Magyar fölény az importtal szemben? A nagyobb vagy a kisebb a kelendő? Túlkínálat lehet a tökre oltás és a növekvő termelés miatt? Egyebek közt ez is téma volt az V. Nemzeti Dinnyefórumon.
A hazai dinnyefogyasztás kilencven százaléka magyar dinnyéből áll – mondta Feldman Zsolt, a Földművelési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács álta ötödik alkalommal megszervezett nemzeti dinnyefórumon. Az április 27-i rendezvénynek a tolnai Medgyesegyháza adott otthont. Az államtitkár kiemelte: a magyar dinnye felkerült a térképre a korábbi évek termékkóstoltatásai révén. Mint mondta, fogyasztásösztönző kampányok idén is lesznek, ugyanakkor nagyon alacsony a dinnyetermesztők szervezettségi szintje, emiatt nehéz lesz megfelelő pozíciókat kiharcolni a kiskereskedelemben. Szerinte a helyzet középtávon sem tartható, szükség van az együttműködésre. Elmondta: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) idén is kiemelten fogja ellenőrizni a dinnyeárusítókat és az őstermelőket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szigorodó ellenőrzési kötelezettségek miatt a termeléshez kötött támogatások kifizetése várhatóan ki fog tolódni májusra. A helyettes államtitkár kifejtette: a tervek szerint júniusban jelennek meg a kertészeti gépbeszerzésre fordítható pályázati kiírások, júliusban pedig a fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatásai; előbbire 10, utóbbira 1,8 milliárd forint lesz a rendelkezésre álló keret.
A tavalyi évről szólva Feldman Zsolt elmondta: a kertészeti ágazat kibocsátása 376,9 milliárd forint volt, ami a teljes mezőgazdasági kibocsátás 15,4 százalékát tette ki. A területalapú támogatási kérelmek alapján úgy látják, 1753 termelő 4702 hektáron termelt dinnyét 2015-ben, a termelési volumen az előző évekhez hasonlóan 200 ezer tonna körül alakult. Előadása végén felhívta a figyelmet arra, hogy az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitele révén a gazdák 25 millió forintig tárgyi biztosíték nélkül is vehetnek fel hitelt. Emellett – tette hozzá - a jelenleg kidolgozás alatt álló, új uniós szabályok alapján akár kamat- és költségmentes hitelt kaphatnak a magyar zöldség- és gyümölcstermesztők, ám egyelőre nem tudni, hogy mikortól.
Sándor László, a Nunhems Hungary Kft. ágazati szakértője elmondta, a legtöbbet exportáló Spanyolországban idén történelmi csúcsra emelkedett a dinnye termőterülete, 19 ezer hektáron termelik a növényt. Magyarországon is körülbelül tíz százalékkal nőtt a termőterület, viszont ismét a nagyobb méretű dinnyék törtek előre, ami a szakember szerint szembemegy a nemzetközi fogyasztói trendekkel, ugyanis egyre inkább a kisebb, 1,5-3 kilogrammos fajták a keresettebbek.
Oravecz Tamás, a Dinnyetermelők Országos Egyesületének elnöke a fórumon hangsúlyozta, hogy a dinnyetermelők legnagyobb ellensége jelenleg az időjárás, a hírek szerint Tolnában megfagyott a dinnye és Szabolcsban is problémák vannak. Szerinte a közeljövőben főként a piacszerzés okozhat majd problémát, ugyanis nagyobb területen vetettek idén az időjárási viszonyoknak jobban ellenálló tökre oltott dinnyét, emiatt nagyobb termés is várható. Hangsúlyozta: idén is fontos lenne az áruházláncokkal megállapodni arról, hogy a hazai dinnye beérésekor leállítják az importot.
Illusztráció: Dinnyeszüret 2015-ben Jászapátiban (MTI fotó)
(Forrás: MTI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön