„Piacra jutás közösségi agrármarketinggel” címmel a leghatékonyabb megoldásokról tartott előadást Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója az Agrárszektor 2019 Konferencián Siófokon, ahol azokat az élesedő piaci versenyben felértékelődő technikákat elemezték, amelyekkel sikeresebbé tehető az értékesítés az agráriumban is.


A szakember a pódiumon a hazai KKV-k fejlődésének és versenyképességének kulcsaként többek között a magyar mezőgazdaság GMO mentességének fenntartása, a Hungarikum termékek és az adat alapú tudás kiteljesedése, a tudásmegosztás, a magasan képzett munkaerő bevonása, továbbá az egyedi, magas feldolgozottságú, minőségi termékkínálat bővítése által kínált lehetőségeket taglalta.

Előadásában Ondré Péter a magyar versenyképességet befolyásoló digitális marketing trendekről és a jelenleg legnépszerűbb közösségi média automatizációs rendszerekről is beszélt, elemezve azokat a módszereket, amelyekkel hatékonyan ösztönözhető a hazai agráriumból és élelmiszer-ágazatból kikerülő termékek kereslete.Az AMC tevékenységét meghatározó stratégiai irányok és fő prioritások mellett az AMC vezetője szót ejtett a közösségi marketinggel kapcsolatos állami stratégiáról is. Kitért továbbá azokra a közösségi marketing promóciós eszközökre, amelyek közvetlenül, vagy közvetetten járulnak hozzá a magyar termékek piacra jutásához.

Komoly érdeklődés övezte a tájékoztató azon részét, amelyben az AMC ügyvezető igazgatója azokról a külföldi kiállításokról és vásárokról beszélt, amelyekre 2020-ban az AMC 90%-os anyagi támogatását pályázati úton nyerhetik el a magyar cégek. Az AMC által támogatott külföldi közösségi stand megjelenések révén azok a magyar kiállítók mutatkozhatnak be termékeikkel nemzetközi szintéren, akik termékkínálatukkal a belpiaci lehetőségek mellett az exportpiacokon is jelentős sikerekre számíthatnak.

– A nürnbergi Biofach, a szingapúri Food and hotel Asia, a moszkvai Prodexpo és a dubaji Gulfood eseményeire már lezárult az akvirálás. További 6 országban azonban még bizonyosan jelen lesz az AMC közösségi standja magyar partnereivel, érdemes tehát az agráriumban tevékenykedő cégeknek követnie az AMC honlapján megjelenő felhívásokat, különösen akkor, ha Japánba, Szingapúrba, Hollandiába, az Egyesült Államokba, vagy Franciaországba tervezik exportpiacaikat bővíteni – jelentette ki Ondré Péter. Hangsúlyozva, hogy a külpiaci megjelenést támogató kínálat – a pótlólagos források függvényében - ráadásul még bővülhet is, hiszen a hazai exporttevékenység bővítése jótékonyan hat Magyarország GDP-jére, így a költségvetési támogatások, e területeken bizonyosan megtérülnek.

Az AMC ügyvezető-helyettese, Giczi Gergely az „Új szupervédjegy az élelmiszerpiacon” címmel rendezett szekció felszólalójaként arról az új állami védjegyrendszerről értekezett, amelyet az Agrárminisztérium a hazai élelmiszergyártók számára piaci megjelenésük hatékonyságának növelése érdekében hozott létre. A szekció résztvevői analizálták azokat a kritériumokat, amelyeket az új állami védjegyet magán viselő termékekkel szemben támasztanak. A védjegyhasználat elnyeréséről döntő minősítési követelményrendszer kapcsán az élelmiszerekkel kapcsolatos kereskedelmi elvárások változásairól is szó esett.

A jelen lévő Zsigó Róbert, államtitkár (Agrárminisztérium), Éder Tamás, elnök (Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége), Papp Gergely, szakmai főigazgató-helyettes (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), Haluska Adrienn, kutatásfejlesztési- és minőségirányítási igazgató (Pick Szeged Zrt.) és Kovács Herman, igazgató (NAGISZ Zrt.) a szekcióülésen az élelmiszeri vállalati márkák és az élelmiszerláncok saját márkás termékeinek hazai élelmiszerpiacon, illetve üzletláncoknál betöltött szerepét is elemezték, azt a követelményrendszert boncolgatva, amelyet a multicégek a belistázott termékektől és beszállítóktól várnak el. (AMC)

 


Dinamikusan fejlődik a magyar élelmiszeripar

Az erősödő magyar gazdaság és az emberek növekvő reáljövedelme a hazai élelmiszeripar lehetőségeit is bővítik, ugyanis idén csak az első félévben több, mint 5 százalékkal nőtt az értékesítésük. A mezőgazdasági termelők számára ez rendkívül nagy jelentőséggel bír, mivel az erős élelmiszeripar stabil és kiszámítható piacot jelent számukra is – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Magyar Édességgyártók Szövetsége rendezvényén.

Az „Innováció, jövőkép és fenntarthatóság az édességgyártásban” című konferencián szólt arról is, hogy a nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének több, mint a felét az agrárium adta, ami jól jelzi a helyünket a gazdaságban. 2010 óta az élelmiszeripar jövedelmezősége és eredményessége is jelentősen növekedett. Az elmúlt 9 évben az ágazat teljes árbevétele 2800 milliárd Ft-ról közel 4 ezer milliárd Ft-ra mintegy 50 százalékkal nőtt. A hazai vállalkozások fejlesztéseinek és a kormány következetes stratégiájának köszönhetően a magyar élelmiszeriparban évről-évre növekszik a feldolgozottság mértéke is.

Az agrártárca államtitkára elmondta, hogy a hazai édességgyártás eredményessége az elmúlt időszakban látványos növekedést mutatott. Több, mint 200 vállalatot tartanak ezen a területen nyilván, közel 5 ezer foglalkoztatottal,  ágazat árbevétele pedig 2018-ban meghaladta a 211 milliárd Ft-ot, nyeresége a 9 milliárd Ft-ot. A 2021-2027-re tervezett beavatkozások közül az „Innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatása” és a „Szemléletformálás” előirányzatok meghatározóak lehetnek az ágazat számára, mert mind a termékeket, mind a csomagolást érintő innovációban eddig is komoly eredmények születtek. (MTI)