Felavatták és üzembe helyezték a Bács-Kiskun megyei Mélykúton a Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. új gyárát január 28-án. A beruházás 40 millió euróba került.
Kiss István, a Hunent Zrt. igazgatóságának elnöke köszöntőjében kifejtette: 2013-ban döntöttek a beruházás megindításáról, az alapkőletétel 2017-ben történt meg, és bő egy év alatt megvalósult a projekt, létrejött Európa egyik legkorszerűbb víziszárnyas-vágóhídja. A fő cél a kapacitásbővítés és hatékonyságnövelés volt. A 8,5 hektáros telken létrejött új üzem vágási kapacitása naponta 50 ezer kacsa vagy 25 ezer liba. Az üzemben a legújabb technológiákat alkalmazzák: létrehoztak egyebek mellett egy egyedi logisztikai központot egy számítógép-vezérlésű hűtőházzal.
A Hunent Magyarország egyik legnagyobb víziszárnyas-feldolgozója, több mint 150 éves hagyománnyal rendelkezik. A cég fő profilja a pecsenyekacsa-feldolgozás. E termékeket egészben, darabolva, előhűtve, fagyasztva forgalmazzák. Kínálatukban szerepelnek elősütött és késztermékek, és ezen felül konkrét vevői igények alapján is készítenek termékeket export- és belföldi partnereiknek.
Kiss István közölte: a cégcsoport a térség közel 700 munkavállalóját alkalmazza, 20 milliárd forintot meghaladó árbevételével pedig hozzájárul az exportorientált magyar gazdaság teljesítményéhez. Elmondta, hogy egy újabb feldolgozóüzem építését is tervezik, ez várhatóan 2020-ra valósul meg.
Az új üzemben beindult a termelés
Az ünnepségen Orbán Viktor kormányfő hangsúlyozta, hogy Mélykút a mai naptól fogva egész Európa egyik legmodernebb víziszárnyas-feldolgozó üzemével büszkélkedhet. Kiemelte, hogy a 350 új munkahelyet teremtő 40 millió eurós beruházást egy magyar családi vállalat hozta tető alá. Hozzátette, jó esély van arra, hogy megindulhatnak majd a fejlesztés következő szakaszának munkálatai is.
A beruházási összeg tekintélyes hányadát a vállalat biztosította, a kormány több mint 4 milliárd forinttal vette ki belőle a részét, míg a költségek felét is meghaladó összeget a nemzetközi tulajdonban, orosz részvétellel működő Nemzetközi Beruházási Bank adta. Utóbbival kapcsolatban hozzáfűzte: ez az első beruházás, amelyet az utóbbi időben a bank Magyarországon támogatott.
Orbán Viktor megjegyezte továbbá, hogy a mostani beruházás jó hír a környéken élő gazdáknak, akik nyugodtabban tervezhetik a jövőjüket, lesz munkájuk.
– A beruházás egyértelmű jele annak is, hogy a magyar baromfiágazat tovább szárnyal majd – mondta, kiemelve, hogy az új üzemmel Magyarország megőrizheti előkelő második helyét Európában a minőségikacsa-termelésben. (MTI) (fotó: MTI)
Újraindulhat a hazai sertéshús exportja Szingapúrba
A szingapúri Agro-Élelmiszer és Állategészségügyi Hatósággal (AVA) kötött megállapodásnak köszönhetően ismét lehetővé vált a magyar vállalatok számára a sertéshús és nem hőkezelt sertéshúskészítmények Szingapúrba történő kiszállítása. Az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, dr. Bognár Lajos országos főállatorvos az első hazai afrikaisertéspestis-eset megjelenése óta tárgyalt szingapúri kollégájával a hazai sertéshús-export újraindításáról. Idén januárban főállatorvosi látogatásra került sor a távol-keleti országban, melynek során hazánk szingapúri nagykövetségének támogatásával megszületett a regionalizációs megállapodás a kiszállításokhoz szükséges feltételekről. A döntés eredményeként az afrikai sertéspestis vaddisznóállományban történő előfordulása esetén már nem az egész ország, hanem csak a kitöréssel érintett, illetve a korlátozás alatti területek kerülnek tiltólistára a szingapúri kiszállítások során. (AM Sajtóiroda)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön