Nemzetközi szervezetek
A nemzetközi gazdasági térben, így az agrár-élelmiszeripari együttműködésben és érdekérvényesítésben is az erő az összefogásban rejlik. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara évtizedes múltra visszatekintő, jól működő nemzetközi kapcsolatai segítenek abban, hogy a magyar agrárium érdekei közvetlenül is megjelenjenek a nemzetközi szakpolitikákban, valamint, hogy a magyar agrárcégek minél hatékonyabban jelenhessenek meg a külpiacokon.
A Kamara külkapcsolatai révén tevékenyen részt vesz a Visegrádi Együttműködés (V4) keretében az azonos problémákkal küzdő szomszédos országok agrárkamaráival történő információáramlásban, a Kárpát-medencei gazdák egyeztető fórumán belül (KEF) a Kárpát-medence országaiban működő szervezetekkel való együttműködésben, az uniós Copa-Cogeca, valamint a globális szintű World Farmers’ Organisation (WFO) ágazati összefogásban és érdekképviseletben.
A nemzetközi szervezetek céljainak, tevékenységének megismeréséhez kattintson a szervezet logójára!
 |
||||
 |
||||
 |
 |
 |
|
 |
|
||||
 |
- Részletek
Története
A kárpát-medencei gazdaegyüttműködés élénkítésének és intézményesítésének ötlete a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) tagszervezete, az Orosházi Gazdakör részéről merült fel, amely a gyakorlatban hosszú ideje fennálló, de területileg korlátozott, a magyar-szerb-román hármashatár régiójára kiterjedő kapcsolatrendszert ápolt a külhoni magyar gazdaszervezetekkel. A terv megvalósításának a 2010-ben hivatalba lépett új kormányzat adott lökést a magyar állampolgárság kiterjesztésével, illetve a nemzeti szemléletű, a nemzetpolitikát kiemelten fókuszba helyező új Alaptörvény kidolgozásával és országgyűlési elfogadtatásával.
A következő lépcsőfokot az akkori vidékfejlesztési tárca hosszútávú vidékfejlesztési keretprogramjának, a Nemzeti Vidékstratégiának, illetve a Darányi Ignác Tervnek az elfogadása jelentette, amely 2012 márciusától komplex térségi programként szerepeltette a „Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködések programját”. Ezzel nagyjából egyidőben került sor a „Vidékfejlesztési együttműködések a kárpát-medencei határon túli magyarsággal” című megállapodás aláírására a Külügyminisztérium, a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter és határon túli szervezetek által, amelyben a felek a lefektették egy ciklusokon átívelő, a kárpát-medencei vidéki magyarság megerősödését szolgáló komplex együttműködés alapjait. Mindez azért volt fontos, mert a régió magyarságának 70%-a vidéki térségekben, közel negyede pedig közvetlenül az agráriumból, illetve az ahhoz kapcsolódó tevékenységekből él. Már ekkor megjelent elérendő célként a Kárpát-medencei Gazdasági Tér gondolata, amely a későbbi, az agrárium számára is kulcsfontosságú gazdaságfejlesztési programoknak az alapját képezte.
A korlátozott költségvetési források miatt a kezdeti cél a kárpát-medencei gazdaszervezetek, potenciális partnerek felmérése és összehívása volt egy jövőbeni együttműködési hálózat kialakítása céljából. Ennek eredményeként került sor 2012. december 5-én az I. „Összefogás” Fórumra a Szent István Egyetem gödöllői campusán, amely rendezvény a 2004 decemberi rossz emlékű népszavazás évfordulójához igazodva azóta is minden évben megszervezésre kerül. Időközben azokon a területeken, ahol a kapcsolatrendszerbe bevonható ágazati civil szervezet nem működött, minisztériumi ösztönzéssel alakultak meg ilyen egyesületek (pl. Horvátország, Muravidék, Felvidék), általában a helyi magyar politikai közösség égisze alatt vagy támogatásával. Az Országgyűlés pedig elfogadta a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvényt (NAK tv.), amely új alapokra helyezte a nagymúltú, ám csekély hatékonysággal működő agrárkamarai rendszert, és egy kötelező tagsággal és széleskörű szolgáltatásokkal működő, egységesen szervezett, erős köztestületet hozott létre, amely a termelés, a feldolgozás és értékesítés teljes vertikumát igyekszik átfogni.
