Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara dísznövény alosztálya 2019-es munkaprogramjában kiemelt szerepet szánt a hazai zöldfelület-gazdálkodás fellendítésére. E munkához jól illeszkedett a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2019. december 2-7. közötti svájci és franciaországi szakmai tanulmányútja.

A tanulmányút középpontjában a lyoni Paysalia kertészeti kiállítás volt, melyen a zöldfelület-gazdálkodás legújabb műszaki és környezetbarát technológiát, a sport és golfpályák építését, ezek fenntartását szolgáló technológiáit mutatták be. A kertészeti kiállítás mellett a szakmai egyeztetéseknek köszönhetően mind Lyon, mind pedig Zürich zöldfelület-gazdálkodását, parképítését is megismerhették a küldöttség tagjai, és egy francia termelői tulajdonú kutatóintézetbe is ellátogattak.

Famúzem, ENEA Gmbh, Zürich

2010-ben nyitotta meg kapuit és közel 7500 négyzetméteren terül el a Zürichi-tó közelében a Famúzeum, mely Enzo Enea svájci tájépítész munkáját dicséri. A szakember kiválóan ötvözte a tájépítészet, a botanika, a művészet, az építészet és a formatervezés világát, így egyedülálló élményt nyújt a kertek és a művészet iránt érdeklődők számára. Nemcsak művészeti érték csupán, hiszen itt található a világ egyik legjelentősebb fagyűjteménye: több mint 3000 exkluzív fajtát tartalmaz.

A művészeti értéke mellett kutatási munkát is végeznek és szaporítóanyag-előállítással, fajtanemesítéssel is foglalkoznak, így lépve be az üzleti világba. A kert mindemellett menedékhely is a növények számára, hiszen több építkezésről is kerültek ide mentett fák és egyéb növények, melyek ma hozzájárulnak a kert egységéhez, egyediségéhez.

Oerliker Park, Zürich

A Grün Stadt Zürich története közel 160 évvel ezelőtt indult a város akkori építőmesterének felügyelete alatt. Ma már közel 500 alkalmazott és további 50 gyakornok dolgozik azon, hogy a város élhető és zöld maradjon. A teljes város zöldfelületének tervezéséért, fenntartásáért és üzemeltetésért felelnek, és folyamatosan dolgoznak az állatok és más élőlények életterének megőrzésén, párhuzamosan a városlakók sport-aktivitásának növelésén.

Zürichben közel 2,5 millió négyzetméter felületet kezelnek, ahol egyik oldalon az örökségvédelemnek, másik oldalon a modern kori multifunkcionális használatnak is meg kell felelniük. A parkok szabadon látogathatók a hét minden napján, 24 órában. A nyitott terek alakítása és a lakossággal együtt való fejlesztése az egyik fő cél, központban a biodiverzitás növelésével. Jelenleg közel a város felszínének negyedét erdő borítja, jelentős – és a svájciaknak fontos is a – sportolásra alkalmas felületek száma. A városi terveken túl mintegy 6000 család foglalkozik a városban közösségi kertekkel: itt odafigyelnek ezek városi elosztására, továbbá szabályozzák a kertekben alkalmazható megoldásokat, irányítva a lakossági kertek fenntarthatóságát, a biológiai gazdálkodást. Ezek a közös terek segítik a városban élő különböző nemzeti, etnikai csoportjainak vegyülését, interaktív kapcsolatfelvételét, ezáltal egy nyugodt és összekovácsolt társadalmat teremtve.

A zöldfelület-gazdálkodás egyik jelentős eleme a digitalizáció: ez jelentős kezdeti erőfeszítést igényel, de ma már pontosan tudják, hol milyen zöldítés, gyep, évelő növények, fák találhatók. Hosszú távon ez elengedhetetlen feltétele a hatékony munkaszervezésnek, okos karbantartási munkálatoknak, további tervezésnek. Ehhez azért is szükség van, mert a számítások szerint 2040-re a lakosság várhatóan közel további 100 000 fővel növekedni fog, így eléri az 550 000 főt. A digitális fejlesztésnek köszönhetően így már előre tudnak tervezni, hol építhető még lakóépület, hol hozható létre új munkahely úgy, hogy a lakásoktól kb. egy 400 m sugarú körben továbbra is legalább 6-8 négyzetméteren zöldfelület maradjon.

A városi zöldfelület-gazdálkodás a klímavédelem szempontjából is elengedhetetlen. A hőmérsékleti adatok alapján látszik, hogy Svájcban átlagosan 2 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, 2060-ra további 5-6 fokos növekedést jeleznek. Ha sikerül megfelelni a párizsi klímaegyezmény feltételeinek, akkor ez a növekmény 2-3 fokra csökkenthető. Ehhez egy komplex terv szükséges, figyelembe véve közlekedés- és építőipari tervezést, és a zöldfelület-gazdálkodást is.

