasznosításáról. A május 26-án záruló konferencia végén a résztvevők megtekintik a nemzetközi demonstrációs fajtasort: a nemesítők a vetés előtt elküldték Szegedre mintáikat, a kutatóintézet tenyészkertjében pedig láthatják, magyarországi körülmények között hogyan fejlődtek és jelenleg milyen képet mutatnak a növények.

(MTI)