A KEF megalapítására végül ünnepélyes körülmények között, szimbolikusan Orosházán, 2013. május 3-án került. Az alapító 14 határon túli gazdaszervezet elfogadta a Fórum első ügyrendjét, az ügyvitelre felkérte a MAGOSZ-t, illetve az agrárkamara elnökét, Győrffy Balázst választotta meg elnökéül, aki a mai napig betölti ezt a tisztséget. Később a megerősödő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) – köztestületként és a legnagyobb magyar gazda-érdekképviseleti szervként – átvette a szervezet működtetését, amelynek az önkéntes jelentkezések nyomán lezajlott bővítési körök eredményeképpen jelenleg 20 feletti tagja van a Kárpát-medence országaiban működő gazdaszervezetek, ágazati civil entitások, érdekképviseleti szervek köréből.
A tagszervezetek működési költségeikhez, rendezvényeikhez és projektjeikhez – a szakmai segítségnyújtás mellett – kormányzati és kamarai forrásokból is juthatnak anyagi támogatáshoz, illetve voltak és vannak kiemelt programok, amelyek jelentősebb költségvetési hozzájárulással működnek. A tagság rendszeres lehetőséget kap magyarországi szakmai kiállításokon, illetve tanulmányutakon való részvételre, az ágazati információk pedig immár hatékonyan áramlanak, rendszeresek az eszmecserék, egyeztetések, amelyek hozzájárulnak a nemzeti szintű gazda-érdekképviselet megvalósításához a hazai és a nemzetközi térben.
Miért foglalkozik ezzel a NAK?
Az eddigiekből következően a nemzetpolitika kiemelt jelentőségű kormányzati terület, hiszen a visszahonosítással, az állampolgárság kiterjesztésével és az ehhez kapcsolódó választójoggal a külhoni magyarság érdemi beleszólási lehetőséget kapott a magyarországi folyamatokba.
De a kamara vezetése és szövetségesei számára is fontos területről van szó, amely a szimbolikus együvé tartozás ágazati kifejezésén túl többek között a taglétszám növelésének szándékában, a Magyarok Kenyere Program kiterjesztésében és az együttműködésben rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázhatóságának felismerésében is megnyilvánul. A kooperáció nyomán ugyanis közös árualap jöhet létre, növekedhet a magyar áruk külpiaci potenciálja, az anyaországi és határon túli tagoknak egyaránt újabb nemzetközi kereskedelmi perspektívák nyílhatnak meg. A kamara országhatárokon belüli tevékenységén túlmutató céljaként megjelenik a Kárpát-medencében, szülőföldjén élni és dolgozni kívánó magyar gazdálkodók boldogulásának, valamint a Kárpát-medencei Gazdasági Tér megvalósításának saját eszközeivel való elősegítése.
Egy deklaráltan „nemzeti” kamarának nem lehet más célja, mint nemzeti szintű érdekképviseletet kiépíteni a nemzetközi szférában (COPA/COGECA, kamaraközi egyeztetések, GVB-k stb.), azaz ha van kárpát-medencei szintű közös nevező a magyar gazdálkodók érdekei tekintetében, akkor azokat becsatornázni a megfelelő fórumokon. Az egyes országokban működő tagszervezetek közvetlen és naprakész információkkal szolgálhatnak egyes relációkról, összekötő kapcsot jelenthetnek a környező országok szakmai szervezeteihez, amely a nemzetközi együttműködés szempontjából kulcsfontosságú, főleg hogy alapvetően szomszédos országokról van szó.
Ahogy a Fórum rövid történetéből kiolvasható, 2013-ban maguk a tagszervezetek döntöttek úgy, hogy a KEF működtetését és a kárpát-medencei gazdaegyüttműködés kormányzaton kívüli szférájának koordinációját a kamarára bízzák. Ez természetesen komoly felelősség is, de tekintettel arra, hogy a szervezete ágazati civil és érdekképviseleti szervezetekből áll, nyilvánvaló, hogy az ilyen, ágazati NGO-k összefogására a NAK a legalkalmasabb, erős köztestületi jellegéből és beágyazottságából fakadóan.
A NAK tv. 16. § (7) bekezdése a „Szolgáltatási jellegű közfeladatok” körében deklarálja, hogy „A kamara együttműködik a határon túli magyar gazdaszervezetekkel.” Így a NAK számára az együttműködés kiépítése és folyamatos fejlesztése nem csupán érzelmi elköteleződés, gazdasági racionalitás vagy önkéntes vállalás kérdése, hanem jogszabályba foglalt kötelezettség is.