Ahhoz, hogy le tudjon hűlni a város, fontos, hogy az erdőkből átjutó légáram át tudjon jutni a városon, ez által hűtve azt. Biztosítani kell, hogy friss levegő áramolhasson be: ehhez úgynevezett légcsatornákat kell kialakítani. Itt mind a karbantartásnak, mind az épületeknek nagy szerepe van: fontos, hogy ne építsünk épületeket ezekbe a légcsatornákba, mert ezzel növelhetjük a város légszennyezettségét.

Mivel a lakosság és az épületek száma várhatóan növekszik, a rendelkezésre álló tér pedig nem, már most dolgoznak egy koncepción, ami a vertikális zöldfelületek kialakítását célozza meg. Alternatív megoldásokat keresnek a parkolók és épületek tetejének beépítésére, a homlokzatok zöldítésére. Ehhez viszont megfelelő műszaki, jogi és pénzügyi keretfeltétel kell.
2001-ben indult el egy nagy regionális fejlesztési projekt, melyben kialakításra került az Oerlikon Park. Ez volt az első a négy park közül. A közelben épültek az MFO-park (2002), a Louis-Häfliger-park (2003) és a Wahlenpark (2005), amelyek mindegyike megfelel a helyi igényeknek. Összességében ezeket a parkokat a kortársak nyílt tértervezése és a tájépítészet trendjei hozták létre, a fejlesztés során a korábban városi és ipari kerület új arculatot kapott. Mindazonáltal fontos, hogy egy-egy park átadása nem jelentette azok elhanyagolását: ahogy új lakótereket alakítottak ki a parkok körül, konzultálva a lakossággal, úgy alakítják tovább folyamatosan a tereket, és teszik élhetővé, vonzóvá.

Zürich vezetése fontosnak tartja a zöld tervezést, és kiemelték, hogy nem szabad elveszni a részletekben. Ezt segítve 2019-ben felülvizsgálták a korábbi terveket és elkészült az új „zöld könyvük”, mely meghatározza az alapvető fejlesztési irányokat. Munkájukat igazolja, hogy az életminőséget – politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat – vizsgáló Mercer nemzetközi tanulmányban Zürich évek óta az élbolyban, 2019-ben is a 2. helyen szerepel európai viszonylatban. Náluk csak Bécs ért el jobb értékelést.

Paysalia, Lyon

A Paysalia Franciaország legnagyobb kertészeti rendezvénye, amelyet idén a Green City témakörére épülő nemzetközi konferencia és előadásaik színesítették, továbbá a kísérő rendezvénye, a Rocalia, a „kövek rendezvény”. A rendezvényen a kiállítás marketingigazgatója és a rendezvény szervezői fogadták a teljes magyar csoportot, továbbá a Magyar Díszkertészek Szövetsége vezetőségének lehetősége nyílt egy nemzetközi egyeztetésre a francia Val’hor – kertészeti, kertművészeti és tájépítész szakembereket felölelő – szakmaközi szervezettel.
A kiállításon megfigyelhető volt a környezetvédelmi szempontok erős befolyása: már most igyekeznek a gyártó cégek megfelelni a különböző jelenlegi és jövőbeni elvárásoknak, mely például már alapanyag-használatban is megmutatkozik. A helyszínen került megrendezésre egy kertészeti verseny is. A feladat egy városi tér kialakítása volt.

Lyon parkjai

Lyon északi részén, a Rhone folyó mellett helyezkedik el a város legnagyobb, ingyenesen látogatható 97 hektáros közparkja, a Parc de la Téte d’Or. A közpark részét képezi egy állatkert és egy botanikus kert is, mely Európában egyedülálló gyűjteményekkel rendelkezik. Jelenleg 100 fő foglalkozik a kert fenntartásával, ebből 40 a botanikus kertben, 60 a parkban és az állatkertben (ebbe beletartoznak a kertészek mellett az adminisztratív és rendezvényszervezéssel, oktatással foglalkozó szakemberek is). A nagyon sok látogató és rendezvényigény miatt elfogadtak egy olyan helyi jogszabályt, ami segít a parknak visszautasítani a nagy rendezvények befogadását azért, hogy fenntarthassák ezt az életközösséget. A biodiverzitás és az ökológiai növényvédelem nagy hangsúlyt kap itt is. A park fejlesztése és fenntartása mellett fontos a tanítás is: az állampolgárokat oktatják a növényekről, a gondozásuk módjáról, a természetvédelemről. E mellett a kutatási is jelen van: egy állandó kísérlet is folyik, ahol a járókelők értékelhetik egy mobilapplikáció segítségével a faládákba kihelyezett egynyári növényeket, örökzöldeket. Az értékelés alapján dolgoznak a növénynemesítők tovább.

