Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A megfelelő vállalatirányítási elv alkalmazásával hatékonyabban működtethető egy élelmiszer-előállító vállalkozás is – derült ki a kamara élelmiszeripari igazgatóságának 2018. november 20-i tanácskozásán. A leannel, a TPM-mel, a projektmenedzsmenttel tanácsos ismerkedni.

A „versenyképesség-javítás” és a „hatékonyság-növelés” ma általában az a két bűvös szó, ami a legtöbbször elhangzik a magyarországi agrárgazdasági cégek jövőbeli feladatai kapcsán. Persze az egyik a másikból is következik: ha hatékonyabban működik egy vállalkozás, akkor jó eséllyel versenyképesebb lehet a saját piacán. Ugyanakkor a hatékonyságot többféle mutatóval is lehet mérni, így többféle módon lehet rajta javítani.
– A hatékonyság-növelést például nem csak pénzügyekben történt változással lehet elérni, hanem a vezetési tevékenység átalakításával is – jelezte Keleti Marcell, a NAK élelmiszeripari igazgatója, hogy az igazgatóság által szervezett 2018-19-es szakmai konferenciasorozat keretében miért is lett téma a vállalatirányítási új irányelvek.

Az egyik ilyen új irányelv a lean. Érdemes előbb a definíciót rögzíteni, hogy ez mit is jelent: egy szervezési, irányítási rendszer, amellyel a vállalat minél gazdaságosabban, a lehető legkisebb erőforrás, idő és energia felhasználásával állítja elő a termékeit/szolgáltatásait. A vezetéstudomány megállapítása szerint: amiért a vevő nem fizet, azt a lean veszteségnek (pazarlásnak) tekinti, és a munkafolyamatok hatékonyságát ezeknek a veszteségeknek a megelőzésével, megszüntetésével vagy minimálisra csökkentésével növeli.

Tömpe László, a Pannon Egyetem címzetes egyetemi docense leszögezte, a lean nem iparágfüggő, így bevezetése az élelmiszer-előállító vállalkozásoknál is indokolt lehet, és hatékony szinte minden üzleti folyamatban (gyártás, számlázás, mérnöki folyamatok stb.), továbbá már minimális invesztícióval eredményt hoz. Mint mondta a lean-nek öt alapelve van, amire a bevezetés során törekedni kell: meghatározni, hogy milyen értéket állít elő a cég, azonosítani az értékáramot és a veszteségeket, folytonossá tenni az értékáramot, csak azt előállítani, amire vevői igény van, és törekedni kell az értékáram tökéletesítésére. Hozzátette, a cél az ideális működési állapot elérése, így ezt szükséges szintén meghatározni, az eléréséhez tervet készíteni és stratégiát alkotni – a siker pedig nem marad el. Ha a lean módszer jól működik, akár 30-40 százalékos hatékonyság-növekedés érhető el, összességében pedig a pozitív „mellékhatása” az üzleti eredményben is jelentkezhet.

Hogy érthető legyen, milyen apróságok is jelentik a leant, néhány példát is mutatott: egy-egy munkafolyamat gördülékenységét segítheti – az iroda helyett – a gép mellett elhelyezett műveleti leírás, vagy éppen egy üzem területére felfestetett, a rakodókocsik állandó tárolóhelyét jelző színes jelölések. Ha ugyanis a dokumentumért nem kell az irodába rohangálnia egy dolgozónak, vagy a kocsik mindig ugyanott lelhetőek fel, akkor komoly időveszteség takarítható meg.

A lean „szoros barátjának” nevezte a TPM-et (Total Productive Maintenance) Tömpe László, amit az alkalmazott technológiáknál érdemes követni. A TPM magyarul teljes körű hatékony karbantartást jelent, és ez a folyamat az összes dolgozó részvételével, az összes veszteségforrás (meghibásodások, átállási veszteségek, kisebb leállások, csökkentett sebesség, selejt, újramegmunkálás) megszüntetésével, a berendezések teljes életciklusa alatt tart. (Tömpe László előadása pdf itt (6.62 MB) érhető el.)

– A lean akkor jó, ha van verseny, ha van miért bevezetni – utalt arra Gazsi Zoltán, a friss salátákat feldolgozó Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, hogy mely cégeknek lehet hasznos ez az irányítási rendszer. – Mi 2009 óta használjuk, és megérte bevezetni.

A szakember hozzátette, náluk a veszteség-megállapítás két módon történt. Egyfelől ötletládát helyeztek el a cég telephelyén, ahová a dolgozók – név nélkül – bedobálhatták azokat a leírt észrevételeket, amelyeket problémának és kiküszöbölhetőnek tartanak, másfelől alkalmaztak egy lean-szakértőt, akinek az volt a feladata, hogy szintén rámutasson a hibákra. Mert Gazsi Zoltán szerint egy vállalatirányítási, illetve termelési folyamatban sok olyan tevékenység van beragadva, amit feleslegesen végeznek és nem figyelnek rá. Mint mondta, a dolgozói jelzések alapján több mint 300 eset derült ki, ezek között volt, aminek megoldása egyéni döntést igényelt, volt, ami a berendezések hatékonyabbá tételét érintette, a harmadik csoport pedig olyan rendre előforduló típushiba volt, amelynek nem találták eddig az okát.

Úgy vélte, a lean lényege, hogy a dolgozói elégedettséget javítsa, ugyanis, ha a munkafolyamatokban – legyen az irányítási vagy termelési – egy munkavállaló nem szívesen vesz részt, akkor veszteséget állít elő. A másik oldalról nézve szerinte a lean igenis pénzkérdés, mivel meg kell fizetni a hozzáértő szakembert, de ez a befektetés megtérül.
– Viszont lean nélkül fejlődni nem lehet! – vonta le talán a konferencia résztvevői számára is hasznos következtetést Gazsi Zoltán. (A szakember előadása pdf itt (2.24 MB) érhető el.)

Kiemelt személyek: a projektmenedzser és középvezetők

Az mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a projektmenedzsment viszonylag „szűz” terület – állapította meg egy másik népszerű irányítási módszer ágazatbeli hiányát Bakos Sándor, a Szinergia Kft. vezető tanácsadója. A tankönyvi meghatározás szerint a projektmenedzsment az erőforrások szervezésével és azok irányításával foglalkozó szakterület, melynek célja, hogy az erőforrások által végzett munka eredményeként egy adott idő- és költségkereten belül sikeresen teljesüljenek a meghatározott cél elérése érdekében létrejött projekt céljai. Bakos Sándor szerint az élelmiszeriparban főleg a termék- és a csomagolásfejlesztésben lehet hasznos a projektjellegű tevékenység. Úgy vélte, a sikeresség leginkább a fő felelős projektmenedzser emberi kvalitásain, illetve a vállalati felsővezető támogatásán múlik. (Előadása pdf itt (600 KB) érhető el.)

Molnár Éva, az Apave Magyarország Kft. coach szakembere pdf előadásában (600 KB) a középvezetők fontosságára hívta fel a figyelmet, mivel ők azok, akik operatív szinten a megfelelő minőségben, gazdaságosan, a szabályok betartásával és minimális veszteséggel biztosítják a cég feladatainak végrehajtását.

A tanácskozáson Kapronczai István, az AKI nyugalmazott főigazgatója a hazai élelmiszeripar jövőjéről és fejlődésének feltételeiről tartott pdf előadást (1.20 MB) .

(nak.hu/RF) (fotó: Lévai Zsolt/NAK)