Célok és tevékenységek
A KEF Ügyrendje szerinti célok:
- a vidékfejlesztésben érintett Kárpát-medencei magyar gazdaszervezetek kapcsolattartásának elősegítése, tevékenységeik összehangolása, az Európai Unió intézményei előtti képviseletének ellátása, valamint a tagszervezetek saját képviselete ellátásának szakmai támogatása,
- a Kárpát-medencei közös vidékfejlesztési stratégia megfogalmazása, kivitelezésének összehangolása,
- a Fórum tagszervezetei tevékenységének szakmai támogatása,
- a Fórum tagjai részére a Fórum céljai megvalósítását segítő kölcsönös információ áramlás elősegítése.
A KEF felépítése és működése
- Elnöke: a NAK mindenkori elnöke
- Ügyrend alapján működik, a döntéshozatal általában közfelkiáltással történik
- Legfőbb szerve a Teljes ülés: évente 2 alkalommal kerül rá sor, egyszer Magyarországon, egyszer pedig valamely határon túli régióban. A főbb megvitatásra kerülő napirendi pontok:
(1) regionális beszámolók, javaslatok;
(2) valamennyi szervezetet érintő kérdések megvitatása;
(3) stratégia, egységes álláspont kormányzati szervek, nemzetközi szervezetek felé.
- 8 régió: Felvidék; Kárpátalja; Muravidék; Drávaszög; Vajdaság; Partium, Arad és Bánság; Közép- és Észak-Erdély; Székelyföld;
- Állandó meghívott tagok: Agrárminisztérium, MAGOSZ, Orosházi Gazdakör, NAK
- Ügyviteli feladatok: a NAK ügyintéző szervezete végzi.
Pártoló tagság, szolgáltatások
A kamara Alapszabálya a kamarai tagságról szóló II. fejezetének C) részében 2016 óta biztosítja az önkéntes pártoló tagsági jogosultság igénylésének lehetőségét a külhoni magyar gazdálkodók számára. Tagsági kérelmet gazda vagy gazdálkodó szervezetnek nem minősülő személy vagy szervezet terjeszthet elő.
- Részletek
A V4 agrárkamaráinak együttműködése 2000. januárjában kezdődött, célja az országok EU-ba való belépésének előkészítése volt, hisz mezőgazdaságuk közel azonos gondokkal küzdött és egy közös fellépéssel a régi tagországok gazdálkodóival szemben körvonalazódó versenyhátrány csökkentésre kerülhessen.
Az ülések azóta folyamatosak, évente 4 alkalommal találkoznak az agrárkamarai vezetők felváltva az egyes tagországokban. Az ülések napirendjén kiemelten az alábbi témák szerepelnek:
- terméseredmények, árak, piaci, szabályozási változások, trendek,
- az EU Közös Agrárpolitikájának alakulása, a legújabb intézkedések hatása,
- közös fellépés konkrét ügyekben az EU Bizottság felé a COPA-COGECA közbenjárásával.
- Részletek
COPA/COGECA
„A mezőgazdasági termelők és szövetkezeteik egységes európai hangja”
COPA (Comité des Organisations Professionnelles Agricoles de l'Union Européenne, vagyis a Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága) és a COGECA (Comité Général de la Coopération Agricole de l'Union Européenne, vagyis a Mezőgazdasági Szövetkezés Általános Bizottsága), amely 1962 óta közös titkársággal működik. Előbbi az egyéni, utóbbi a szövetkezeti termelők európai szintű érdekképviseleti szerve. E két szervezet jogilag is meghatározottan az EU intézményeinek elsődleges konzultatív partnere a termelők képviseletében mezőgazdasági témákban. Mindösszesen 23 millió európai termelő és 22 ezer mezőgazdasági szövetkezet képviseletéért felelős a Copa-Cogeca, melynek 95 teljes jogú tagja és 36 partnerszervezete van 2022.-ben.
Küldetés
Biztosítani kell az életképes, innovatív, és versenyképes uniós mezőgazdasági és élelmiszeripari szektort, amely garantálja az élelmiszerbiztonságot Európa fél milliárd embere számára.
Célok
Az európai gazdálkodók és agrárszövetkezetek véleményének népszerűsítése annak érdekében, hogy az uniós döntéshozatali folyamatokat és a közvéleményt befolyásolni tudjuk. Mint ismert, utóbbi vonatkozásában a társadalom elszakadt a vidéktől, újra kell magyarázni mindent számukra.