Lyonban jelenleg 530 000 fő lakik, a közeli agglomerációban további 2 millió fő. Közigazgatását tekintve hasonló a rendszer, mint itthon: kerületi és főpolgármesteri rendszer is van. Például az utak a kerületekhez tartoznak, de a városi zöldterületeket kizárólagosan a főpolgármesteri hivatal kezeli, ettől lesz egységes. Jelenleg 400 fő dolgozik zöldfelület-gazdálkodással. A foglalkoztatottak fele kertész, a többiek tanítók, adminisztrációval és rendezvényekkel foglalkozók.

Minden zöldfelületet egységesen a főpolgármesteri hivatal kezel, a városi büdzsé kb. 3 %-át fordítják zöldfelület-gazdálkodásra. A kiadásokat többnyire városi adókból fedezik. Fasorok szinte mindenhol megfigyelhetőek, jelenleg kb. 80000 fa van Lyonban, melyek a hőmérséklet-szabályozásban is fontos szerepet játszanak. Várostervezésben Zürichhez hasonlóan az az elv, hogy mindenkinek a lakóhelyétől 300 m-re legyen egy zöldkert is. Ehhez van 2-3 nagy park, de van nagyon sok közeli, kics park is. Az emberek folyamatosan használják ezeket, látványosan 16 óra a csúcsidő: iskolai tanítás után rohamozzák meg a gyerekek. A szabadidő eltöltéséhez kb. 200-250 városi, zöldített játszótér áll a gyerekek rendelkezésére. A zöldfelületek bővítéséhez már a kerületek által kezelt szabad útburkolati tereket is zöldítik, melyek fenntartása és kezelése szintén a város feladata. Lyon teljes területe 4600 hektár, ebből kb. 460 ha park és kert. De felülről nézve már majdnem az összterület 40%-a zöld.

A domboldalakon meghagyták az erdős részeket, folyamatosan végzik a faápolást. Az emberek biztonsága miatt is fontos a fák gondozása: ha kidőlnek, a városé a felelősség és akár komoly károkat is jelenthet a nem megfelelő fenntartás, kezelés. Az erdős részek mellett a várost átszelő folyókat is bevonták a tervezésbe: vízi kertet építettek és hajózási útvonalat is kialakítottak. Gyalogutat is emeltek újra a folyópartra, hogy járható legyen. A várostervezésben a kortárs képzőművészek is aktívan részt vesznek, de a jelenlegi működés az építészek, építőmérnökök, kertépítők, hidraulikus mérnökök és művészek harmonikus együttműködését igazolja.

Astredhor Kutató Intézet, Brindas

Az intézet termelői igényként jött létre 1986-ban és ma is a régió kertészei tartják fent. Kertészeti és más haszonnövények kutatását végzik, mint paradicsom, saláta, hiszen a díszkertészet mellett jelentős a zöldségtermelés is. Valódi szakemberek vezetik az intézetet, így ők döntik el a különböző kutatási irányokat is, a politika és egyéb szervezetek kevésbé befolyásolják a működésüket. Fontos, hogy nem konkurálnak a kutatási területen, harmónia és egyetértés van a kutatásban és a tudásátadásban, melyre nagy hangsúlyt fektetnek. Jelenleg itt is olyan környezet-és munkaerő kímélő, energia hatékony, ezáltal takarékos megoldásokon dolgoznak, fejlesztenek, ami mind a jelenlegi kihívásoknak, mind a közelgő jogszabályi változásnak megfelelnek.

Összegzés

Az utazás tapasztalata, hogy komoly városi zöldfelület-gazdálkodás tényleges koncepció és különböző szakterületek együttműködése nélkül nem valósulhat meg. Általánosan igaz, hogy a külföldi elemek mindegyike azonban nem ültethető át egy az egyben a hazai gyakorlatba, bizonyos jó gyakorlatok viszont beilleszthetők a várostervezésekbe. A magyarországi önkormányzatok elvétve alkalmaznak települési főkertészeket, ezt a tisztséget általában a helyi főépítészek töltik be. Az élhetőbb városok koncepciójának és megvalósításának kialakítása kapcsán azonban már most látszik, hogy az ilyen jellegű feladatok ellátásához valódi kertészeti szakemberek bevonása lenne szükséges. Csupán a zöldítéstől nem szűnik meg például a szmog: itt a közlekedéstervezés (pl. terhelés csökkentése) és építőipar (pl. légcsatornák kialakítása) együttműködésére is szükség van a valódi eredményekhez.

A tervezés mellett a gyakorlati kutatás is fontos pont lehet a jövőben. Itthon javarészt csupán hallani lehet a jövőbeni megszorításokat, a környezetvédelmi akcióterveket, de kevesen ültetik át a gyakorlatba, hiszen ma még inkább többletkiadást jelent a termelésben és kevésbé hosszú távú befektetést. Egy hatékonyabb kutatómunka, ahol a tudás azonnal a gyakorlatba ültethető, nagyban hozzájárulna a hazai kertészeti, díszkertész-ágazat fejlődéséhez.


(NAK/MGI/Horváth Vivien)