Az utóbbi időben több olyan kedvező folyamat indult el a Kínai Népköztársaságban, amelyek bővíthetik az ország iránt érdeklődő magyar élelmiszeripari szereplők exportlehetőségeit, főként az állati eredetű élelmiszerek terén.
A Kínai Népköztársaság régóta fontos felvevőpiaca a magyarországi élelmiszerexportnak. Kiváló kormányzati és gazdasági kapcsolatainknak köszönhetően (jelenleg két mezőgazdasági szakdiplomata és három külgazdasági szakdiplomata állomásozik itt), illetve az érintett vállalkozások növekvő aktivitásának eredményeként az agrár/élelmiszerexportunk több mint öt éve dinamikusan bővül. A kedvező képet árnyalja ugyanakkor, hogy Kína jelentős késéssel, csak 2018-ban oldotta fel a Magyarországon megjelent madárinfluenza következtében bevezetett átmeneti korlátozásokat.
A magyar hatóság által sikeresen megfékezett madárinfluenza-járvány mellett továbbra is nehézséget jelent az afrikai sertéspestis (ASP) magyarországi jelenléte következtében bevezetett kínai exporttilalom. Az ASP okozta piackorlátozások jelentősen visszavetették a magyar cégek exportteljesítményét. Az utóbbi időben azonban olyan változásokat tapasztalhatunk, amelyek bővíthetik a kínai piac iránt érdeklődő magyar vállalatok exportlehetőségeit.
Kínában eddig több hatóság felelt az egyes országok és a külföldi élelmiszeripari vállalatok regisztrációjáért és engedélyezéséért. Annak érdekében, hogy az engedélyezési folyamatokat felgyorsítsák, az országok és üzemek engedélyezése a miniszteri szintű hatáskörrel rendelkező Kínai Vámügynökséghez (GACC) került.
A folyamatnak már látszanak a részeredményei. Az átszervezésnek, és persze a magyar Agrárminisztérium több évi munkájának köszönhetően, 2019 áprilisában Magyarország és Kína között megszületett a baromfihús exportjának folyamatait szabályozó bilaterális protokoll, amely megalapozza a magyar cégek jövőbeni lehetőségeit. A protokollban rejlő lehetőségek kiaknázásához mindenképpen szükséges, hogy a baromfifeldolgozó cégek felismerjék a kínai piacban rejlő potenciált, és minél többen jelentkezzenek az exportra.
A kínai piacnyitást az a tény is felgyorsíthatja, hogy a kínai fogyasztók biztonságos ellátásához egyre nagyobb mennyiségű importárura, valamint helyettesítő termékre, pl. egyéb állatfajokból származó húsokra is szükség van. Ennek elsődleges oka, hogy a Kínában megjelent ASP a sertésállomány drasztikus csökkenését eredményezte, és ellátási zavarokat okozott. Az óriási igény a jelenleg szünetelő magyar sertéshús-szállítások újbóli engedélyezését is felgyorsíthatja.
A különböző állati eredetű termékek kiszállításához elengedhetetlen országengedélyek, és az üzemi szintű regisztráció ugyanakkor nem elegendő a sikeres exporttevékenységhez. Az Agrárminisztérium valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium évtizednyi munkájának köszönhetően 10 termékkategóriában megvan az engedély a kiszállításra (pl. marhahús, tej/tejtermékek, vízibaromfihús), ugyanakkor több árufajtánál csak részsikerekről számolhatunk be. A magyar kormány szerteágazó tevékenységével, különböző szervezetek közreműködésével (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Agrármarketing Centrum, HEPA Zrt. attaséi hálózat) hathatósan tudja segíteni a magyar vállalkozások külpiaci terjeszkedését, azonban ahhoz, hogy a kiváló magyar élelmiszerek Kínába irányuló exportvolumene jelentősen bővüljön, a cégeknek maguknak is mélységében ismerniük kell a helyi kultúrát. Amennyiben ez saját forrásból és tudásból nem megvalósítható, számos olyan tanácsadó cég áll rendelkezésre, akik a kínai piacot mélységében ismerik, és helyben is tudják a cég érdekeit képviselni.
A keleti nyitás politikája továbbra is meghatározó a kormány exporttevékenységében, vagyis a vállalkozások továbbra is hathatós támogatásra számíthatnak a kínai expanzióra vonatkozóan. A kormányzati szándék megvan, és kedvező folyamatok zajlanak, nem szabad elfelejteni, hogy a türelem továbbra is kulcskérdés a kínai piacon. 2-3 év is kellhet a vállalkozások stabil piaci jelenlétének megteremtéséhez.
Racskó Tamás/NAK