A Copa-Cogeca Közös Titkársága
A Copa-Cogeca Titkárságot jelenleg Pekka Pesonen főtitkár vezeti (FI) A Brüsszeli Iroda 50 alkalmazottal és 7 hivatalos nyelven dolgozik (EN, FR, ES, DE, IT, PL, RO)
A mezőgazdaság az egyik leginkább integrált politika az EU szintjén. A Copa-Cogeca Titkárságot 4 igazgatóság irányítja, mely az összes stratégiai területet lefedi.
Copa-Cogeca döntéshozatali folyamata
Munkacsoportok
- 45 Munkacsoport, mely a piaci és gazdaságpolitikai területeket fedi le, továbbá megteszi és előkészíti a javaslatokat a közös Copa és Cogeca pozíciókhoz
- Területek: árucikkek, szövetkezeti ügyek, vidékfejlesztés, biotechnológia, környezetpolitika, KAP, Green-Deal, állategészségügy- és állatjólét, stb.…
Copa és Cogeca Elnökségi ülések
- A tagszervezetek elnökeiből áll (66)
- A Copa és a Cogeca is saját Praesidiummal, szűk körű elnökséggel és Elnökkel rendelkezik
- Minden stratégiai irányvonal és politikai álláspont jóváhagyása
Kapcsolattartás az Európai Parlamenttel
- Az együttdöntési eljárásnak köszönhetően az Európai Parlament agrárügyekben betöltött szerepe fokozatosan nőtt;
- Szoros kapcsolattartás az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságával és az EP más szakbizottságaival is;
- Nyilvános meghallgatásokon, illetve az EP képviselők által szervezett eseményeken történő részvétel;
- Magas-szintű események, szemináriumok, konferenciák szervezése Copa-Cogeca égisze alatt;
Kapcsolattartás Európai Bizottsággal
- Folyamatos kapcsolattartás a releváns Biztosokkal, illetve Copa-Cogeca Praesidium üléseken történő részvétel;
- Az Európai Bizottság Civil Dialógus Csoportjain keresztül (CC képviselők gyakran a CDCS-k elnökségében is tisztséget töltenek be);
- Rendszeres találkozók a Biztosi Kabinet tagjaival;
- Kapcsolattartás a főigazgatóságokkal és a vonatkozó részlegekkel;
Kapcsolattartás sz Európai Unió Tanácsával
- Minden Tanácsülés előtt a Copa-Cogeca Elnökök találkoznak a Tanács aktuális Elnökségének elnökével;
- A Copa-Cogeca szorosan együtt dolgozik a tagszervezetekkel főként a tagállamok Állandó Képviseletein, a szakterületet tanácsi szinten képviselő diplomaták bevonása miatt;
Magyar tagság a COPA-COGECA-ban
A COPA-COGECA teljes jogú tagja 2004. május 1-től a Magyar Nemzetgazdasági Agrárkamara
- Részletek
A szervezet honlapja: www.wfo-oma.org
A World Farmers’ Organization (WFO) egy tagsági alapon működtetett szervezet, amely egyesíti a nemzeti gazdaszervezeteket és mezőgazdasági szövetkezeteket az egész világon. A WFO missziója, hogy képviselje és támogassa a gazdákat globális politikai fórumokon továbbá, hogy olyan politikai irányvonalakat fogadjanak el, amely javítja a gazdasági környezetet valamint a termelők, családjaik és a vidéki közösségek megélhetését. A WFO mintegy 1.5 milliárd gazdát képvisel a világ 54 országából.
A WFO jelenleg a következő 8 munkacsoportból áll: élelmezésbiztonság, klímaváltozás, értéklánc, haszonállat, szövetkezetek, innováció, nők és fiatalok a mezőgazdaságban, de a szervezet munkája kiterjed az agrárgazdasággal összefüggő minden területre, beleértve az erdészetet, akvakultúrát, a halászatot, a környezetet, a kutatást és az oktatást is. A WFO bátorítja a gazdákat, hogy vegyenek részt a fenntartható gazdálkodásban, a környezetvédelemben és nézzenek szembe a felmerülő kihívásokkal egyéb területeken, mint a klímaváltozás, a nemzedékek megújítása vagy a nemek közötti egyenlőség.
A WFO erőssége a tagjaiban és fajsúlyos partnerszervezeteiben rejlik, összességében egy globális, sok lábon álló, nemzetközi szervezetet alkot. Csakúgy, mint a COPA-COGECA-nak, alappillérei az információáramlás és a kapcsolattartás. Együttműködő partnerei közt tudhatja például: FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations / Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet); WFP (World Food Programme / Világélelmezési Program); OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development / Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet); OIE (World Organisation for Animal Health / Állategészségügyi Világszervezet); WTO (World Trade Organization / Kereskedelmi Világszervezet).
A Szervezet céljai:
- a gazdálkodók megélhetésének és a vidéki közösségek életképességének javítása világszerte;
- hozzájárulás a globális élelmezésbiztonsághoz a társult szervezetek közötti együttműködés megkönnyítésével;
- a mezőgazdasági termelők szervezésének megkönnyítése és annak lehetővé tétele, hogy javítsák pozíciójukat az élelmiszerellátási láncban;
- egyéb mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységek, mint például az erdészet, az akvakultúra, a környezetvédelem, a kereskedelem, a kutatás és az oktatás támogatása és védelme;
- a gazdálkodók részvételének ösztönzése a fenntartható vidékfejlesztésben, a környezetvédelemben és az újonnan felmerülő kihívásokban, mint például az éghajlatváltozás és a generációs megújulás;
- a gazdálkodók természeti erőforrásokhoz való hozzáférésének javítása és a termelékenység javításának kezelése.
A fent felsorolt célok elérése érdekében a Szervezet:
- képviseli tagjait a világ gazdálkodói számára releváns nemzetközi nem kormányzati vagy kormányközi fórumokon;
- a világ gazdálkodói nevében előmozdít és támogat stratégiai agrárpolitikák és más kapcsolódó politikák kidolgozásával;
- előmozdítja a tagjai közötti és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködést;
- kutatást, alapos vizsgálatot, tanulmányokat és elemzéseket végez és/vagy támogat, valamint konferenciákat, találkozókat és szemináriumokat támogat és/vagy szervez a Szövetség számára érdekes témákban;
- kapcsolatokat és partnerségeket alakít ki és fejleszt mind nemzeti, mind nemzetközi szinten kormányokkal, intézményekkel, szervezetekkel és általában olyan olaszországi és külföldi állami és magánszervezetekkel, amelyek relevánsak a Szövetség érdeklődésére számot tartó témák és kérdések tekintetében;
- bármilyen típusú és jellegű, magán és állami hozzájárulásokat, pénzeszközöket vagy más juttatásokat fogad és vesz igénybe az eljárási szabályzatnak megfelelően (a továbbiakban: „WFO eljárási szabályzat”), amely a XXII. cikk értelmében szabályozza a Szövetség működéséhez kapcsolódó eljárási kérdéseket;
- megállapodásokat, jegyzőkönyveket és egyezményeket köt más szervezetekkel és harmadik felekkel általában;
- épületekkel és egyéb berendezésekkel – ingó és ingatlan egyaránt – rendelkezik, azokat birtokolja és bérli;
- más szervezeteket hoz létre és/vagy tagként részt vesz más szervezetekben, amelyek célkitűzései összeegyeztethetők a Szövetség saját céljaival, és különösen a küldetésével;
- bármely egyéb olyan tevékenységet végez, amely kapcsolódik és/vagy hasonló a fent felsoroltakhoz, valamint az ingatlannal, a berendezéssel, a pénzeszközökkel és az ipari aspektusokkal kapcsolatos minden olyan intézkedést végrehajt és minden olyan szerződéses műveletet elvégez, amely a Szövetség céljainak eléréséhez szükséges és/vagy hasznos, és amely közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik ezekhez, a törvénynek megfelelően;
- tanulmányozza, elemzi és kidolgozza a kereskedelempolitikát, amely növeli a mezőgazdasági jövedelmeket és ösztönzi a hatékony erőforrás-felhasználást.
A Szervezet székhelye Rómában van. Másodlagos irodák, fiókirodák és küldöttségek az Igazgatótanács döntésével hozhatók létre, akár Olaszországban, akár külföldön.
Évente egyszer tartanak általános közgyűlést, amelyen minden szervezet részt vehet, így itt van lehetőség személyesen is találkozni a tagszervezeteknek. Ezen kívül vannak régiók szerinti ülések, az európai régió üléseit praktikus okokból Brüsszelben a Copa-Cogeca Preasidiát követően tartják.
A szervezethez való csatlakozás a Kamarának globális szinten való megjelenést biztosít, a kapcsolati háló nemzetközi szinten is jelentős ugrást tesz lehetővé, ezen kívül a WFO-nak számos fajsúlyos partnerszervezete is van.
A Kamara teljes jogú tagja a szervezetnek, vagyis az üléseken szavazati joggal vehet részt.
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön